RenoPont

Amit a hőszivattyús fűtési rendszerekről tudni érdemes

A hőszivattyú előnyeit hosszan lehetne sorolni, nem véletlen, hogy egyre több házba kerül beépítésre. Azonban fontos tudni, hogy bármennyire korszerű és környezetbarát fűtési rendszerről van is szó, nem minden ingatlan esetében tekinthető optimális megoldásnak. Különösen, ha nem új építésű az ingatlan, érdemes alapos számításokat végezni ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, megéri az átállás. De „induljunk a kályhától”, összeszedtük a leggyakoribb kérdéseket, válaszokat.

Mi a hőszivattyú? Hogyan működik?

A hőszivattyú egy olyan fűtési rendszer, amely az energia akár 75 százalékát a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjti, míg a maradékot villamos energia biztosítja. Egy gáz kering benne, ami, ha kitágul, akkor hőt von el a környezetéből, azaz hűt, ha pedig összenyomódik, akkor hőt ad le, azaz fűt.

A hűtő, a fagyasztó, de a mosógép és a mosogatógép is a hőszivattyú elve alapján működik. Mindegyik esetben a lényeg az, hogy a bevitt energia hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, miközben a közvetítő közeg lehűl vagy felmelegszik.

A maradék 25% energiát egy kompresszor biztosítja, a közvetítő közeg pedig továbbítja. Beszélhetünk párolgási (vízből levegő) és kondenzációs ciklusról (levegőből víz keletkezik). A hőátadás nagy része akkor történik, amikor a hűtőközeg állapotát folyadékról gázra változtatja, és vice versa. Fűtés esetében a hőátadás oldala a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a térből és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk.

A hőszivattyúnak négy alapvető eleme van. Három található a kültéri egységben - a párologtató, a kompresszor és az expanziós szelep. A negyedik elem a kondenzátor, amely a beltéri egységben helyezkedik el (kivéve a monoblokkos rendszereknél, ahol minden elem egyetlen kültéri egységben van elhelyezve).

Miért környezetbarát ez a rendszer?

A hőszivattyúk 75%-ban megújuló energiával működnek (pl. levegő, víz, talaj), tehát ennek köszönhetően környezetbarát megoldásról beszélhetünk. De ha a hőszivattyús fűtési rendszert zöld árammal (napelemekből) működtetik, akkor a rendszer szinte teljesen klímasemlegessé válik.

Mi az előnye?

A hőszivattyú hatékonyabb a többi fűtési rendszernél: egy fokkal magasabb beltéri hőmérséklet-növeléshez a hőszivattyú 40%-kal kevesebb energiát használ fel, mint egy kondenzációs gázkazán. Ennek oka, hogy a működéséhez szükséges energia többszörösét tudja a környezetéből elvonni, bizonyos berendezések hatásfoka az 500%-ot is elérheti! További előnye, hogy egész évben képes biztosítani az otthon teljes komfortját: télen a fűtést és nyáron a hűtést, valamint a melegvíz előállítás is megoldott a hőszivattyúval.

  • alacsony üzemeltetési költség (az új rezsiszabályozásról még nem tudunk beszélni),
  • kiváló hatékonyság, hatásfok,
  • teljes évben biztosítja a komfortot (télen fűt, nyáron hűt), és melegvizet is előállít,
  • akár -15 Celsius fokos külső hőmérsékletig nyújtja a névleges teljesítményét,
  • biztonságos,
  • gazdaságos kiépítés és évi egyszeri karbantartás,
  • kedvezményes áramtarifa igényelhető utána (2022. aug. 1 után is érvényes. Ez csak fűtési időszakra érvényes, azaz a hűtésre nem használható.).
  • növeli az ingatlan értékét,
  • független,
  • kényelmes, könnyen kezelhető,
  • megújuló energiával működik,
  • rejtett technológiai tartalékkal rendelkezik (ld. fogalomtár),
  • környezetbarát,
  • karbonsemleges, amennyiben az áramforrás is szén-dioxid mentes.

Mi a hátránya?

  • költséges beruházás, ami általában 8-15 év alatt térül meg,
  • a hőszivattyú működéséhez áram kell, ami egy esetleges áramszünet esetén a fűtés megszakadásával járhat (áramszünet esetén a rendszerben van tartalék rugalmasság: néhány órás, akár napos áramszünet nem jelent gondot, ha az épület hőigénye elég alacsony),
  • új építésnél vagy nagyobb felújításnál érdemes számításba venni,
  • régi radiátoroknál nem gazdaságos az üzemeltetése.

Milyen hőszivattyút érdemes választani?

Fontos, hogy az ingatlan igényeihez igazodó teljesítményű hőszivattyút válasszunk. Ha alacsonyabb a teljesítmény a szükségesnél, akkor természetesen nem lesz elég meleg a lakásban. De az sem ritka, hogy a szükségesnél nagyobb teljesítményű kerül beépítésre, feltételezve, abból úgysem lesz gond. Azonban ez nem teljesen van így, ui. a nagyobb berendezés drágább, több energiát fogyaszt, vagyis nem lesz energiatakarékos a használata.

A megfelelő kiválasztáshoz az szükséges, hogy minél pontosabban be tudjuk lőni a hőigényt. Már csak ezért is érdemes készíttetni energetikai tanúsítványt. Csak a hőszükséglet ismeretében lehet jó döntést hozni.

A másik fontos tényező a melegvíz igény mennyisége. Értelemszerűen, ha nagyobb a melegvíz igény, mert több fürdőszoba van, akkor elképzelhető, hogy nagyobb hőszivattyú kell, de az is lehet, hogy elég, ha a tartály nagyobb.

