Termékválasztási segédanyagok

Ez a segédlet abban kíván a segítségedre lenni, hogy felhívja a figyelmedet a felújítások céltudatos, szakszerű és komplex megvalósítására.

Az útmutató elsődleges célja, hogy támogasson, mint a lakástulajdonost:

-        az energiahatékonysági beruházások megvalósításához szükséges anyagok és berendezések megismerésében (hőszigetelés, nyílászárók, fűtőberendezések és megújuló energia területén)

-        a hasonló terméktípusok műszaki paramétereinek és hatékonyságának összehasonlítása révén a lakásfelújításhoz szükséges anyagok és berendezések kiválasztásában.

Az építőanyagok és berendezések széles skálája, valamint az egyes épületek egyedi adottságai miatt valójában irányelveket, olyan összefüggéseket fogalmaztunk meg, amit praktikusan használhatsz, és segíthet Neked abban, hogy a lehetséges kivitelezési megoldásokat a kivitelezővel közösen gondolkodva tudd megvalósítani.

A felújítási folyamat első lépéseként, mielőtt kiderülne, mit is szeretnél, érdemes megismerned, a kiindulási állapotot. Érdemes összegyűjteni az összes ingatlannal, családi házzal kapcsolatos dokumentumot, ami rendelkezésre áll. Tervdokumentációk, beépített eszközök dokumentációi (pl.: kazán gépkönyve, számlája, jótállási dokumentumai), nyílászárók (ha cserélve voltak), teljesítmény nyilatkozatok, bármilyen beépített anyagról számla, márkanév, terméknév, esetlegesen gázszámla, áramszámla. Ezek, jól előkészítve nagyon sokat segítenek a felújítást tervező műszaki szakembernek, és könnyebben lehet majd megtervezni a felújítást. Pandémiás helyzetben az online felületen egyeztetve is könnyebb, ha vannak anyagok, dokumentumok és ha lehet, készíts részletes fotódokumentációt kívülről és belülről, valamint fontosak a távoli fényképek is (pl.: egy napelemes rendszer telepítése során fontos, hogy van-e az épület közvetlen közelében fa, ami árnyékol).

Fontos szem előtt tartani, hogy energetikai szempontból akkor megtérülő a beruházás, ha az épületben rejlő teljes megtakarítási potenciált sikerül kihasználni! Ha már ekkora beruházásba kezdesz, akkor valószínűleg évtizedekig nem szeretnél újra hozzányúlni az épülethez, így ne spórold meg a tervezési fázist, hiszen ezzel lehet a legnagyobb energia-megtakarítást elérni! Az energetikai korszerűsítéseknél nagyon fontos a komplex tervezés; pl.: korszerű nyílászárók beépítése, épülethatároló szerkezetek hőszigetelése és a gépészet: fűtéskorszerűsítés, szellőzés, esetlegesen hűtés. A tervezéssel nemcsak a műszaki tartalom és a költségek kerülnek meghatározásra, hanem a sorrendiség is, így azt figyelembe véve, vékonyabb pénztárcával is el lehet indulni.

Ha valódi energia-megtakarítást akarsz elérni, fontos a minőségre figyelni és kellő információval rendelkezni, hogy ár-érték arányban megfelelő terméket válassz. Ennek egyik legfontosabb biztosítéka, ha hozzáértő energetikai szakértővel tervezteted meg otthonod energetikai felújítását; a kivitelezés minőségét pedig műszaki ellenőr alkalmazása garantálja. Mivel a piacon nagyon sokféle megoldás, sokféle összefüggés alapján lehet termékeket és termékrendszereket választani, ezért a tudatosságot és az okos döntéseket a meglévő állapotból, az igazi, valós szükségletből kiindulva érdemes összeállítani. Azt kellene választani, amire az épület adottságai alapján a legjobban szükség van, figyelembe véve az ár-érték arányokat és a termék beszerezhetőségét, alkalmazhatóságát is. Az alábbiakban e folyamatok részletes kifejtésével, tematikusan, a leggyakrabban előforduló műszaki megoldások és problémák mentén írjuk le a tudnivalókat.

Első lépésként az elindulásához a fenti felmérési adatlapot állítottuk össze. Ez nagyon fontos alapinformációkat tartalmaz a felújítás megtervezéséhez, a projekt hatékony műszaki megoldásainak kidolgozásához.

A dokumentációk összegyűjtése egy kis odafigyeléssel, akár egyedül, szakmai segítség nélkül is kitölthető, de a leghatékonyabb, ha szakemberrel közösen készíted el. Az így megválaszolt kérdések összességében egy „kórképet” adnak a jelenlegi állapotról, és ez alapján a lehetséges további megoldásokról, minden felújítási szegmensben. Ez adja meg az alapokat, ez befolyásolja a további megoldásokat és a megoldásokhoz tartozó költségelemeket. Minden mindennel összefügg, ez a felújításoknál különösen igaz.

Tipikus hibák

A „mi” után a „hogyant” hogy csináljuk jól! A „hogyan” előtt kiemelten fontos, hogy mielőtt bárkitől, bármilyen szolgáltatást, munkát megrendelsz, ne kövesd el az alábbi hibákat:

• nem megbízható gyártó termékei közt keresgélsz;
• nem veszed figyelembe a ház sajátosságait;
• nem a teljes beépített termékrendszer, hanem csak az egyik termékrendszer elem vastagságát vagy „U” értékét nézed;
• nem kérsz szakmai segítséget, csak a szomszéd, vagy a koma segít;
• helyszíni felmérés nélkül készült árajánlatot fogadsz (még kiszállási díjjal együtt is olcsóbb egy jó ajánlat, mint egy elrontott gyártási méret, ami nem építhető be);
• kizárólag az alapaár alapján döntesz, és nem veszed figyelembe, milyen egyéb költségek merülhetnek még fel;
• olyan kereskedőnél, kivitelezőnél vásárolsz, aki csak terméket kínál, de nincs mögötte szervizcsapat, vagy kivitelező háttér;
• te próbálod meg beépíteni a termékeket (vannak esetek, amikor a közösségi médiában lévő csoportok, és videók segítségével ez működik, de a legtöbb esetben nem, főleg azért, mert ilyenkor a garanciális feltételek nem biztosíthatóak);
• nem ismered az adott műszaki megoldásnál, termékrendszernél a fontos biztonsági követelményeket (tűzvédelmi-, beépítési-, egyéb műszaki követelmények);
• nem kéred el, netán nem is kapod meg a beépített termékrendszerek, műszaki megoldások esetében a szükséges dokumentumokat (műszaki jegyzőkönyvek, engedélyek, gépkönyvek, stb.).

Miután a szakember, a mérnök megvizsgálta az otthonod, a kiindulási alapokat, és egyeztetett Veled a terveidről, lehetőségeidről, lakhatási szokásaidról, megfogalmaz egy otthonfelújítási folyamatot, melynek eléréséhez az alábbi műszaki megoldások jöhetnek szóba:

1. Nyílászáró csere

2. Hőszigetelés

3. Fűtéskorszerűsítés

4. Egyéb (megújuló energia, világítás)

Forrás: a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének tagjai számára készített Gulyás István: Zöldotthont Mindenkinek! Zöldotthont Mindenkinek? című könyv

HOMLOKZATI NYÍLÁSZÁRÓ

Amennyiben, otthonod nyílászárói 15 évesnél régebbiek (fa-, fém- vagy ma már korszerűtlen műanyag profilokból készültek), akkor egy teljes, korszerű, legalább 3 rétegű hőszigetelt üveggel készült, min. 88 mm-es profilvastagságú műanyag (vagy fa) nyílászáróra érdemes cserélni. A nyílászárócserével együttesen gondoskodj a megfelelő árnyékolási szerkezetek kialakításáról, azok nyílászáróval együttes beépítéséről (rejtett és egyben szigetelt redőnytokkal vagy látszó megoldásként, és ha lehet, fontold meg az elektromos működtetést).

A nyílászárók U értéke

Az U-val jelölt hőátbocsátási tényező azt mutatja meg, hogy egy szerkezet egy négyzetméterén egységnyi idő alatt mennyi energia távozik. Tehát minél kisebb az U érték, annál jobb a nyílászáró hőszigetelő képessége. Mértékegysége: W/m2K. Ablakok esetén három U értéket különböztetünk meg. 

Uw: az ablak össz-hőátbocsátási tényezője, melyet az üvegezés és a tok U értéke befolyásol

Ug: az üvegezés hőátbocsátási tényezője

Uf: a tok hőátbocsátási tényezője

Milyen szempontokat kell még figyelembe vennie a kiválasztás előtt?

Azon túl, hogy megválasztod a nyílászáró színét, a külső párkány és belső könyöklő anyagát, a profilkamra számot és az üvegezést a kellő hőszigetelés érdekében, a következő speciális szempontokat is figyelembe kell venni:

• Tervezed-e az épület homlokzati falainak utólagos, teljes homlokzati külső hőszigetelését? Tervezed-e külső árnyékoló (redőny) felszerelését?
• A hőszigetelésen kívül szükség van-e fokozott hangszigetelésre (pl. forgalmas út felőli oldalon)?
• A lakás milyen légellátást igényel (pl. gázkészülékek miatt, ha hozzányúlunk, akkor már az új GMBSZ előírásoknak kell megfelelni)?
• A földszinti nyílászárók esetében szükség van-e különleges üvegezésre a betörésvédelem fokozása érdekében?
• Az épület elhelyezkedése, a beépítés magassága indokolja-e különleges merevítés alkalmazását a jelentősebb szélerősség miatt?
• A garanciális és egyéb javítások miatt a több évtizedig használandó nyílászáró gyártóját évek múlva is el lehet-e érni?
• Az épület helyi védettség, vagy műemléki védelem alatt áll-e?

Miért fontosak mindezek?

