Hasznos anyagok, linkek

Az építkezés és felújítás környezeti hatásairól és annak okairól készített honlapot négy nemzetközi szakértő szervezet az IS-SusCon projekt keretében. A Tudástárból letölthető a Kézikönyv, amelynek célja, hogy bővítse az olvasó háttérismereteit és növelje a környezettudatosságát. Kitér az életciklus elemzésre, beszél termékekről, anyagokról, passzív és aktív eszközökről és jogi szabályozásról is. Az esettanulmányok menüpontban egy új építés különbözővariációit és egy épületfelújítás 10 féle alternatíváját hasonlították össze költség és környezeti hatás szempontjából. A jó példák menüpontban magyaroszági megvalósult jó gyakorlatokról olvashatunk, míg az alapanyag adatlapokon egy-egy építőanyag gyártási folyamatáról, műszaki jellemzőiről és környezeti hatásairól tudhatunk meg többet.

A Magyar Természetvédők Szövetsége Újbuda Önkormányzatával együttműködve összeállított egy közérthető anyagot arról, hogyan működtessük háztartásunkat energiatudatosan és  mire figyeljünk, amennyiben energetikai felújítást tervezünk. Az Energiatudatos Háztartási Kisokosban olvashatunk a hőszigetelésről, fűtésről, használati-melegvíz előállításról, világításról és a megújuló energiák használatáról is. 

Megjelent a GREENOLOGY Tudásközpont legújabb kiadványa “Mire figyeljünk, ha építkezünk, lakást vásárolunk?” Építési Energiahatékonysági KISOKOS címmel. A kiadvány javaslatokkal lát el minket a telek vásárlással, alapozással, fűtési-hűtési és légtechnikai rendszerek kialakításával, falazatokkal, tetővel, hőszigeteléssel, nyílászárókkal és belső terek kialakításával kapcsolatban is.

Az Energiaklub 2012-ben Európai Uniós forrásból megvalósított Küszübön a Felújítás projekt keretében számos hasznos anyagot hozott létre. Honlapot, brossúrát és videót a felújításokról, energiamegtakarításról.

A magyar fővárost a világ egyik legjelentősebb historikus és szecessziós stílusú épületállománnyal rendelkező nagyvárosai között tartják számon. A történeti épületek felújítása nagyobb körültekintést igényel, ezért a városvezetés feladatául tűzte ki e munka segítését, támogatását. Egy ilyen lépés a Fővárosi Önkormányzat megbízásából készített Historikus városi szövet megújításáról szóló kézikönyv, amelynek célja a budapesti történeti városszövet és épületállomány értékőrző, energetikai fejlesztéseivel kapcsolatos ismeretanyag átadása, az épületfelújítások során az alkalmazandó szakszerű és jövőbemutató beavatkozási javaslatok bemutatása, ösztönzése. A kézikönyv hasznos segédanyag lehet az épített környezet megújításában részt vállaló lakosság, szakemberek és döntéshozók számára egyaránt.

Mára már egyértelművé vált, hogy mennyire sérülékeny rendszerben élünk. A túlzott mértékű energiafogyasztásunk következtében megváltozik Földünk éghajlata, ökoszisztémája pedig veszélybe került. A klímaváltozás hatásait már az élet minden területén és a saját
bőrünkön is érezhetjük. Sajnos sokan a kifogyhatatlan mértékben rendelkezésre álló energia tévhitében éltek, ám a napjainkra kialakult helyzet mindenkit ráébresztett ennek az ellenkezőjére. Az energia egyik legjelentősebb felhasználói a háztartások. Magyarországon nagy átlagban a lakóépületek, az alkalmazott fűtési rendszerek és az elektromos hálózatok is elavultnak tekinthetők. A Herman Ottó Intézet jelen kiadványával segítséget szeretne nyújtani abban, hogyan tehetünk lépéseket, akár csak szokásaink, mindennapi tevékenységeink megváltoztatásával, egy fenntarthatóbb, energiatakarékosabb élet felé.

Te mire költenéd a rezsit? A Nálamszigetelnek Program egy egyedülálló energia- és rezsimegtakarító kísérlet volt Magyarországon , ami máig hasznos eredményekkel szolgált. A 7 hónapon át tartó vizsgálat két, egymástól 6 km-re lévő, közel azonos műszaki paraméterekkel rendelkező családi ház energiafogyasztását mérte, de az ingatlanok között volt egy jelentős különbség: az egyiket leszigetelték, a másikat nem. A Nálamszigetelnek Program a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszéke, az Energiaklub, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint a Pannonműhely Kft. szakmai támogatásával és a Metropol médiatámogatásával valósult meg. A program még 2014-ben zajlott, az árak azóta jelentősen megváltoztak, de a fogyasztási adatok relevanciáját ez nem érinti.

