Fűtéskorszerűsítés – nem mindenkinek ugyanaz a jó megoldás
Az új rezsiszabályozásnak köszönhetően az éves 1729 m3 fogyasztás felett piaci áron kell fizetni az elhasznált gázmennyiségért, ami elhozta a halogatott fűtéskorszerűsítések idejét is. Kérdés, mit érdemes tudni, mire kell számítania annak, aki most szánja rá magát kazánja cseréjére, vagy egy új fűtési rendszer bevezetésére.
A kialakult piaci helyzetről, a legfontosabb dilemmákról, buktatókról Versits Tamást, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnökét kérdeztük.
Mi van, ha nem lesz gáz?
A rezsicsökkentésnek köszönhetően az embereket ténylegesen elkezdte érdekelni, hogyan tudnának valóban kevesebb energiával fűteni. Hogyan lehetne a technológiával a hatékonyságon javítani, kevesebb energiát fogyasztani.
Nagyon sokan megijedtek, mi van, ha nem lesz gáz? Akkor mivel fognak fűteni, úgyhogy emiatt sokan az áram, ill. a napelemek felé fordultak, egekbe szökött a napelemes igénylők száma, gyakorlatilag ki sem lehetett elégíteni az igényeket. Mindenki a hőszivattyú, a villanykazán és split klíma után érdeklődik, de óriási az igény, a korszerű kazánokra, kazáncserékre is. Ráadásul nemcsak a lakosság, hanem az ipari nagyfogyasztók részéről is.
Az értékesítés terén az ellátási problémák a covid után nem álltak helyre, az igények viszont jelentősen nőttek, nemcsak nálunk, hanem az európai piacokon is, kétszámjegyű növekedést mutatnak bizonyos termékcsoportok, pl. a hőszivattyúk. Nem bírják a gyárak ezt a megnövekedett igényt kiszolgálni, nem tudnak ennyi készterméket legyártani, másrészt a szállítás is csúszik, vannak olyan termékek, termékcsoportok, amikre durván 1 évet kell várni.
Ezért most olyan helyzetbe került a magyar energiahatékonysági piac – és ez inkább személyes vélemény, mint statisztika -, hogy azt vesznek az emberek, amit kapni lehet. Mint régen, a KGST piaconok, hogy bekerültek a 100-120 m2-es lakásokba a 30-35 KW-os kazánok, lényeg, hogy legyen valami. Én magam is találkozom olyanokkal, akik nem a kabáthoz keresik a gombot, hanem vesznek valamit. És utána kezdenek el gondolkozni, hogy „hogyan fogom integrálni, ki fogja egyáltalán beépíteni, jó-e ide vagy sem…”
Van tehát egy nagyon nagyfokú kereslet, van kínálat is, de van egy óriási nagy hiány is, és van persze vadkapitalista szemlélet is, hogy adjunk el mindent, ami éppen van. Mindezeknek köszönhetően összességében romlik az energiahatékonysági mutató, mert nem az kerül be, amire valójában szükség van, - nincs felmérve, nincs átbeszélve, nincs kitalálva -, hogyan fog a meglévő rendszer vezérlésével kommunikálni, hogy fog egy meglévő rendszerrel hatékonyan üzemelni. Ebből nagyon sok telefont kapok én magam is, amikor valami eladásra került, csak éppen nem oda, ahova való volna.
Érdemes több lábon állni, de nem mindegy hogyan.
Az emberekben pedig a félsz van, mi van, ha nem lesz gáz, ha nem tudunk mivel fűteni… ezért láthatóan arra törekszenek, hogy több lábon álljanak. Nekik van részben igazuk, diverzifikálni kell. A meglévő gázellátás mellé csináljunk olyat, ami nem gázzal megy. De hogy hogyan és milyen mértékben váltsuk ki, ez egy érdekes kérdés, merthogy egy családi házban a 24 KW-os kazánt, egy 24 KW-os hőszivattyúra nem lehet kiváltani, rengeteg veszélyt rejt magában. Egyrészt azok a hőszivattyúk, amelyek ebbe a kategóriába esnek, már komolyabb árkategóriát képviselnek, ami az árukban is megmutatkozik.
Másrészt, a hőszivattyú az nem kazán!!! és ezt nagyon szeretném aláhúzni. Máshogy méretezzük, máshogy választjuk ki, más az üzemeltetés... Még ha ugyanúgy is néz ki a termosztát a falon, vagy maga a készülék, akkor is teljesen másként működik.
Tehát amikor megosztjuk az energiahordozók összetételét, földgáz-elektromos áramra, akkor mindig szem előtt kell tartani a hatékonyságot a két berendezés között, valamint az üzemeltetés körülményeit. Nagyon komoly előzetes felmérés és egy épületgépész mérnök tudása szükséges ahhoz, hogy megfelelő legyen a kiválasztás, hogy optimális teljesítményű készülék kerüljön beépítésre egy ilyen hibrid rendszerbe.