Sajnos, a gyakorlatban többször találkoztunk olyan nyílászáró-cserével, ahol ezeket a szempontokat nem vették figyelembe, ami a következő következményekkel járt:

• Amennyiben nem gondolsz a fal utólagos hőszigetelésére és nem építtetsz be az ablak körül toktoldókat – ezzel biztosítva a helyet a hőszigetelés elhelyezéséhez –, utólag nem, vagy a kelleténél lényegesen keskenyebb szigetelést helyeznek fel. Az ablak mellett – hőszigetelés hiányában – hőhíd alakul ki, ami kedvez a belső oldalon a páralecsapódásnak és ezáltal a penészesedésnek.
• Ennél súlyosabb probléma, ha a külső párkányon túlnyúló, nagyobb vastagságú a hőszigetelés, ezzel eltakarva a bejutó csapadékvíz és kondenzvíz kivezetésére szolgáló vízkivezető réseket. Ennek az a következménye, hogy a nyílászáró alja idővel megtelik vízzel, amiben penészgombák szaporodhatnak, majd a szennyezett lé befolyik a falszerkezetbe és a helyiségbe.
• A redőny megfelelő felszereléséhez a redőnydoboz és a doboznál kialakuló hőhíd meggátolására beépítendő hőszigetelés helyigénye miatt a nyílászáró beépítési síkját (külső homlokzati síktól való távolságát) és a felső tokpótló magasságát kell körültekintően meghatározni. Amennyiben ez nem megfelelő, abban az esetben előfordulhat, hogy a redőnyt utólag nem lehet felszerelni, vagy csak oly módon, hogy a homlokzati síkból jelentősen kiáll a redőnydoboz és még az ablaküveg felső részét is eltakarja, ami jelentős esztétikai problémát jelent.
• Amennyiben a fal külső hőszigetelése annyira rátakar az ablaktokra, hogy a redőny gurtnit nem lehet elhelyezni, abban az esetben nem lehet a redőnyt felszerelni, esetleg csak lényegesen drágább motoros működtetésűt.
• Az üvegezés körültekintő megválasztásával a kellő hőszigetelésen túl a biztonsági üvegezéssel a betörésvédelmet, a különböző reflexiós fóliákkal pedig a napsugarak általi túlmelegedést, és a betekintés elleni védelmet lehet megoldani. Fontos megjegyezni, hogy bizonyos üvegezések (pl. a legkorszerűbb 3 rétegű hőszigetelő üvegezés) csak megfelelő vastagságú és merevségű profilból készült nyílászárókba építhetőek be, ezért utólagos beépítésüknél ezt is vizsgálni kell.
• A műemléki- és vagy helyi védettségű épületek esetében sokszor a nyílászáró szerkezet teljes cseréje nem megoldott. Itt vagy a tokszerkezet teljes felújítását, és a beépítésre kerülő szárny cseréjét engedélyezik csak, ezt minden esetben pontosítani kell, mert a költségeket jelentősen befolyásolhatja.

Szempontok az árajánlatokhoz, egyéb költségekhez

Ha mindezt végiggondoltad, akkor várhatóan igen részletes, az Te otthonodra szabott műszaki tartalmú ajánlatot kapsz. Több helyről érdemes ajánlatot kérni, de fontos, hogy az alábbiakat mindenképp tartalmazzák a kalkulációk:

• Profil: típusa, légkamra szám, acélmerevítés.
• Vasalat: ami biztosítja a nyílászárók működtetését.
• Üveg: (régi használatban: „k”) Ug értéke (a szerkezetre vetítve), hangszigetelő (Rw) képessége.

A következőket ritkán tüntetik fel az árajánlatokban, viszont fontosak, és meghatározzák az árat:

• reflexiós üvegezés (napvédelem),
• ornament üvegezés,
• biztonsági üvegezés,
• fóliázott színes profil,
• kiegészítő vasalat,
• rolós szúnyogháló,
• elé épített műanyag lamellás redőny,
• felé épített műanyag lamellás redőny,
• fehér, belső műanyag párkány,
• fehér, külső alumínium párkány,
• takaróléc.

Milyen szerelési és egyéb költségekre számíthatsz?

Kibontás költsége, beépítés költsége, redőnyök szerelési költsége, szállítás költsége, kibontott szerkezetek elszállításának költsége, falazatjavítás költsége (ez legyen a beépítő költsége), esetleges glettelés, festés, tapétázás és burkolás költsége (ez megegyezés alapján dől el általában, itt érdemes felülvizsgálni, hogy ezzel egy időben elvégezzék-e a belső felújítási munkákat is).

A fentieken túl nagyon fontos a gyártási határidő (jelenleg 3-6 hét a műszaki tartalom bonyolultságától függően), valamint a beépítési határidő is a járulékos munkákkal együtt, vagy nélküle 1-5 munkanap is lehet, a darabszámtól függően (vagy ha több szintes házról beszélünk, akkor még több is, ha az adottságok ezt kívánják, kell-e daruzni stb.).

MŰANYAG NYÍLÁSZÁRÓK

Az 1945 utáni építési láz új, olcsóbb és gyorsabb építési módokat követelt, ennek eredményeként az ’50-es években megjelentek a piacon az első műanyagablak profilok. Az első háromkamrás modellek az 1960-as évek közepén váltak elérhetővé. A műanyagprofilok hőszigetelésének javítását a légkamrák növelése, a beépítési mélység, a hőhídmentes merevítés és a szigetelőhabok használata tette lehetővé.

A műanyag nyílászárók előnyei:

• időjárás, víz, ütés és UV-álló, ebből adódóan nem kell pár évente felvinni a védőréteget újra és újra, felületén nem keletkeznek sárgás, szürkés, barnás foltok
• harmadannyiba kerül, mint egy fából kialakított
• kiváló hang- és hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik
• nem korhad, nem szívja magába a nedvességet és nem szárad ki, tartja az alakját, anyaghibáktól mentes
• tisztántartása nagyon egyszerű
• újrahasznosított műanyagból is tökéletes profilok vannak forgalomban
• színes műanyagból is készülhetnek

A műanyag nyílászárók hátrányai:

• nagyobb méretű üvegfelületeket nem bírnak el a profilok
• felülete idővel bemattul és porózussá válik
• nem egyediek
• az újrafelhasználás nem megoldott, gyarapítja a műanyaghulladékot

FA NYÍLÁSZÁRÓK

A fixen beépített keret és a benne vízszintesen vagy függőlegesen mozgó, illetve kifelé-befelé nyíló szárnyú fa nyílászáró 500 évnél is idősebb találmány.  Érdekesség, hogy angol-szász területen a kétrészes, függőleges tolóablak vált legelterjedtebbé és vándorolt át uralkodó ablakként az amerikai kontinensre, míg Európában a szárnyas fa ablak volt és maradt általános évszázadokon keresztül.

A fa nyílászárók előnyei:

• rendkívül időtálló, amennyiben megfelelő módon megkapja a szükséges felületkezelést
• deformálódása esetén asztalossal egyszerűen javítható
• általában dekoratívabbak műanyag nyílászáróknál
• a fa nyílászárókkal épített házak jobban szellőznek, nem kell olyan gyakran szellőztetni

A fa nyílászárók hátrányai:

• 3-4 évente utókezelni kell
• a vasalatokat 2-3 évente utána kell állítani

Forrás: www.aronhaz.hu

GARÁZSKAPU CSERE

Amennyiben van az épülettel összeépített garázsod, felmerülhet a garázskapu cseréje hőszigetelt, szekcionált garázskapura. Mit is jelent a szekcionált garázskapu fogalma? A szekcionált garázskapu több vízszintesen elhelyezkedő lamellából áll, amelyek nyitáskor a garázs mennyezete alá csúsznak fel, vagy oldalra a fal mellé gördülnek be. Helytakarékos, és mivel nyitás közben sem lóg túl a kapu síkján – szemben a billenő kapukkal – ezért közvetlenül elé parkolhatunk, és utcafrontra, járda elé is beépíthető. Mivel a nyílás belső oldalára szerelik fel, akár íves kapunyílásba is beépíthető. Szín, felület és motívum tekintetében rendkívül széles a választék.

ÁRNYÉKOLÁSI MEGOLDÁSOK

Az új műanyag, vagy fa nyílászárókra rendelhető redőny, szúnyogháló, illetve szúnyoghálóval kombinált redőny is, valamint reluxa. Elhelyezési szempontból kétféle redőnytípus létezik: a nyílászáró elé, illetve a fölé épített változat. A falazat, illetve a Te igényeid határozzák meg az adott típus alkalmazását. (Ne feletsd a szigetelésvastagságot sem, mindezek méretezésénél kérd szakember segítségét) Mindkét típus létezik vakolható kivitelben is, amelynek az új építésű ingatlanok esetén is van jelentősége. A redőny rendelhető műanyag vagy alumínium lamellázattal, viszont bizonyos körülmények és mérethatárok befolyásolhatják a választást. Árban mindenképpen kedvezőbb a műanyag változat, de például 1500 mm széles ablak esetében már nem ajánlott az alkalmazása. Miért ? Biztosan láttál már olyat, amikor a szél szabadon lengeti a redőny lamellát. Ez azért fordulhat elő, mert a műanyag lamella nem olyan merev, mint az alumínium, így a szél alákap, sőt ki is tépheti a lefutóból. Az is előfordulhat, hogy a műanyag lamellát a szél ereje nekinyomja az ablaknak, amely zörgő hangot ad. Az alumínium lamellánál mindez nem következhet be. Az alumínium lamellás redőnyöket adott színskála alapján is le tudják gyártani.

Hogyan készítsd elő nyílászáróidat az árnyékoláshoz?

Ne felejtsd el végiggondolni a lehetséges árnyékolástechnikai megoldásokat, mivel így számos későbbi probléma elkerülhető. Mérlegelni kell, hogy szeretnél-e valamikor redőnyöket. Nem baj, ha most nincs elég pénzed, hogy a nyílászárókkal együtt a redőnyöket is megrendeld. Lehetőség van arra, hogy ha előre jelzed későbbi szándékodat, akkor néhány ezer forintért már úgy gyártják le az ablakokat, hogy arra a későbbiekben a redőnyök bármikor gond nélkül felszereltethetők legyenek. Ezzel szemben a reluxa és a szúnyogháló nem igényel előkészítést.

Mi a megoldás akkor, ha nem szeretnéd a régi ablaktokot kiszereltetni?

A legtöbb esetben nem javasoljuk műanyag nyílászárók beépítését a régi fatokba. Miért? Technológiai okok: Egy új nyílászáró súlyát a több tíz éves kiszáradt ablaktok nem tartja meg, mivel sok esetben a régi tok és az épület falszerkezete közötti akár 5–10 cm-es elhelyezési hézagot annak idején ismeretlen anyagokkal, építési törmelékkel töltötték ki. A régi fatok a kültéri és beltéri hőmérséklet-különbség hatására mozog. A nedvességtartalom változása miatt minimálisan zsugorodik, illetve tágul. Ezért nem lehet egy fix ponthoz rögzíteni az új szerkezetet. A műanyag nyílászárókat szigorúan vízszintesen, illetve függőlegesen kell beépíteni ahhoz, hogy hosszú távon kifogástalanul működjenek. A régi ablaktokba beépített nyílászáró mérete csökken, így az üvegfelület is, ezért kevesebb fény jut be a lakásba. A szabadon maradt fa felületeket továbbra is évente felületkezelni kell. Persze a fentieken túl vannak gazdaságossági tényezők is, melyek befolyásolhatják a döntéseket. Azonban ebben az esetben, tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen hátrányai vannak ennek a megoldásnak.