A hőszigetelés megtérülő befektetés, ám ennek ellenére – és a 2021-től szigorodó épületenergetikai szabályozás dacára – az építkezők, felújítók ritkán tekintenek rá beruházásként; inkább egyike a kipipálandó feladatoknak a munkálatok listáján, amit lehetőleg minél olcsóbban kell „megúszni”. A hőszigetelést ráadásul számos tévhit övezi, amelyek elbizonytalanítják a lakástulajdonosokat a választásban és döntések meghozatalában. Ezek eloszlatására született meg a Tények és tévhitek a hőszigetelésről oldal, mely közérthető módon tárgyalja a leggyakoribb félreértéseket. A kisokos összeállításában a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete szakemberei nyújtottak segítséget.

Az ÉMI Minőségellenőrző Nonprofit Kft. tájékoztatója a hőszigetelésekről.

A Cemix Hungary Kft. (korábbi nevén Lasselsberger-Knauf Építőanyagipari Kft.) a magyarországi gyártók között az egyik legszélesebb termékportfóliót kínálja a színező- és az alapvakolatoktól a hidegburkolási termékekig, amely lehetővé teszi a minőségi alapanyagok felhasználását mind új építés, mind felújítás esetében. A Cemix weboldalán a hőszigetelés menüpontban homlokzati és lábazati hőszigetelő rendszerekről és a meglévő szigetelések javításáról, felújításáról tudhattok meg sok új információt. A hőszigetelés kalkulátorral pedig ki tudjátok számolni, hogy a Nálatok megtalálható falszerkezetre milyen vastag homlokzati ill. lábazati szigetelést kell feltenni különböző termékek esetében, ha a jelenlegi szabványt vagy a passzív ház előírásokat szeretnétek teljesíteni.

A Magyarországi EPS Hőszigetelő Gyártók Egyesülete honlapján összegyűjtötte hőszigetelések fajtáit és az új energetikai szabályozásokhoz szükséges vastagságokat, a szigetelés megtérülési idejét, a kivitelezés lehetséges hibáit és tippeket, tényeket az EPS szigetelésről.

A klímaváltozás és a növekvő környezetterhelés a településeken komoly kihívást jelent, amelyre az egyik válasz a városi zöldinfrastruktúra integrált fejlesztése. Ennek hagyományos elemei mellett – mint például a közparkok vagy fasorok – rendkívül gyors ütemben fejlődnek az épületszerkezeteket borító vegetációs technológiák, a zöldtetők és zöldfalak, amelyekből szerte a világon sok millió négyzetméter épült az elmúlt néhány évtizedben. A zöldfalak a városokban sokirányú és rendkívül értékes szolgáltatásokat nyújtanak a környezet, a városlakók és az épületek használói számára. A klímaberendezésekkel ellentétben a növényzet képes egyszerre hűteni az épület belsejét és az utcát – miközben számos egészségügyi, ökológiai és műszaki előnyt is biztosít. Ráadásul a sűrűn beépített városrészekben is alkalmazhatók a zöldhomlokzatok, ahol a hagyományos zöldfelületi technológiáknak már nem maradt fejlesztési területe. A kiadvány számos megvalósult projektet mutat be, remélve, hogy hamarosan itthon is felismerik a döntéshozók azt a még ki nem használt lehetőséget, amely a zöldfalak és zöldhomlokzatok alkalmazásában rejlik. A könyv bemutatja azokat az évszázados zöldhomlokzati megoldásokat, amelyek kúszónövények alkalmazásán alapulnak, de részletesen kitér azokra a modern zöldfalakra is, ahol a növények gyökérzónái változatos segédszerkezetek segítségével felkerülnek a homlokzati síkra. Bemutatja a költséghatékonyabb megoldásokat ugyanúgy, mint a legkülönlegesebb rendszereket. 

A belső hőszigetelések speciális megoldást jelentenek a hőszigetelések terén, így alkalmazásuk is speciális helyzetekre korlátozódik. Jellemzően olyan épületekről van szó, melyek esetében a hőszigetelés valamilyen lényeges szempont miatt a külső homlokzaton nem kerülhet elhelyezésre, de szóba jöhetnek egyéb igények is (pl. díszes, védett homlokzat vagy gyors felfűtés igénye az ideiglenesen használt közösségi tereknél). Az alábbi összefoglaló a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ’Historizáló bérházak belső szigetelésének lehetőségei és veszélyei’ című TDK dolgozat alapján készült. Az összeállítást készítette: Gyepes Merse

A Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Fősztályának Építészeti Értékvédelmi Csoportja készített egy hasznos anyagot az ablakfelújítási lehetőségekről. Sokszor fáj a szívünk, amikor azt látjuk, hogy komoly építészeti értéket képviselő épületek régi fa nyílászáróit a lakástulajdonosok műanyagra cserélik. Arra hívja fel a figyelmet az Ablakfelújítási kalauz, hogy egyáltalán nem csak a nyílászáró csere jöhet szóba, ha jó hőszigetelésű megoldást keresünk: ablakaink felújítására is többféle lehetőség kínálkozik.