Ezt nem győzöm hangsúlyozni. Ellenkező esetben nem lesz megtakarítás, nem lesznek jó üzemviteli tényezők, nagyon sokat fognak kapcsolgatni a berendezések, és amelyik a tervezetthez képest sokkal többet kapcsolódik, az el is fárad. A hőszivattyúnak a kompresszor a lelke, ha túlterhelem ezzel a rengeteg kapcsolgatással, amit nem tud lekövetni, akkor sajnos tönkremegy, és közel annyiba kerül az alkatrész pótlása, mint az egész központ.
Ha csökken a gázszámla, akkor a villanyszámla növekedni fog
A hatékonysági számításoknál sokszor problémába ütközik annak megértése, hogyha elvonok gázt az energiabevitelből, és az otthonnak a fizikai tulajdonságai nem változnak meg, tehát ugyanazt az energiamennyiségre van szüksége (mert nem lesz szigetelés, nyílászárócsere stb.), akkor amit elveszek gázból, azt vissza kell adnom valami másban. Ha csökken a gázszámla, akkor a villanyszámla növekedni fog.
Csak a két tényezőből kinyerhető energiatartalom lesz ugyanannyi, mint amennyit korábban gázból állítottam elő. És mennyi lesz ez a villany növekmény? Ez annak a függvénye, hogy milyen részarányban veszem ki a gázt a rendszerből, és milyen hatékonyságú berendezést építek be. Ha beteszek egy villanykazánt, jelenleg az valamivel olcsóbb lehet, hiszen csak 2x-es „vámmal” van sújtva, hogy úgy mondjam, tehát valószínű kevesebb lesz ez a költség. De ha ez hőszivattyú, aminek van munkaszáma, COP értéke, ami azt jelenti, hogy 1 egység befektetett villamos energiával, 3-4-5 egység hőenergiát tudok előállítani, akkor könnyű belátni, hogy ez még tovább csökkenti a villamos energia költségét, hiszen nagyobb mértékben kell osztani. Ezt kell nagyon sok embernek elmagyarázni, hogy azáltal, hogy kiváltja a gázt, arra is kell gondolni, hogy mivel váltja ki és az a villanyszámlában hogyan fog megjelenni.
És itt jön a legkardinálisabb kérdés, amit tisztázni kell, hogy van-e ennyi villanya? Tud-e hálózatot fejleszteni? Tud-e még ampert kérni? Tud-e még jutni többlet villamos energiához? Meg kell kérdezni a szolgáltatót, hogy amiről beszélünk, realizálható vagy sem? Családi házak, lakások körében nagyobb valószínűséggel megoldható, azonban vannak olyan területek vagy társasházak, nagyobb fogyasztók, akik esetében sokkal nehezebb ezt a dolgot megoldani.
Ez egy olyan alapvető fontosságú kérdés, mint kondenzációs készülékek esetében, a kondenzációs kazánnak a kondenzvíz elvezetését be tudom-e kötni a csatornába? Ahol fel akarom rakni ezt a kazánt, van-e csatorna csatlakozási pontom? Meg tudom-e oldani a kondenzvíz elvezetést? Mert ha nincs semmilyen megoldás, akkor el kell vetni ezt a módszert, vagy falon kívül valami nem túl szép csővezetékes megoldással el kell vinni ezt a kondenz vizet, mert óránként akár 2,5 liter is kijöhet egy ilyen készülékből.
Nincs két egyforma helyzet
Vannak un. weben képződött épületgépészek, akik rengeteget utána olvasnak a neten, és különböző vélemények, leírások alapján döntik el, hogy nekik mire van szükségük. Márpedig az épületgépészet és azon belül is az a terület, amiről beszélünk, nagyon bonyolult dolog, mert nincs két egyforma rendszer, itt nincsenek egyetemes igazságok, ami az egyik helyen működik, egyáltalán nem biztos, hogy a másik helyen is fog, hiszen az összes peremfeltételt ismerni kellene ahhoz, hogy a teljes képet lássuk. Tehát sok esetben találkozom azzal, hogy a felújítók összeolvasott információk alapján vásárolnak valamit, és ez rengeteg veszélyt hordoz magában.
Ezért tartom én magam is kiemelt fontosságúnak a lakossági tanácsadást ezeknél a bővítési, energiamegosztási projekteknél, hogy minél kevesebb probléma adódjon abból, hogy az emberek megfelelő tervezés és utánajárás nélkül ruháznak be egy olyan rendszerbe, ami aztán nem fogja hozni a várt megtérülést.
Energetikai otthonfelújítást tervezel? A RenoPont egyablakos tanácsadó rendszere minden kérdésedre válaszol az első lépéstől, a kivitelezésen át, az elvégzett munkák átadásáig. Légy tudatos felújító, hozd ki a felújításból a legtöbbet és élvezd otthonod melegét a legkedvezőbb rezsiárak mellett. Foglalj irodai vagy online tanácsadást és segítünk az elindulásban, vagy konkrét kérdéseid megválaszolásában.