SZÚNYOGHÁLÓ (ugyan nem az energetika része, de a nyílászáró cseréhez szorosan kapcsolódik)

Korábban említettük a kombinált redőnyt, ennél a típusnál a redőnyszekrényből lehet lehúzni a szúnyoghálót is, amit alul stiftekkel lehet reteszelni. A kombinált változatot csak bizonyos szélességi és magassági méreteken belül lehet legyártani, mivel műszaki okokból, illetve kényelmi szempontból bizonyos mérethatár felett nem alkalmazható. Rendelhető csak rolós szúnyogháló redőny nélkül, illetve fix, és nyitható szúnyogháló is, ez utóbbit erkélyajtóknál alkalmazzák. Mikor kell az elektromos kivitel? A redőnyök működtetése alaphelyzetben kézzel történik, viszont tudni kell, hogy 3,5 m2 felett ajánlott, 4,0 m2 felett pedig kötelező a motor alkalmazása. Az ok egyszerű: a 4,0 m2-es redőny súlya közel 20 kg, ezért a folyamatos terhelésnek a gurtni nem képes hosszú távon ellenállni. Ha mégis motor nélkül szerelnénk fel, annak állandó gurtni szakadás lenne a következménye. Ma már azonban nem ritka, hogy az előbb említetteknél kisebb nyílászárók esetében is beépítenek elektromos redőnyöket, amelyek távirányítóval működnek. Ennek a kényelmi szempontokon túl szerepe lehet abban, hogy egyszerűbben, és hatékonyabban állítható az árnyékolás télen a benapozás emeléséért (melegítse a lakás tereit), nyáron pedig a nyári túlmelegedés csökkentéséért (segítse a lakás tereinek hűtését).

SZELLŐZÉS

Régen, amikor szükségét érezted, kinyitottad lakásod ablakait otthonod átszellőztetése érdekében. Mai energiatudatos világunkban feltehető a kérdés, hogy ez a leghatékonyabb és leggazdaságosabb megoldás? A hagyományos, ablaknyitásos vagy a nyílászárók résszellőztető funkcióját használó szellőztetéskor nem lehet pontosan megítélni, hogy valójában meddig indokolt nyitva tartani az ablakot, és mikortól okoz (főleg télen) fölösleges hőveszteséget. A túl rövid ideig történő szellőztetéssel pedig nem biztosítható a megfelelő levegőminőség. Korszerű, automatikus működésű szellőzőrendszer kialakításával kiküszöbölhető az ablaknyitás okozta fölösleges hőveszteség, ugyanakkor jelentős fűtési energia takarítható meg. E rendszerek elemei a helyiségek levegőminőségét érzékelve folyamatosan szabályozzák a légcserét, mindig csak ott és akkor szellőztetnek, ahol ténylegesen indokolt, ugyanakkor biztosítják az optimális levegőminőséget az épületben. Azáltal, hogy az épületeket különböző szigetelési rendszerekkel nagy légtömörségű ablakokkal „becsomagoljuk”, a helyiségek belső levegőminősége is törvényszerűen meg fog változni.

Míg korábban a szigeteletlen épülethatároló elemeken keresztül a levegő szinte akadálytalanul áramolhatott át az épületen, a szellőzőrendszer nem kapott kiemelt szerepet, hiszen a természetes szellőzés következtében kialakult optimális szintű belső páratartalomnál a komfortérzet jó, ugyanakkor a szabályozatlan szellőztetés okozta hőveszteséget legtöbbször túlfűtéssel kompenzálták. Megfelelő szellőzés hiányában a jól szigetelt új épületek, vagy utólag szigetelt régi épületek esetén a hőszigetelés és a nyílászárók fokozott légzárása együttesen okozhat komoly párásodást, ami a leghidegebb felületeken a víz kondenzációját, a párazáró rétegnél nedvesedést és a fal hőszigetelő képességének leépülését eredményezheti. A nedvesség nagy része hétköznapi emberi tevékenységek – lélegzés, felületi kipárologtatás, mosás, ruhaszárítás, főzés, zuhanyozás – következtében szabadul fel. Ezen kívül jelentős a szobanövényeink hozzájárulása a belső páratartalom növekedéséhez.

Lakótereinkben sokféle veszélyes szennyezőanyag van jelen az előírtnál magasabb koncentrációban, különösen akkor, ha a szellőzés nem működik kielégítően. Ezek az anyagok többek között a penészgombák, festékek, tapétaragasztók, ablaktisztítók, laminált padló bevonatok, tisztítószerek, illatosítók, parfümök, radon, poratka, szaganyagok, szálló por, szén-monoxid, szén-dioxid. Ezekből következik, hogy nemcsak a helyiségek levegőjének páratartalmát kell az optimális határértékeken belül tartani, hanem a felsorolt szennyezőanyagokat el kell távolítani tereinkből ahhoz, hogy a lakótér belső komfortja megfelelő szinten maradhasson. A hatékony, érzékelők által vezérelt szellőzési rendszer kialakításával és üzemeltetésével a szennyezőanyagokat kiszoríthatjuk a lakóterekből és megfelelő életteret biztosíthatunk.

Szellőztetésről, vagy más néven légcseréről csak abban az esetben beszélhetünk, ha megteremtjük a friss levegő bejutásának lehetőségét, valamint az elhasználódott, szennyezett levegő elvezetéséről egyaránt gondoskodunk.

Páraszabályozáson alapuló szellőzési rendszer:

A koncepciója a változó szükségletekhez igazodó légcsere elvén alapul. Az intelligens légszállítás szabályozást végző légbevezető és légelvezető elemek a helyiségek pillanatnyi szellőzési igényhez alkalmazkodva és ahhoz mérten gondoskodnak az optimális légutánpótlásról és elszívásról, kiküszöbölve a fölösleges hőveszteséget. A rendszer folyamatosan gondoskodik a helyiségekben tartózkodók komfortérzetéről, ugyanakkor a használaton kívüli helyiségekben a maximális fűtési energiamegtakarítás érdekében minimalizálja a légcserét.

Igényekhez igazodó elszívó rendszer

A friss levegő utánpótlásával párhuzamosan a kiszolgáló helyiségeken keresztül meg kell oldani a szennyezett, elhasznált, rossz levegő eltávolítását a lakásokból. Erre ideális megoldás, ha gépi elszívású rendszert telepítünk, ami egy családi ház vagy lakás esetén egy központi, fordulatszám-szabályozott ventilátorból és a hozzá csatlakozó légelvezető elemekből alakítható ki. Akár a padlástérbe is telepíthető csendes, alacsony villamosenergia-igényű központi ventilátor működésének szabályozását, a maximális energiahatékonyság érdekében a kiszolgáló helyiségekben (fürdő, WC, konyha, háztartási helyiség, gardrób) kialakított elszívási végpontokon, különleges érzékelőkkel vezérelt légelvezető elemek biztosítják. A légelvezető elemek párát és/vagy mozgást – különleges igények esetén CO2-t vagy VOC-t (illékony szerves vegyület jelenlétét) – érzékelve automatikusan nyitnak, melyet a fordulatszám-szabályozott ventilátor lekövet, így a változó szellőzési igények szerint a ventilátor teljesítményfelvétele is folyamatosan változik.

Hővisszanyerős rendszer

Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül a hővisszanyerős szellőzés, ahol a levegő bevezetése és elvezetése között egy hővisszanyerő egység található. A hővisszanyerőben lévő hőcserélő az elhasznált levegő hőjét felhasználva télen előmelegíti a külső hűvös levegőt, így energiát takarít meg. A rendszer automatikusan képes kezelni a különböző és lakóterenként eltérő igényeket, azaz ha például csak az egyik szobában tartozódik valaki, akkor a befújt friss levegő intenzitása csak ebben a szobában változik, a többiben változatlanul alacsony marad. A rendszer tehát ötvözi az eddig is megszokott helyiségenkénti, pillanatnyi igényekhez folyamatosan igazodó szellőztetés előnyeit egy hőcserélős szellőztető berendezéssel, amely így rendkívül magas energia-megtakarítást biztosít a felhasználók számára.

Forrás: a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének tagjai számára készített Gulyás István: Zöldotthont Mindenkinek! Zöldotthont Mindenkinek? című könyv

TELJES HOMLOKZATI HŐSZIGETELÉS

Az épület adottságainak – meglévő szerkezet, elhelyezkedés, stb. – ismeretében kell megtervezni és kiválasztani a megfelelő teljes homlokzati hőszigetelést az összes lényeges kiegészítő elemmel együttesen (itt fontos hangsúly van a hőszigetelő lap anyagán, hogy expandált polisztirol – ismertebb nevén: Nikecell – lapról vagy ásványgyapot hőszigetelő lapról beszélünk). Ahhoz, hogy a kiválasztott teljes homlokzati hőszigetelés biztonsággal fennmaradjon a függőleges falon vagy a vízszintes felületeken, megfelelő rögzítő elemeket is kell választani hozzá, különféle dűbeles rögzítési megoldásokhoz (itt aztán ténylegesen nem mindegy, hogy az alapfelület milyen).

Amikor már túl vagyunk a garázskapun, a homlokzati nyílászárók cseréjén, a szellőzési megoldások javításán, akkor jöhet a legnagyobb lehűlő felület, a homlokzat hőszigetelése. Ahogyan a szakma helyesen nevezi: „utólagos teljes homlokzati hőszigetelés”. Közszájon forog a „dryvitozás” vagy a „nikecellezés” kifejezés, melyek 1-1 gyártó márkanevének elterjedésével kerültek be a hétköznapi szóhasználatba. Fontos azt is megjegyeznünk, hogy a teljes homlokzati hőszigetelésbe a lábazatok szigetelését is beleértjük, nem csak a falakét (egy komplex felújítás esetén, ha a belső padlóburkolati rétegrend is felbontásra kerül, akkor a padlóhőszigetelés is megoldandó szigetelési megoldás)!

Az utólagos teljes homlokzati hőszigetelő rendszereknek két változata terjedt el, a polisztirol és az ásványgyapot hőszigetelő táblás rendszer. Mindkettő egyedi tulajdonságokkal, előnyökkel, hátrányokkal bír, melyeket a Te családi házad adottságaihoz kell illeszteni.

A polisztirol hőszigetelő tábla alapú rendszernek egyik nagy előnye, hogy a fajlagos anyagköltsége általában kisebb, mint az ásványgyapot hőszigetelő magos rendszernek. Mellette érvként szolgál az is, hogy egyszerű és gyors kivitelezést tesz lehetővé, ezért szeretnek a kivitelezők is ezzel dolgozni és ezért található a piacon is ebből a legnagyobb választék. Minden pozitív tulajdonság ellenére, azonban a páraáteresztésük nem olyan jó, mint az ásványgyapot maggal rendelkező rendszereké. A levegővel közel azonos páraáteresztő képességű, természetes alapanyagú ásványgyapot magos rendszer hátránya azonban a viszonylag magasabb ár. Az ásványgyapotos rendszer alkalmazása abban az esetben kerül előtérbe, amikor szigorúbb tűzvédelmi előírásoknak kell megfelelni vagy akkor, amikor új épületek építésekor az építési nedvesség szabad távozását, vagy egy forgalmas helyen a zajcsillapítást is biztosítani kell.

Sokszor nem tartják szem előtt, hogy már a nevéből fakadóan is az utólagos teljes homlokzati hőszigetelés egy komplex rendszer, mely különböző elemekből épül fel. Teljes homlokzati hőszigetelő rendszernek nevezzük az ÉMI által bevizsgált és minősített, engedéllyel rendelkező rendszereket. Ha nem rendszerben gondolkodsz, az összeválogatott egyes alkotóelemek összeférhetősége, együttdolgozása nem lesz biztosítva.