Az ÉMI Minőségellenőrző Nonprofit Kft. tájékoztatója nyílászárókról.

Akár felújítjuk az otthonunkat és fűtési korszerűsítést is tervezünk, akár építkezünk és teljesen új fűtési rendszert vásárolunk, érdemes tisztában lennünk néhány alapvető szabállyal. Az új fűtési rendszerünk optimális működése érdekében nem elég csak a hőszigetelést komolyan venni, hanem az is szükséges hozzá, hogy gondosan kiválasztott és magas minőségű fűtőkészülékünkhöz illesztett elosztórendszert és megfelelő szabályzót is válasszunk. Egyszóval, rendszerben gondolkodjunk! Szintén fontos szabály, hogy a csökkentett hőveszteséghez illeszkedő, szakember által méretezett/kiválasztott felületen biztosítsuk a hőleadást. Megmaradó hőleadók esetén (pl. radiátorok), illetve új hőleadók esetén is mindig ellenőrizzük le az adott körülmények között számított hőleadást. Általánosságban elmondható, hogy a kondenzációs kazánokhoz radiátorok és padlófűtés is szóba jöhet, de egy hőszivattyús rendszer alacsony előremenő hőmérsékletéhez (~35-40°C) már padló-, fal- vagy mennyezetfűtésre van szükségünk. A takarékosság, az élettartam és a hatékonyság végett a döntéskorkor érdemes Környezetbarát Termék védjegyes készüléket választani. A Kazán tudástáron nem csak a kazánfajták működéséről, a fűtési rendszer méretezéséről és a hőleadókról olvashatunk, hanem a hőszigetelés fontosságáról is.

A fa ugyan feltételesen megújuló energiaforrásnak számít, de nem tekinthető alacsony kibocsátásúnak és természetbarátnak: egy köbméter tűzifa elégetése kb. egy tonna széndioxid-kibocsátást jelent, és az erdő csak évszázados mértékben újul meg. Ezért nem mindegy, hogy hogyan használjuk fel a tűzifát – a megfelelő fatüzelési gyakorlatok betartásával (pl. száraz, maximum 20% nedvességtartalmú, tűzifa használata; elegendő levegőmennyiség biztosítása; felülről történő begyújtás), vagy energiahatékonysági beruházáson keresztül (pl. hőszigetelés, nyílászárók cseréje), nemcsak a szükséges tűzifa mennyisége csökkenthető jelentősen, de a helyi levegőminőségre gyakorolt negatív hatás is minimalizálható. Ebben a kiadványban a WWF Magyarország felhívására beküldött jó gyakorlatokat, követendő példákat mutatják be, amelyek a magyar lakosság köréből, ezeket életvitelszerűen alkalmazó háztartásokból származnak.

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a Fenntartható eEnergia és Klíma Akciótervének keretében készített egy szemléletformáló videót az energiatudatos és energiatakarékos háztartásról.

A Magyar Energia- és Közműszabályozási Hivatal honlapján energiamegtakarítási tippeket olvashatunk és egy családi ház ábráján interaktívan is kereshetünk az ötletek között.

A HuGBC gondozásában jelent meg a társasházaknak szóló "Épületfelújítási kézikönyv" Ajánlás a társasházak energiahatékonyságot növelő felújítási gyakorlatához c. kézikönyv. A könyv számba veszi a magyarországi helyzetet, az épületfelújítás műszaki kérdéseit külön tárgyalva 3 épülettípust (1945 előtt épült, 1945 után épült hagyományos technológiájú és az ipari technológiájú épületek), a pénzügyi szempontokat és lehetőségeket, valamint a társasházi döntéshozatalt és a közösségi tervezést. A könyvben megtalálhatóak a felújítási útlevél lépései, 3 konkrét társasház tervezésének bemutatása, külföldi jó példák és videós képzésre mutató linkek is. A pénzügyi fejezetet Illésné Szécsi Ilona, RenoPont projektvezetője, közösséggel foglalkozó részét pedig Varga Zoltán, társasházi RenoPont tanácsadó írta.

Társasházak sokszor azért nem vágnak bele a felújításba, mert abban reménykedik a lakóközösség, hogy előbb-utóbb kiírnak egy számukra elérhető pályázatot. A Projektdoctor blogja felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes meggondolni, hogy ebben az esetben elmarad az azonnal elérhető rezsi-megtakarítás valamint az otthonok értéknövekedése. Ráadásul folyamatos, erőteljes építőipari áremelkedésnek lehetünk tanúi, ami szintén a mielőbbi megvalósítás mellett szól. Egy szakszerű energetikai felújítás egészséges, penészmentes életteret biztosít, a rezsiáraknak való kiszolgáltatottságtól való megszabadulás pedig nyugalmat, kiszámíthatóságot eredményez.