Felújításoknál a legtöbb esetben radiátoros fűtési rendszerekkel találkozhatunk. Ezek általában 60 fokos vízzel biztosítják a fűtést. 60 foknál, vagy afölött magasabb teljesítményű hőszivattyúra van szükség, ami természetesen többe kerül és az energiahatékonyság is romlik.

Mire ügyeljünk hőszivattyú kiépítésekor?

Fontos kérdés, hogy milyen hőleadókat tervezünk. Régebbi radiátorok esetén ugyanis melegebb víznek kell a rendszerben cirkulálnia, mint felületfűtés (padló-, mennyezet, oldalfali fűtés) esetén. A melegebb víz előállítása a hidegebb téli napokon pedig néhány hőszivattyú számára gondot okozhat.

Már vannak magasabb vízhőmérséklettel működő hőszivattyúk, illetve hibrid – gázkazán és hőszivattyú kombinációja – hőszivattyúk is, ezért egy rendszer telepítése előtt mindig érdemes a rendszer bekerülési és üzemeltetési költségét egy szakember segítségével összevetni. Annál is fontosabb egy szakértő bevonása, mert az elhelyezés is körültekintést igényel. Egy levegő-víz rendszerű berendezés esetén a kültéri egység pozícionálásánál például a távolság, az uralkodó széljárás, a „hangosság” is fokozott figyelmet kíván.

Milyen típusú hőszivattyúk vannak?

·        Levegő-víz hőszivattyú: a levegőből kinyert hőt a fűtési rendszer vizének adja át. A split klíma is idetartozik, amennyiben a jósági fok (COP) 3-nál jobb.

·        Víz-víz hőszivattyú: a talajvízből (esetleg nyílt vízből) nyeri az energiát.

·        Talaj-víz (geotermikus) hőszivattyú: a talaj hőjéből nyeri az energiát. Két fajtája van: talajkollektoros és talajszondás. Talajkollektoros hőszivattyú esetén vízszintesen fektetik le a csöveket nagyjából 1,5 méteres mélységben. Talajszondás hőszivattyú esetén függőlegesen fúrnak le nagy mélységbe.

·        A levegő-levegő hőszivattyú a levegőből kinyert hőt eljuttatja egy más helyen lévő levegőnek, ahol egy parapetes vagy fali fancoil adja a hideget/meleget. Tipikus levegő-levegő hőszivattyúk a hűteni és fűteni is képes klímaberendezések (fűtőklíma), ezek egyedi helyiség fűtőrendszerek, nem központilag látják el energiával az épületet.

Mennyibe kerül egy hőszivattyú kiépítése?

A kiépítés költségét a készülék, rendszer elemei ill. a telepítési költségek adják. A legkedvezőbb áruk a levegő-levegő hőszivattyúknak, vagyis hagyományos split klímáknak van.

A telepítésnél nagyon fontos, hogy megfelelő szakembert válasszunk, ugyanis a hosszú távú biztonságos, optimális működéshez legalább annyi múlik a klíma vagy hőszivattyú telepítésén, mint magán a gépen.

Összehasonlítva más fűtési rendszerekkel, a hőszivattyúk ára ugyan költségesnek mondható, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy itt kevesebb járulékos és adminisztrációs teherrel lehet számolni (kémény, gáz engedélyezés).

Milyen üzemeltetési költséggel kell számolni?

Általános jellemzője és nagy előnye az alacsony üzemeltetési költség, ami a hatékonyságának és a kedvezményes áramtarifának köszönhető. H-tarifa igényelhető ugyanis hőszivattyú esetén a szolgáltatónál, amelynek díja akár 30-40 %-kal kedvezőbb, mint az A és B tarifáé, így a fűtés költsége lényegesen kedvezőbb a gázfűtésénél. Ezentúl gazdaságos a kiépítése és a karbantartás is: nincs kémény, nem kell fűtőanyagot tárolni, nem kell kéményseprőnek kijönnie és nincs gázbekötés sem.

Mikor nem éri meg a hőszivattyúra átállni?

Ha a házunk energiakorszerűsítése nem megoldott, nincs megfelelően szigetelve, akkor semmiképp sem érdemes hőszivattyúra beruháznunk. Csak alapos energetikai számítások alapján lehet biztonsággal dönteni a hőszivattyú mellett. Ellenkező esetben magas lesz az áramszámlánk, még úgy is, hogy nem lesz elég meleg a lakásban, ill. idő előtt meghibásodhat a szivattyú.

Felújítanál, de nem tudod hogyan vágj bele? A RenoPontnál egyedülálló segítséget nyújtunk az otthonok energetikai felújításához. A felújítási folyamat minden szakaszában számíthatsz támogatásunkra: a döntésekben, a tervezésben, a komplett kivitelezésben és az üzemeltetésben is.

Megbízható szakemberre van szükséged? Foglalj időpontot, látogass el a hozzád legközelebbi RenoPont irodánkba, vagy vegyél igénybe online tanácsadást és segítünk megtalálni a legjobb szakembereket. Jelenleg tanácsadásunk ingyen elérhető.

Hasznosnak találtad ezt az oldalt? Kérjük segítsd munkánkat visszajelzéseddel a két gomb valamelyikére kattintva!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Értesülj újdonságainkról, olvass tippeket a mélyfelújításról, hogy felkészülten vághass bele!

Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Felújításod bármelyik fázisába be tudunk csatlakozni, vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy látogass meg minket irodáink valamelyikében!

Ez a weboldal az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának támogatásában részesült, a Gyakran ismételt kérdések és az Energiamegtakarítási kalkulátor háttérprogramja a 847100. sz., az összes stöbbi aloldal a 845652. sz. támogatási szerződés keretében. A weboldal tartalma a RenoHUb és a QualDeEPC konzorcium kizárólagos felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.