Polisztirol esetében beszélhetünk normál homlokzati polisztirol lapról (expandált polisztirol lap, fehér színű, piros csíkkal jelölt), vagy szürke színű, úgynevezett grafitos polisztirol lapról, vagy ennek egy a külső oldalon bevonattal ellátott verziójáról grafit reflex márkanéven. A lábazati hőszigeteléseknél XPS néven extrudált polisztirol lapot alkalmaznak, aminek minimális a vízfelvétele, lehet piros, kék, zöld színű, gyártótól függően. A homlokzati ásványgyapot lapok táblás hőszigetelések (nem tekercses), nagy testsűrűséggel rendelkeznek, tárolásukat lehetőleg vízmentes helyen kell megoldani.

Hőszigetelő anyagok

Az építőiparban általánosan elfogadott definíció szerint a hőszigetelő anyagok valamilyen természetes vagy mesterségesen előállított alapanyagból készült, porózus vagy üreges szerkezetű, kis testsűrűségű termékek, amelyek hővezetési tényezője 10 °C középhőmérsékleten mérve nem haladja meg a 0,15 W/m-K értéket. A napjainkban használt építőanyagaink jelentős része ennél kisebb hővezetési tényezővel rendelkeznek, ezért alkalmazzák a hatékony hőszigetelő anyag fogalmát, ez alatt a 10 °C középhőmérsékleten mért 0,06 W/m-K értéknél kisebb hővezetési tényezőjű anyagokat értik.

Csoportjai:

• természetes hőszigetelő anyagok (parafa, a fagyapot, a farostlemez, a faforgács lap, a cellulózszigetelés, a nádlemez, a szalmabála, a kukoricablokk, a lenrost, a kenderrost, a pamut, a gyapjú és az egyéb különleges anyagok (pl. kókuszszál, szárított tengeri fű stb.).
• mesterséges hőszigetelő anyagok (szálas hőszigetelő anyagok, habosított hőszigetelő anyagok, ömlesztett hőszigetelő anyagok, hőszigetelő falazóelemek és nanotechnológiás hőszigetelő anyagok).
• megjelenése szerint beönthető/-fújható anyagok, szőnyegek, tekercsek és lemezek.

A hőszigetelő anyagokkal szembeni követelmények:

• megfelelően kis hővezetési tényező,
• mechanikai hatásokkal szembeni ellenálló képesség,
• térfogat- és mérettartás,
• fizikai és kémiai stabilitás,
• tűz-, hő- és fagyállóság,
• kártevőkkel szembeni ellenálló képesség,
• higroszkóposság hiánya,
• fagyhatással szembeni ellenállás és
• páraáteresztő képesség.

A szigetelőanyag kiválasztásának legfontosabb kritériumai:

• a felújítandó épület meglévő falszerkezetének ismerete (vastagság, anyagösszetétel, felületképzés)
• a szigetelőanyag alkalmazásának feltételei
• a hővezető képesség (minél magasabb a hővezető képesség, annál rosszabb a hőszigetelés. A mesterséges szigetelőanyagok meglehetősen alacsony hővezető képességgel bírnak, mintegy 0,025-0,040 W/(mK), ehhez képest a természetközeli szigetelőanyagok hővezető képessége magasabb, 0,040-0,093 W/(mK))
• ár
• egészség és kényelem
• környezetvédelem

A megmunkálás és a beépítés során valamennyi szigetelőanyag ártalmatlan az egészségre és jelentősen növeli a kényelemérzetet a téli hidegben és nyári melegben. Egyes szigetelőanyagok esetében azonban körültekintően kell eljárni, mert pl. a tekercses ásványgyapot a kivitelezés során hullik, a testre ragadva hosszú időre viszketést okoz (ugyanez igaz a homlokzati ásványgyapot lapra is), a polisztirol hőszigetelés pedig bontás után veszélyes hulladéknak minősül.

Figyelembe kell venni azt is, hogy nem minden szigetelőanyag alkalmazható mindenféle szigetelési munkára, így pl. az üveghabnak vagy a PUR-nak a nedvességre érzékeny felületeken nincs alternatívája.

PADLÁSFÖDÉM HŐSZIGETELÉSEK

Ahhoz, hogy az összes lehűlő felületet hőszigetelni tudjuk, meg kell vizsgálnunk azt is, hol szökik az energia, hova kell még beépítenünk szigetelő anyagokat. Így szigetelhetjük a vízszintes padlásfödémet, a padló alatti födémet vagy a padlót, sőt a függőleges lábazatot is. Így a szigetelés segítségével egy „doboz” jön létre, mellyel nagymértékben lecsökken a lehűlő felületek mennyisége. A padlásfödémek szigetelése történhet könnyű anyagokkal: tekercses üveggyapotok, befújt hőszigetelő anyagokkal (a befújt hőszigetelést csak könnyűszerkezetes házak szeglemezes padlásaira, vagy nehezen megközelíthető, nem járható padlásfödémek esetében ajánljuk) vagy nehéz anyagokkal: táblás anyagok (különféle vastagságokból, méretezett vastagságban), itt a padlásfödém jól megközelíthető, teherbíró. Az elhelyezés előtt figyelni kell, hogy a tetőszerkezetben elhelyezésre kerültek-e a fóliák, vagy a régebbi tetők esetében van-e porhó télen havazáskor, mert akkor a páratechnikai kérdéseket is meg kell oldanunk.

Az épületburok homlokzati hőszigetelése jelentős felújításnak számít. Ilyen esetben az elvárás a költségoptimalizált szint (9/2023. (V.25) ÉKM rendelet 3. melléklet). A költségoptimalizált szint U-érték elvárásai külső fal esetén 0,24; lapostetőnél 0,17; padlásfödémnél 0,17; nyílászárók esetén 1,15; padlónál 0,3. Van előírás a épület fajlagos hőveszteség tényezőjére (q-érték) és az összesített energetikai jellemzőre (Ep-érték), amely értékeket energetikus szakember tudja kiszámolni.

Hogy az elvárt U-értékek milyen vastag hőszigetelés mellett teljesülnek, ebben a cikkben olvashattok bővebben. A cikkben a törvényi szabályozás szerinti értékekről van szó, de az energiaár-emelkedés miatt vastagabb szigetelés is hasznos lehet. Különösen annak fényében, hogy a hőszigetelés anyagára kb. 20-25%-a a teljes beruházási költségnek, azaz túl vékony szigetelésnél is ugyanannyi munkadíj merül fel, ugyanúgy állványozni kell, ugyanannyiba kerül a ragasztás, a vakolat, a dűbelezés, stb. A különböző falazat típusoknál a hőszigetelés vastagságok 0,24 U érték mellett az alábbiak:

Ragasztó

A teljes homlokzati hőszigetelő rendszereknek van még két fontos eleme: a rendszerragasztó és a rendszerhez tartozó színvakolat. A ragasztónak nagyon nagy terheléseket kell elviselnie. A ház sarkán, a rosszul rögzített és a szél erejének folyamatosan kitett hőszigetelő táblát egy viszonylag kisebb vihar is feltépheti, kikezdheti, így a szél akár le is szakíthatja a hőszigetelő lapokat. A ragasztóknak nagyon nagy felületi tapadást kell biztosítani ezekkel az erőkkel szemben. Az alapfelületek minősége sem egyforma, így széles tartományban kell optimálisan rögzíteni. Ilyen teljesítményre csak az átlagosnál jobb minőségű, az adott alkalmazásra tervezett és készült ragasztók alkalmasak.

Színvakolat

A színvakolatok, a legfelső záró vékonyvakolat rétegek (1,0 – 1,5 – 2,0 – 3,0 mm vastagok lehetnek, eltérő anyagmennyiségekkel ennek függvényében), valamint az alapanyaguk is eltérhet egymástól. Vannak a legolcsóbb diszperziós vakolatok, valamint a szilikát és a szilikon vakolatok is (valamint vannak a gyártóknál egyedileg is fejlesztett, öntisztuló, vagy esetleg éjszaka világító vakolatok is). Mi a szilikon, öntisztuló vakolatokat ajánljuk, mert azok felületét az eső vagy egy locsolás segítségével tisztára moshatjuk, és több év elteltével is ugyanolyan színben pompázik, mint az elkészítésekor (ellentétben a diszperziós vakolatokkal, amelyek sztatikusan töltődnek, így a nappali-éjszakai ciklusok során a szálló por megreked a szemcsék között, és több év elteltével ezek a felületek beszürkülnek).

Rögzítéstechnika

A tartós biztonság alapja – homlokzati hőszigetelő rendszerek dűbelezése

Dűbel: a fejlett, hosszú élettartamú hőszigetelő rendszerek fontos eleme. A homlokzati hőszigetelő rendszerek élettartamának lényeges befolyásoló tényezői azok a kis elemek, melyek rejtve teljesítik feladatukat és gondoskodnak a rendszer biztonságáról: a legkorszerűbb rendszerekhez fejlesztett, például EJOT dűbelek teljes biztonsággal rögzítik és tartják a hőszigetelést a homlokzatokon – évtizedek múlva is.

Mi a dűbelek szerepe a hőszigetelő rendszerekben?

A régi épületek homlokzatai hosszú időn keresztül voltak kitéve az időjárás viszontagságainak és különféle környezeti hatásoknak. A lerakódott szennyeződések, a por, a korom, a különböző festékanyagok, vegyi anyagok, az algák és gombák, valamint a mész- vagy sókivirágzásos vakolatok jelentősen csökkentik még a legjobb minőségű ragasztók tapadását is. (Talán Te is ragasztottál már valamit valamihez életed során, így tudod, hogy piszkos felületek esetén ez csekély sikerrel kecsegtet.) Ezen kívül a homlokzatok elöregedett alapfelületei az idő múlásával előre nem látható, nem kívánt kémiai reakcióba léphetnek a frissen felhordott ragasztóval. Az így kialakuló – tapadást csökkentő – elválasztó rétegek komoly építési károkhoz vezethetnek. A dűbelek talán legfontosabb feladata, hogy védelmet biztosítsanak a szél erőteljes szívóhatásával szemben. Az épületekre – magasságuk függvényében – különféle szélterhelések hatnak. A nagy sebességgel áramló levegő a homlokzatok mellett elhaladva légnyomáskülönbséget, ezáltal komoly, a homlokzatra ható szívóerőt hoz létre. Ez az erő a falszerkezet (alapfelület) és a hőszigetelő lapok közötti ragasztott kötést nagymértékben igénybe veszi és akár arra is képes, hogy a teljes hőszigetelő rendszert letépje a falról. Különösen fokozott szélterhelések jelentkeznek magasabb épületeknél, épületszéleken, egyedülálló épületeknél és szélviharok esetén. Hazánkban évente átlagosan 60–70 nap viharos.

Ezen kívül a teljes homlokzati hőszigetelő rendszer fogadó felülete, anyaga is meghatározza a dűbel típusát, mi a magunk részérő a hőhídmentes, süllyesztett dűbeleket javasoljuk (pl: EJOT STR U 2G), amelyek nem csak a fenti tulajdonságokat tudják, de önellenőrzőek is (ahol nem megfelelő a furat, oda nem tudja a kivitelező beletenni), és ezen túl a hőhídmentességen túl megakadályozza, hogy a felületen a pára hatására a dűbelek meglátszódjanak.

A fentieken túl fontos a dűbelek száma, amit meghatároz a hőszigetelés anyaga, az épület magassága is, melyet minden esetben gondosan kell megtervezni a szakemberek segítségével (normál családi ház esetében 6,0 db/m2). Nagyon kell figyelni az előfúrásra is, nem mindegy, hogy milyen alapfelületű anyag esetében, milyen fúróval fúrjuk elő a dűbeleket. Ezen műszaki megoldásokban is a szakemberek segítségükre lehetnek (vagy az Építőkémiai és Vakolatos Szövetség irányelveiből is tájékozódhat a teljes rendszerre vonatkoztatva az alábbi oldalon).

Forrás: a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének tagjai számára készített Gulyás István: Zöldotthont Mindenkinek! Zöldotthont Mindenkinek? című könyv

Mit jelent a „jó” fűtés?

Az épületgépészet, ezen belül a fűtés, a melegvíz-ellátás, a velük összefüggő szabályzástechnikai kérdések meglehetősen széles körű és összetett terület. Az energiatakarékosság jegyében végrehajtott felújításoknál az új berendezések technikai adaptációja elengedhetetlenül fontos és megkerülhetetlen lépés, erről és hogy mi mindenre kell figyelni, a későbbiekben részletesebben is szó lesz. Ha nem ügyelünk kellőképpen, a megvalósult rendszer nem fog jól és hatékonyan működni.

A központi fűtési rendszerek az 1990-es évek közepétől kezdve jelentős változáson mentek keresztül. Ma már az esetek többségében összetett fűtési rendszerekkel van dolgunk. Miből következik ez?

• Az épületek épületfizikai tulajdonságai (hőátbocsátási tényezők, hőtároló tömegek, tájolásból fakadó nem közvetlen hatások, szigetelések stb.) javultak, változtak mind az új építésű, mind az energetikailag felújított épületeknél.
• Változtak a felhasználói igények is. Az alacsony energiaigényű épületek magas szolgáltatásbiztonsággal és komforttal jelentek meg.
• Az EU Irányelveknek is megfelelően a megújuló energiaforrások alkalmazásának részaránya fokozatosan növekszik. (A technológia egyszerűsödik, így az ár-érték arány is javul.)
• A passzívházak (közel 0 energiát fogyasztó épületek) vagy 0 emissziójú épületek szakítanak a hagyományos felfogással, és speciális épületgépészeti megoldást igényelnek. (Az „aktív” házakról pedig még nem is beszéltünk, amikor is a ház többet termel, mint amennyit fogyaszt)
• Az állami támogatású pályázati struktúrában szinte alapkövetelmény a megfelelő rendszerkombináció, hogy az elvárt energetikai besorolás teljesíthető legyen.

Itt is érvényes, hogy a rendszernek kell együttesen, egy egészet alkotva jól működnie. Ezért valamire azt mondani, hogy „jó” úgy, hogy a környezetet, a rendszerek egymásra utaltságát, de legfőképpen a hatékonyságot nem vizsgáljuk, elég nagy hiba, mondhatni azt is, hogy felelőtlenség. Már az épület rendeltetésének megfelelő gépészeti koncepcióban elemezni kell a lehetséges alternatívákat, a megrendelő elképzeléséhez igazodva, az építész és a statikus tervezők hathatós közreműködésével. Egyre inkább felértékelődik a közös munka szerepe, mert például a többrétegű falszerkezetek esetén a rétegrendet bontással, horonyvéséssel utólag megváltoztatni szigorúan tilos. Itt újra meg kell említeni, hogy mindez jó szakember nélkül, aki az összes folyamatot kezeli és átlátja, nem lehet hatékonyan az igényeidhez igazítva elvégezni.

Akkor, mi is a „jó”?

Véleményünk szerint egy adott épület hő- és hűtési energiaszükségletének kiszolgálásra jól választott épületgépészeti berendezés fő ismérvei a következők:

• illeszkedik az épület stílusához, belső kialakításához;
• elegendő hely áll rendelkezésre abban a helyiségben, ahová a gépészeti berendezések kerülnek;
• az át- és kitörési pontok, rögzítések előre meghatározottak, beleértve a tetőhéjalást is;
• „a kevesebb sokszor több” elv alapján egy összetett, de szabályozás- és vezérléstechnikailag átlátható és főleg a felhasználó által is kezelhető rendszer;
• alacsony üzemeltetési költségek;
• energiahatékony, környezetbarát (szennyezőanyag-csökkentő)

A tervezés vagy kiválasztás alkalmával az energiamérleget is figyelembe vesszük. Egy gyakorlati példán keresztül elég szemléletessé válik ennek fontossága. Ma már nem ritka a levegő/víz hőszivattyú alkalmazása. Ezek a berendezések hivatottak kielégíteni az épület fűtési és használati-melegvíz hőigényét. Sok esetben már nemcsak a fűtést kell megoldani, hanem a hűtést is, mert ez az igényed. Akkor pedig fűtő/hűtő levegős hőszivattyút érdemes választani. Az energiamérleg akkor lesz „jó”, ha ez a berendezés a nyári hűtésnél az épületből elvont hőmennyiséget nem a környezetnek adja le, hanem felhasználja pl. melegvíz-készítésre vagy uszodavízfűtésre. Így nem csak a COP-értéke (jelentése leegyszerűsítve: leadott hőenergia/felvett elektromos energia) magas, hanem az éves munkaszám is jó, valamint a hulladékhő felhasználása is költséghatékony. Gondold meg, minél jobban kell hűteni, annál több energia keletkezik, ami felhasználható más energiaszükséglet részleges vagy akár teljes fedezésére. Ha ebben gondolkodsz, fontos, hogy mindig vizsgáltasd meg ténylegesen az épület mennyi hűtési időszakból kinyerhető hulladékhővel bír. Ha csak évente pl. 10-12 napon kell hűteni, mert az épület, határoló szerkezetei tudatosan vannak összeállítva, azaz jól szigetelnek, akkor ez a megoldás nem gazdaságos. Ez az az információ, amit biztosan nem kérdeznek meg Tőled, amikor egy hűtő/fűtő hőszivattyút ajánlanak Neked a kereskedésekben.

A fűtés az épületgépészet egyik ága. Ez a szakma talán az egyik legszínesebb alkotói tevékenység, mert nemcsak a helyes műszaki megoldás a cél, hanem az épületbe történő beillesztés is fontos, nem beszélve a rendelkezésre álló energia- és erőforrásokról és azok hatékony használatáról. Minden egyes műszaki megoldást komplex módon értékelni, emiatt valamire – mint ezt korábban is jeleztük – azt mondani, hogy pl. egy kondenzációs tüzelőberendezés vagy egy kombi kéményes fűtőkészülék a „jó” megoldás, csak adott környezetben lehet igaz. Például van olyan gyártó vállalat, aki azt a példát követi, hogy minden számba vehető racionális megoldást megvizsgál, értékeli a hasznosságát és a rendszerbe foglalás lehetőségeit, figyelmet fordít a rendszerek egymásra gyakorolt hatására és kiemelt figyelmet fordít arra, hogy mindezen berendezéseket összefüggően szabályozni, vezérelni lehessen.

Akkor tényleg! Most akkor mi is az a „jó”?

A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a felújítások során az utólagos hőszigetelés és nyílászárócsere, avagy a fűtési rendszer felújítása, cseréje adja a jobb energiatakarékossági mutatókat, azaz melyik hoz nagyobb eredményt az energiamérlegen.

Vegyünk alapul egy 10 m x 10 m = 100 m2 alapterületű családi házat, amelyet a köznyelv anno csak Kádár-kockának emlegetett. Ennek az épületnek a határoló szerkezete (fal, födém, nyílászárók) az akkori kor követelményeinek megfelelő vagy adott esetben rosszabb épületfizikai tulajdonságokkal rendelkeztek. Ezen adottságokhoz választották ki a hőtermelő berendezést (kazánt), a legtöbb esetben gázkészüléket. Mivel ezen időszakban, amikor ezek az épületek megépültek (1980-as évek) az importtermékek csak marginális mennyiségben voltak elérhetőek, így a hazai gyártású tüzeléstechnikai berendezéseket építették be oly módon, hogy „a nagyobb, jobb” elvet követték. Ezen 100 m2 –es épület transzmissziós hőigénye az építéskor kb. 15–18 kW volt, amihez egy min. 25kW-os készüléket szereltek be. Az akkori készlethiányos időkben – nem ritkán – előfordult, hogy a 30 kW-os berendezést szereltek be egy családi házba. A fűtési rendszerek tehát már akkor túlméretezettek voltak. Megállapíthatjuk, hogy „nem jó” rendszereket létesítettek. Ennek okai lehettek, hogy nem volt elérhető szortiment a kereskedelemben és valljuk be, senkit nem érdekelt a fogyasztás, mert a földgáz ára mesterségesen alacsony volt. Az előírások változása, de főleg az energiaárak növekedése arra sarkallta a fogyasztót, hogy csökkentse a fogyasztását. Mivel „fázni” senki nem szeret, így nyílt meg az út a szigetelés és a hőszigetelt nyílászáró iparág nagymértékű fellendüléséhez. Ennek okait abban találod, hogy 10cm hőszigetelő vastagság alatt nem engedélyköteles ez a tevékenység, a nyílászárócsere, ha nem jár a homlokzat megváltoztatásával, szintén nem engedélyköteles, továbbá a hőszigetelést, kis túlzással, házilagosan is el lehet végezni, és ami a családi pénztárcára nézve nagyon fontos, mindkét beavatkozás történhet ütemezetten, akár részletekben is. Tehát elkészült a régi ház új „köntöse”, és ezzel – úgy vélték –, hogy a folyamat befejeződött. Mi azonban itt kezdünk el gondolkodni, és arra ösztönözni Téged, hogy tervezz komplexen! Nem az a lényeg, hogy csináljunk valamit, hanem „jót”, működésképeset alkossunk.

Helyes lépések

Ha épületedet leszigeteltetted és kicseréltetted a nyílászárókat, akkor ez a hőveszteség automatikus csökkenésével jár, kevesebbet kell fűteni! A 25 vagy akár 30 kW-os berendezésnek, a korábbi 15-18 kW fűtési hőigény helyett már csak 12–15 kW vagy még kevesebb energiát kell fedeznie. És ennek a régi készüléknek úgy kell kiszolgálni az új hőigényt, hogy működését tekintve KI-BE kapcsolós (2 pontos szabályozás). Azaz, vagy a névleges teljesítményükkel tudott fűteni vagy állt, így szakaszos üzemben látta el feladatát. Jól láthatod, hogy ez a készülék a „felezett” teljesítményt csak nagyon rossz éves hatásfok mellett képes kiszolgálni, mert csak sűrű ki-be kapcsolásokkal képes az alacsonyabb teljesítményre. Ha az épület hőigénye csökken, akkor ugyanazzal a hőleadó felülettel (mert pl. a radiátorokat állapotuk miatt megtartották) alacsonyabb előremenő vízhőmérsékletet lehet tartani ugyanolyan belső hőmérséklet esetén. Ez azt jelenti, hogy megnyílik az út a gázkészülék névleges teljesítményének jelentős csökkentéséhez, az alacsony előremenő hőmérséklet magában hordozza a kondenzációs készülék alkalmazásának lehetőségét radiátoros fűtés esetén is, valamint a kondenzációs technikai széles teljesítmény illesztése (modulációs tartomány) a fűtési hőigény változását sokkal szélesebb tartományban képes lefedni (15–100%). Vagyis a választott készülékkel a megváltozott állapotokhoz igazítható annak működése. Ez további hatékonyságnöveléssel jár, melynek eredménye a Te zsebedben marad a hó végén. Az épület hőszigetelése (homlokzat+nyílászáró+lehűlő födémek) a szükséges hőigényt 30–50%-kal csökkentheti. Ehhez jön a kondenzációs készülékek és a hagyományos 15–20 éves készülékek hatásfokkülönbségéből származó (kondenzációs hatásfok 108–110%, hagyományos 85-90%-kal szemben) megtakarítás, további min. 15–20%. És az igazi energiatakarékosság az igazított csökkentett teljesítményből származó optimálisabb fogyasztás, ami a korábbi állapothoz képest további 10–15%. Amennyiben a példánkban szereplő épületet komplex energiaracionalizálási folyamatnak vetjük alá, akkor az egyenlet végén akár 50–65% energia-megtakarítás is elérhető! De csak akkor, ha az épületszerkezet korszerűsítése mellett (hőátbocsátási tényező = hőszigetelés) a fűtés- és használati melegvíz-készítés minőségét javítjuk, és a megváltozott hőigényhez történő illesztését is végrehajtjuk.

Ma már nagyon sok ajánlat közül választhatunk (hirtelen nagyon sokan „szakértői” lettek e témakörnek, már webáruházakban is kaphatók kazánok, amivel akkor nincs is baj, ha már tudjuk, hogy mire van szükségünk). Sokan nem is feltételezik gyártókról, hogy esetleg mást kapnak, mint mondjuk, nyugat-európai társaik. Pedig idehaza az is nagy divat lett, hogy egy szép csomagolásban, egy jó gépészeti márkanév alatt, csak a kelet-közép európaiaknak szánt minőség van. Ezzel még nem is lenne baj, de a hiba ott van, hogy az árban ez egyáltalán nem tükröződik. Azt hiszed, magas minőséget veszel, jó márkanévvel, kiemelt áron, miközben egy „butított” minőséget kapsz. Dönts szakember bevonásával! Csak akkor köteleződj el egy termék mellett, ha minden felmerült kérdésedre megfelelő választ kaptál.

TÁVFŰTÉS

A lakástulajdonosnak leginkább a hőleadó rendszerekre (azaz a radiátorokra) van ráhatása. A társasház dönthet úgy, hogy hőmennyiségmérőket tetet fel a lakásokba, ezáltal a fogyasztott hőmennyiség alapján kell a díjat fizetni (ez igazságosabb mint a m2 alapú díjfizetés). Ez akkor a leghatékonyabb, ha termosztatikus szelepeket is felszerelünk a radiátorokra, ezzel helyiségenként tudjuk szabályozni és kielégíteni a hőigényt.

EGYEDI HELYISÉGFŰTÉS

Szilárd (esetleg folyékony) tüzelésű kályha (cserép, vas, stb.), gázkonvektor, elektromos radiátorok/fűtőpanelek, split klíma (fűtésre is alkalmas levegő-levegő hőszívattyú).

KÖZPONTI FŰTÉS

A fűtési rendszer elemei a hőtermelő berendezés (kazán, hőszivattyú), a hőszállító (szabályozó és biztonsági berendezésekkel, illetve keringetőszivattyúval ellátott csövek) és a hőleadók (fűtőtest, radiátor vagy felület (padló/mennyezet/falfűtés)).

A kazánok igen sokféleképpen csoportosíthatók szempontok és részletesség tekintetében, de gyakorlati szempontból az alkalmazott fűtőanyag szerint történő bemutatás a leghasznosabb. A szilárdtüzelésű, a gáz- és az elektromos kazánokon túl itt mutatjuk be a hőszivattyúkat is.

Szilárdtüzelésű kazánok

A szilárdtüzelésű kazánok a gázfűtés mellett az egyik legelterjedtebb fűtési módnak számítanak Magyarországon, főleg olyan helyeken, ahol nincs kiépítve a gázhálózat.

Működhetnek nem megújuló energiaforrásnak számító fosszilis tüzelőanyaggal (széntüzelésű: kőszén, lignit, tőzeg tüzelésű kivitel), illetve jelenleg még megújuló energiaforrásnak számító tüzelőanyaggal (fahasáb, faapríték, fűrészpor, fapellet vagy agripellet, fabrikett vagy tőzegbrikett, biomassza). A faelgázosító kazánok azonos hőenergia előállítására kevesebb fát használnak el, ezáltal jelentős hatásfokkal rendelkeznek. A magasabb hőfokon történő égetés során, minimális salak, hamu termelődése és károsanyag-kibocsátása mellett, nemcsak a szilárd tüzelőanyag, hanem a fűtőértéket képviselő füstgáz egy része is elég.

Aszerint, hogy a kazánok egy vagy több tüzelőanyag-típus (szén, fa, energianövények) elégetésére alkalmasak, vannak vegyestüzelésű, vagy nem vegyestüzelésű típusok. A szilárd tüzelésű kazánok jellemzően acéllemez vagy öntöttvas változatokban készülnek. A lemezkazánok általánosságban inkább fa, míg az öntvénykazánok inkább szén tüzelésére alkalmasak. Egyes szilárd tüzelésű kazánok működése automatikussá tehető egy megfelelő kapacitású tároló (például tartály) segítségével. Típustól függően a tároló kapcsolódhat közvetlenül a kazánhoz, vagy külön helyiségében helyezhető el. A tüzelőanyag gravitációs úton vagy egy megfelelő szerkezet továbbítása révén jut a tűztérbe.

Előnyei:

• környezetbarát, megújuló fűtőanyaggal működik (fa, brikett, pellet, a szenes kazánok nem környezetbarátak!)
• könnyen kezelhető, nagyon egyszerű rendszer
• jól kiforrott technológia, minden szakember ért hozzá
• tartós, akár évtizedekig is működőképes, viszonylag olcsó a javítása

Hátrányai:

• a fűtőanyagot tárolni kell, gyakran pedig elő is kell készíteni
• munkaigényes, rendszeresen rakni kell a kazánt, a felgyűlt égésterméket pedig el kell távolítani
• nehezebben szabályozható, kevésbé tud alkalmazkodni a pillanatnyi hőigényhez
• bizonyos esetekben a tulajdonosaik szinte mindent, a háztartási hulladék nagy részét is elégetik benne, ezzel komoly környezetkárosító hatást okozva

Jelentősen javítható a kazán hatásfoka, amennyiben a hő tárolására puffertartály kerül beszerelésre, mivel így intenzív fűtés esetén sem lesz túl meleg a fűtendő helyiségben, mert a hőt egy nagy tartályban dolgozza fel a rendszer. Hátránya, hogy hiányzik a magas égési hőmérséklet, ezért a hatásfoka 40-80% között mozog. Amennyiben a tüzelés nedves fával valósul meg és nem intenzív, a kátrányosodás negatív irányba viszi el a hőátadást. Ennek oka, hogy már 1 milliméteres kátrányréteg is csaknem 10%-kal rontja a fűtés hatásfokát.

Speciális fajtái:

Faelgázosító kazánok, pellet kazánok (ld. fogalomtár)

Gázkazánok

A családi házak vagy nagyobb objektumok fűtésére a földgázzal, propán-bután gázzal vagy önálló propángázzal üzemelő kazánok alkalmasak. A legelőnyösebb a földgázfűtés. Ott, ahol nincs gázvezeték, a  PB-gázt választhatod.

Igen elterjedt, hogy a vízmelegítőt csatlakoztatják a fűtési rendszerhez. A cégek nagy része csak fűtésre alkalmas kazánokat ugyanúgy gyárt, mint kombinált, azaz vízmelegítővel ellátott kazánokat. A kombi falikazánokat csak egy fürdőszoba használati melegvíz-ellátására lehet alkalmazni, ha a rendszerben kettő vagy több fürdőszoba (zuhanyozó) van, akkor tárolós használati melegvíz-bojlert kell beépíteni. A tárolós használati melegvíz­bojler lehet direkt, vagy indirekt fűtésű. A propángázzal való fűtés előnyösebb lehet, mint a PB-fűtés. A propánt acéltárolókban, folyékony állapotban, az ingatlan előtt tárolják.A gáz télen nem fagy meg, mivel dermedés hőmérséklete -42 °C. Ezért a tárolókat nem kell a fagyhatár alá elhelyezni.

A gázkazán készülékeknek két alapvető típusa van: nyílt-, és a zárt égésterű (ld. fogalomtár).

A gázzal történő fűtés kiépítése engedélyekhez kötött és a kondenzációs kazánhoz mindenképp ki kell alakítani a dupla csövű kéményt, mely a magasságától függően jelentős költséggel járhat. A teljes rendszer bekerülési ára a kazánhoz képest jóval többe kerül.

A hagyományos kazánok a tüzelőanyagok energiatartalmát csak részben alakítják át hővé. A veszteségek közül a legjelentősebb a füstgázveszteség, a kéményeken keresztül a szabadba távozó égéstermék hőtartalma.

A veszteség összetevői hagyományos kazánoknál:

• az égéstermék érezhető hője (a távozó füstgáz hőmérséklete általában 120-200 °C, ennek hőtartalma nem hasznosul);
• a távozó vízgőz rejtett hője.

Ez a fűtési mód ideális választás lehet azok számára, akik egy hagyományos megoldást keresnek, és nem akarnak a tüzelőanyag kezelésével foglalkozni.

Kondenzációs kazánok

A kondenzációs kazánok vagy más néven égéshőkazánok a tüzelőanyagokat – elsősorban a földgázt – leghatékonyabban égetik el, ill. hasznosítják.

Hatásfok

A kazánok hatásfokát Magyarországon és az európai országok jelentős részében is ma még a fűtőértékre vonatkoztatva számítják. A kondenzációs kazánok nemcsak a tüzelőanyag fűtőértékét, hanem annál többet, az égéshőjét hasznosítják. A kondenzációs (égéshő) kazánoknál a fűtőértékre megadott hatásfok 102-108 %-os.  A különféle gyártmányú és típusú hagyományos gázkazánok ismertetőiben általában a pillanatnyi (laboratóriumi körülmények között mért) hatásfok értékeket adják meg, legtöbbször 90-92 %-ot.

A fogyasztó, felhasználó számára sokkal jellemzőbb az ún. éves hatásfok, éves kihasználási fok nagysága. Ez a szám azt mutatja, hogy az egy év alatt elégetett tüzelőanyag hány százaléka hasznosult a lakás fűtésére, melegvíz-ellátására. Az éves hatásfok mutatja meg azt, hogy takarékosan, kevesebb tüzelőanyagot felhasználva működött-e a kazán vagy sem.

A kondenzációs kazán energiafelhasználása akár 40 %-kal is kisebb lehet a hagyományos kazánokénál. Ez azt jelenti, hogy a fűtés energiaköltségei is 40 %-kal csökkenhetnek.

A kondenzációs fűtéstechnika eredményeként csökken az elégetett energiahordozó mennyisége, így ugyanilyen arányban csökken a légkörbe kibocsátott károsanyag – a földgáz elégetésekor keletkező szén-dioxid -mennyisége is.

Alkalmazási terület

Minden régi és újonnan szerelt meleg vizes fűtési rendszernél használható, különösen jó eredmény érhető el az ún. kis hőmérsékletű, pl. padlófűtés, falfűtés esetében. Radiátoros fűtésnél célszerű a 90/70 °C helyett maximum 80/60 °C rend­szert, vagy még kisebb hőmérsékletű rendszert tervezni. A radiátoros fűtésnél megfelelően kiválasztott szabályozással lehet növelni a kondenzációs üzem részarányát.

A kondenzációs kazánoknál különösen fontos, hogy megfelelő szakismerettel rendelkező szakember tervezze meg ne csak a gázellátást – amit egyébként is rendelet ír elő -, hanem a fűtési rendszert is. A kondenzációs kazánokhoz megfelelő kéményt kell kialakítani, figyelembe véve a mindig nedves égésterméket, és a kéményben is foly­tatódó kondenzvízkiválást. Ezért a kéményt párazáró anyagból kell készíteni. A kondenzációs kazánoknál általában kettős csövű rendszereket alkalmaznak, a kazánt ún. zárt rendszerben üzemeltetik a szabadból, tehát nem használja fel a helyiség levegőjét.

Gazdaságosság

Drágábbak a hagyományos kazánoknál, az árkülönbség a nyugat-európai országokban általában 2-6 év alatt megtérül. Magyarországon ez az idő sok esetben több, eleget kell tenni annak a feltételnek, hogy fűtési rendszerünket az alacsony fűtési vízhőmérsékletre igazítva nagy hőleadókkal építsük ki, hiszen akkor tud a legnagyobb hatásfokkal működni, ha állandó és alacsony vízhőmérsékletet kell biztosítson.

A felszerelt kazán közelében biztosítani kell a kondenzvíz csatornába vezetését. Igény esetén megoldható a savas kondenzvíz semlegesítése. Ez kis kazánok (25-40 kW) esetében egy nem túl drága semlegesítő készülékben, magnézium-oxid granulátum segítségével végezhető el.

Kombi-gázkazán

Léteznek úgynevezett kombi-gázkazán készülék típusok, amelyek a fűtési rendszerhez alkalmazandó melegvíz-mennyiség mellett képesek használati-melegvíz előállítására is.

Ennek kétféle megoldási lehetősége van:

1. Átfolyós vízmelegítés során a kazán akkor melegíti a vizet, amikor az használatra kerül – tehát az elérhető meleg víz mennyisége a berendezés teljesítményétől függ. Ez a legelterjedtebb, mert átlagos körülmények között ez a legköltséghatékonyabb. Lecserélhető a régi bojler, helyet lehet megtakarítani vele, hiszen egy készülék két funkcióért felel majd. Ez abban az esetben jó megoldás, ha egyszerre csak egy helyen használnak meleg vizet és csak néhány fő lakik a lakásban. Ha egyszerre több fürdőszobát is használna a család, akkor egy nagyobb kapacitású rendszerre van szükség.

2. Tárolós vízmelegítő esetén a kazán feltölti a tárolót meleg vízzel, így rögtön a rendelkezésre áll a teljes mennyiség, egyszerre több helyen felhasználhatóan. A tároló méretének meghatározásánál ezért pontosan tudni kell a háztartás melegvíz-igényét! A tárolós megoldáson belül még további két lehetőség létezik: a direkt, amely egyenesen a tárolót fűti fel, és az indirekt, amely a kazánban elhelyezett csövön keresztül fűti fel a vizet.

Elektromos kazánok

Az elektromos kazánok szolgálhatnak fűtésre és vízmelegítésre, amikor is a fűtőanyag értelemszerűen az elektromos energia. Az elektromos kazán alkalmazása előtt meg kell szerezni az elektromos művek írásos engedélyét a beszereléshez. A családi házakban működő elektromos kazánok legkisebb teljesítménye 3 kW, a legnagyobbaké meghaladja a 63 kW-ot.

A kazánok háromfázisú vezetékkel csatlakoznak a hálózatra, a feszültség általában 3 x 230 V vagy 3 x 380 V. A kazánt fel kell szerelni önálló védőbiztosítókkal ellátott áramkörrel. A kazán fő fűtőrésze a fűtőspirál, teljesítménye változtatható, pl. növelhető újabb fűtőspirál behelyezésével. Néhány kazánban fűtőspirál helyett fűtőelekt­ródák vannak.

Előnyök:

• csendes üzemelés,
• tökéletes szabályozás,
• automatikus üzemelés,
• nem szükséges külön fűtőanyag hozzáadása,
• maga a berendezés fajlagosan kevesebbe kerül, mint a többi kazán,
• környezetkímélő és tiszta, mivel használata során nem keletkezik égéstermék,
• igénybevételéhez nincs szükségünk kéményre, vagy egyéb szellőzőrendszerre,
• üzembe helyezése, és karbantartása egyszerű,
• biztonságos,
• 100%-os hatásfokkal képes üzemelni.

Hátrányok:

• működtetése – az elektromos áram ára miatt – jóval költségesebb,
• egy esetleges áramszünet a fűtés megszakadásával járhat.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elektromos kazánok üzemeltetési költsége kiemelkedően magas, ezért csak ott javasolt, ahol más fűtési megoldás nem megoldható (pl. szigetüzem).

Üzemelési paraméterek:

• fűtővíz hőmérséklete: egészen 95 °C,
• a víz maximális túlnyomása: 250 kPa,
• kazánban levő víz tömege: 2-20 liter.

A kazán további részei a szabályozóberendezések, a tágulási tartály, a szivattyú, a baleset ellen védő, és további berendezések. Ezek a kazánok megfelelőek a központi, padló- és akkumulációs fűtéshez, valamint vízmelegítéshez.

Hőszivattyú

A hőszivattyúk környezetbarát és költséghatékony fűtési rendszerek, mivel főleg megújuló energiával működnek. Az energia akár 75 százalékát a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, míg a maradékot villamos energia biztosítja. Ha a hőszivattyús fűtési rendszert zöld árammal működtetik, akkor a rendszer szinte teljesen klímasemlegessé válik. A hőszivattyú hatékonyabb a többi fűtési rendszernél: egy fokkal magasabb beltéri hőmérséklet-növeléshez a hőszivattyú 40%-kal kevesebb energiát használ fel, mint egy kondenzációs gázkazán. Ennek oka, hogy a működéséhez szükséges energia többszörösét tudja a környezetéből elvonni, bizonyos berendezések hatásfoka az 500%-ot is elérheti! További előnye, hogy egész évben képes biztosítani az otthon teljes komfortját: télen a fűtést és nyáron a hűtést, valamint a melegvíz előállítás is megoldott a hőszivattyúval.

Általános jellemzője és nagy előnye az alacsony üzemeltetési költség, ami a hatékonyságának és a kedvezményes áramtarifának  köszönhető. H-tarifa igényelhető ugyanis hőszivattyú esetén a szolgáltatónál, amelynek díja akár 30-40 %-kal kedvezőbb, mint az A és B tarifáé, így a fűtés költsége lényegesen kedvezőbb a gázfűtésénél. Ezentúl gazdaságos a kiépítése és a karbantartás is: nincs kémény, nem kell fűtőanyagot tárolni, nem kell kéményseprőnek kijönnie és nincs gázbekötés sem.

A választás előtt azonban több előfeltételt érdemes megvizsgálni:

Fontos kérdés, hogy milyen hőleadókat tervezünk. Régebbi radiátorok esetén ugyanis melegebb víznek kell a rendszerben cirkulálnia, mint felületfűtés (padló-, mennyezet, oldalfali fűtés) esetén. A melegebb víz előállítása a hidegebb téli napokon pedig néhány hőszivattyú számára gondot okozhat. Amennyiben hőszivattyút szeretnénk alkalmazni hőtermelőként, mindenképpen javasoljuk, hogy felületfűtést/hűtést (padló, fal mennyezet) válasszunk hőleadóként, hogy a hőszivattyúnkat gazdaságosan tudjuk üzemeltetni. A hőszivattyú üzemeltetési költségét akkor tudjuk alacsonyan tartani, ha a fűtővíz hőmérséklete alacsony, a hűtővíz hőmérséklete pedig magas.

Már vannak magasabb vízhőmérséklettel működő hőszivattyúk, illetve hibrid – gázkazán és hőszivattyú kombinációja – hőszivattyúk is, ezért egy rendszer telepítése előtt mindig érdemes a rendszer bekerülési és üzemeltetési költségét egy szakember segítségével összevetni. Annál is fontosabb egy szakértő bevonása, mert az elhelyezés is körültekintést igényel. Egy levegő-víz rendszerű berendezés esetén a kültéri egység pozícionálásánál például a távolság, az uralkodó széljárás, a „hangosság” is fokozott figyelmet kíván.

Működési elve:

Ha van hűtőd, fagyasztód, mosógéped vagy mosogatógéped, akkor már van legalább egy olyan háztartási eszközöd, mely a hőszivattyú működési elvét követi. A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely energia bevitelével hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, eközben a közvetítő közeg lehűl, vagy felmelegszik.

A hőszivattyúkban a kiegészítő energiát egy kompresszor biztosítja, és hűtőközeg továbbítja, amely párolgási és kondenzációs cikluson megy keresztül. A hőátadás nagy része akkor történik, amikor a hűtőközeg állapotát folyadékról gázra változtatja, és vice versa. Fűtés esetében a hőátadás oldala a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a térből és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk.

A hőszivattyúnak négy alapvető eleme van. Három található a kültéri egységben - a párologtató, a kompresszor és az expanziós szelep. A negyedik elem a kondenzátor, amely a beltéri egységben helyezkedik el (kivéve a a monoblokkos rendszereknél, ahol minden elem egyetlen kültéri egységben van elhelyezve). Ahogy a hűtőközeg kering a kültéri és a beltéri egység között, hőt továbbít a párologtatás és a kondenzáció során.

Főbb típusai:

Levegő-víz hőszivattyú: a levegőből kinyert hőt a fűtési rendszer vizének adja át.

Víz-víz hőszivattyú: a talajvízből (esetleg nyílt vízből) nyeri az energiát.

Talaj-víz (geotermikus) hőszivattyú: a talaj hőjéből nyeri az energiát. Két fajtája van: talajkollektoros és talajszondás. Talajkollektoros hőszivattyú esetén vízszintesen fektetik le a csöveket nagyjából 1,5 méteres mélységben. Talajszondás hőszivattyú esetén függőlegesen fúrnak le nagy mélységbe.

A levegő-levegő hőszivattyú a levegőből kinyert hőt eljuttatja egy más helyen lévő levegőnek, ahol egy parapetes vagy fali fancoil adja a hideget/meleget. Tipikus levegő-levegő hőszivattyúk a hűteni és fűteni is képes klímaberendezések (fűtőklíma), ezek egyedi helyiség fűtőrendszerek, nem központilag látják el energiával az épületet.

Előnyök:

• alacsony üzemeltetési költségű,
• kiváló hatékonyságú, hatásfokú,
• teljes évben biztosítja a komfortot (télen fűt, nyáron hűt), és melegvizet is előállít,
• akár -15 Celsius fokos külső hőmérsékletig nyújtja a névleges teljesítményét,
• biztonságos,
• gazdaságos kiépítés és évi egyszeri karbantartás,
• kedvezményes áramtarifa igényelhető utána,
• növeli az ingatlan értékét,
• független,
• kényelmes, könnyen kezelhető,
• csendes üzemelés,
• megújuló energiával működik,
• rejtett technológiai tartalékkal rendelkezik (ld. fogalomtár),
• környezetbarát,
• karbonsemleges, amennyiben az áramforrás is szén-dioxid mentes.

Hátrányok:

• költséges beruházás, ami általában 8-10 év alatt térül meg,
• a hőszivattyú működéséhez áram kell, ami egy esetleges áramszünet esetén a fűtés megszakadásával járhat (áramszünet esetén a rendszerben van tartalék rugalmasság: néhány órás, akár napos áramszünet nem jelent gondot, ha az épület hőigénye elég alacsony),
• új építésnél vagy nagyobb felújításnál érdemes számításba venni,
• régi radiátoroknál nem gazdaságos az üzemeltetése.

Forrás: a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének tagjai számára készített Gulyás István: Zöldotthont Mindenkinek! Zöldotthont Mindenkinek? című könyv

A hőszivattyúkról szóló részt Szalai Gabriella (Daikin, Magyar Hőszivattyú Szövetség) állította össze.

Hőszivattyús rendszerekről a fűtési rendszerek fajtáinál írunk.

NAPELEMES RENDSZEREK

Napjainkban egyre többet hallhatsz a megújuló energiák hasznosíthatóságáról, a „zöld” energia használatának fontosságáról és mindennapi életünkre gyakorolt, illetve távlati hatásairól. A jó hír, hogy hazánkban is sokan jutnak el a felismerésig, hogy anyagi és/vagy gazdasági okokból megéri befektetni – akár háztartási méretben is – a megújuló energiatermelésbe, hiszen ezzel a környezetre gyakorolt jótékony hatáson túl gazdasági előnyöket is élvezhetünk. Azonban arra fel kell hívni a figyelmet, hogy először mindig energetikai felújításra költsünk, csökkentsük le az otthonunk hőigényét a legminimálisabbra, és csak ezután fektessünk megújuló energiába: a lecsökkentett áramigényt állítsuk elő megújuló forrásból.

Mivel az elmúlt néhány év alatt a napelemes technológia hihetetlen méretű fejlődésen ment keresztül, és mindez párosult a költségek egyenes arányú csökkenésével, így például a napelemes villamosenergia-termelés egyre inkább elérhetővé válik, magánszemélyek, lakóközösségek és kisvállalkozások számára is. Ennek megfelelően egyre több napelemes rendszerrel találkozhatunk, lassan hétköznapi életünk részévé válik. Azonban, mint minden más építési technológia esetében, itt is óriási a kínálat, és nehéz megítélni, melyik rendszer miért jó vagy éppen miért rossz. Egy ingatlantulajdonos nem tudja felmérni, hogy az adott napelem ár-érték arányban mit képvisel, pedig hosszú távú és tudatos befektetési döntést kell hoznia. Úgy gondoljuk, hogy jelenleg a napelemes áramtermelés a legtisztább, nulla károsanyag kibocsátású megoldás a villamosenergia-termelésre. Hiszünk benne, hogy néhány éven belül Magyarországon is nagymértékben elterjednek a háztartási méretű napelemes rendszerek. Ezeket a rendszereket azonban hosszú távra – 25-30 évre – viszonylag komoly befektetés mellett kell tervezni, ezért nem mindegy, hogy a rendszer lelkét alkotó napelemek milyen garantált hatásfokkal, milyen élettartammal, milyen műszaki paraméterekkel, és végül milyen költség mellett szerezhetők be.

NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK

A napkollektor a napenergiából közvetlenül állít elő vízmelegítésre használható hőt. A nyári félévben közel 100%, a téli félévben kb. 30-40% melegvízigényt tud fedezni, azaz ennyi megtakarítás érthető el vele. Egy lakos átlagosan kb. 50-60 liter melegvizet használ el naponta, ennek előállításához kb. 2-3 kWh hőenergia szükséges, amit kb. 1-1,5 m2 napkollektor tud fedezni.

VILÁGÍTÁSTECHNIKAI KORSZERŰSÍTÉS

A LED-világítás töretlenül halad afelé, hogy a hagyományos izzószálás világítást, a halogén izzókat és a kompakt fénycsöveket kiszorítva alternatív megoldást nyújtson. A hagyományos izzók hatásfoka nagyon alacsony, a felhasznált áram 95%-át hővé alakítják. A halogén izzók 20-30%-kal, a kompakt fénycsövek és a LED-ek egyaránt nagyjából 80%-kal energiatakarékosabbak, mit a hagyományos izzók, a LED-es izzóknak azonban számos előnyük van a kompakt fénycsövekhez képest: élettartamuk hosszú, jól bírják a gyakori föl- és lekapcsolást, szinte azonnal teljes teljesítménnyel tudnak világítani és nem tartalmaznak higanyt. A LED-világítás ezek miatt mára széles körben elterjedt. Legyen iskola, iroda vagy háztartás, mindenhol biztonsággal felhasználható, ráadásul a megfelelően kiválasztott fény kellemes környezetet biztosít, növeli a hatékonyságot, emeli a komfortérzetet. Nagy intenzitású, erős, vibrációmentes, tiszta, kellemes fényt bocsájt ki. 

A LED előnyei az otthonokban

Az otthonokban használt világítótestek legtöbbje könnyen kiváltható LED-es fényforrásokkal. A világítás fényereje megnő, az egységesített fényű világítótestek nagyban javítják a házban tartózkodók komfortérzetét. Felépítésének és alacsony hőkibocsátásának köszönhetően nyugodtan megfeledkezhetsz az izzók cseréjéről és a forró lámpák okozta balesetekről.

• A LED ésszerű befektetés: A teljes energiahatékony felújítás anyagi viszonylataihoz képest elenyésző költségű, mégis kimagasló megtakarítás érhető el általa.
• A LED remek megtakarítás: Az alacsonyabb fogyasztásnak köszönhetően a villanyszámládon kisebb összeg fog szerepelni. Ráadásul minél többet világított, annál több pénz marad a családi kasszában. Az elenyésző hőkibocsátás miatt nyáron kevésbé melegszik fel a lakás, emiatt a légkondicionálót is kevesebbet kell használni.

A LED-es világítás fő jellemzői

A villanykörték esetében többnyire csak a teljesítményt lehetett megválasztani, a LED-es termékek azonban számos tulajdonságban különbözhetnek egymástól. A termék dobozán több újfajta paramétert találunk. A következő felsorolás tartalmazza azokat a főbb szempontokat, melyeket érdemes átgondolnod vásárlás előtt:

• Világítási szög – A lámpa kialakításától függően a fény, jelentős része elveszhet a búra falát vagy hátulját megvilágítva. Ilyen esetekre létezik olyan fényforrás, ami csak a hasznos felületet világítja meg, így a kihasználatlan részekre nem esik fény. Ezek a termékek széles skálán elérhetőek 30°-tól 360°-os világítási szöggel.
• Burkolat – befolyásolja a fényerőt – Az átlátszó burkolatú LED-ek fénye erősebb, viszont zavaró lehet a szemnek. Ezeket burával ellátott lámpába, illetve magas mennyezetre javasoljuk. Ahol látható az izzó, esetleg vakít, oda a matt burkolatú, lágyabb fényű megoldást tudjuk ajánlani.
• Színhőmérséklet – A világítás színhőmérséklete nagyban befolyásolja, hogyan érzi magát a helyiségben. Sokkal otthonosabbá válik a ház, ha a helyiségekbe megfelelő színhőmérsékletű világítótesteket választunk: A hideg fény (4000–6500 K) a délelőtti, a meleg (2800–3000 K) fény pedig a délutáni-esti napfényhez hasonló karakterű. Ahol fontos a frissesség és az aktivitás, jellemzően hűvösebb, neutrális fényt javasolok. A pihenésre, kikapcsolódásra használt szobákba pedig meleg fényű LED a legjobb megoldás.
• Teljesítmény – A LED-es világítótesteknek sokkal kisebb az áramfelvétele, így jóval magasabb a hatékonyságuk hagyományos társaiknál. Technológiától függően ez fogyasztásban akár a tizede is lehet egy hagyományos izzónak.
• Foglalat – A különböző foglalatokhoz egyaránt elérhetőek a LED-es világítótestek. Beszerzés előtt győződj meg arról, hogy pontosan milyen foglalatú a kiváltandó izzó.
• Fényerő – A villanykörték, fénycsövek csomagolásán fel van tüntetve a fényerő (lumen), ami alapján össze tudjuk hasonlítani az izzók fényességét. Bár a 60 W-os villanykörte helyére ajánlott LED mindössze 6-9 W teljesítményű, az általa leadott fény erőssége szinte megegyezik vele (erre kiemelten kell figyelni, tudni kell pontosan, milyen helyiségbe szánod, és ott milyen fényerőt szeretnénk).
• Beüzemelés – Néhány típus, mint például a neoncső, illetve a csapos kompakt fénycső (G24, G23), igényel némi átalakítást. A LED-et közvetlenül a hálózati feszültségre kötve használhatjuk, így a gyújtót és a trafót ki kell kötni az armatúrából. Az átalakításhoz kérd villanyszerelőd segítségét.

Forrás: a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének tagjai számára készített Gulyás István: Zöldotthont Mindenkinek! Zöldotthont Mindenkinek? című könyv