Hatóságok, engedélyek

• Bármilyen műemléki védettség alatt álló épület esetében minden beavatkozáshoz a helyi építéshatóság és a műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges.
• Az utólagos hőszigeteléshez alapesetben nem szükséges hatósági engedély.
• A nyílászárók cseréjénél csak akkor kell engedély a helyi építéshatóságtól, ha az eredeti méreten és formán változtatni akarunk.
• A fűtési rendszer korszerűsítésekor több hatósággal is dolgunk lehet: gázfűtés esetén a helyi gázszolgáltatótól, valamint a kéményseprő-ipari szolgáltatótól is engedélyt kell szereznünk, és az üzembe helyezést is ők hagyják majd jóvá.
• A hőleadó rendszert (radiátorok, padlófűtés stb.) nem kötelező tervezni és engedélyeztetni, mégis ajánlott a gépészeti terv készítése, mert megkönnyíti a szakszerű és ésszerű kivitelezést.
• Bizonyos tevékenységeket csak engedéllyel, szakvizsgával rendelkező szerelő végezhet. Ilyen például a gázkészülékek szerelése, üzembe helyezése, valamint a kéménybélelés. Az engedéllyel rendelkező kivitelezők listájáról érdeklődjön a szakhatóságoknál!

• a hozzá beérkező kérelem alapján építésügyi engedélyezési és tudomásulvételi eljárásokat folytat, valamint építésügyi hatósági szolgáltatást nyújt,
• leggyakoribb engedélyezési eljárások: építési, fennmaradási, használatbavételi, bontási engedély hatályát meghosszabító,
• leggyakoribb tudomásulvételi eljárások: jogutódlás, használatbavétel,
• a kérelem és mellékleteinek benyújtása történhet elektronikusan (ÉTDR rendszeren keresztül) vagy kormányablaknál (ügyintéző tölti fel az ÉTDR-be a kérelmet),
• az általános építésügyi hatóság a megyei kormányhivatalban működik.

A hatóság rövid bemutatása:

• a folyamatban levő építési munkákat ellenőrzi
• a helyszíni ellenőrzést a hatóság hivatalból vagy az ügyfél kérelmére indítja meg és erről előzetesen írásban értesíti az építtetőt
• az ellenőrzés kiterjed az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés alapján megkezdett, valamint a nem építési engedély köteles építési munkákra is.
• az ellenőrzés elsődleges szempontjai: jogszabály szerinti kivitelezési dokumentáció megléte, e-építési napló vezetése, közreműködők jogosultsága, az építmény szerkezete, a kivitelezés módszere és technikája.
• az építésfelügyeleti hatóság az e-napló segítségével az építési munka egyes vonatkozásait távolról is ellenőrzi, pl.: tervek megléte, közreműködők jogosultságai.
• az általános építésfelügyeleti hatóság a megyei kormányhivatalban működik.

A kéményseprőipari szolgáltatást a katasztrófavédelem végzi. Erre a fűtésrendszer cseréjénél van a leggyakrabban szükség.

Építészeti örökségvédelem

Az építészeti örökségvédelem (műemlékvédelem) célja megfelelő védelemben részesíteni, megőrizni és fenntartani azokat az építészeti alkotásokat, melyek történelmi emlékként vagy kulturális örökségként a társadalom számára különleges értéket képviselnek. Az építészeti örökségvédelem elemei az egyedi és a területi védelem.
Az egyedi védelem azt jelenti, hogy egy adott épületet nyílvánítanak műemlékké. A területi védelem esetén épületegyüttesek, utcák vagy akár egész településrészek kapnak oltalmat. A műemlékvédelemnek három szintje van: nemzetközi, országos és helyi védelem.

Épített örökségünk megőrzése mindannyiunk érdeke, azonban sok fejtörést okozhat, hogy hogyan hangoljuk össze az örökségvédelmet a fenntarthatósági/energetikai céljainkkal. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy védett épületek esetén nagyon körültekintően kell eljárnunk, a védettségre okot adó jellegzetességek nem változtathatók meg. Mielőtt védett épület felújításába kezdenénk, mindenképpen érdemes az illetékes hatóságnál tájékozódni arról, hogy mit szabad és mit nem.

Általánosságban elmondható, hogy védett épületek esetén

1. A külső homlokzat hőszigetelése nem megengedett.

Ebben az esetben sem kell feltétlenül lemondanunk a hőszigeteléssel elérhető előnyökről, mert a belső oldali hőszigetelésnek nincs elvi akadálya, ez a megoldás azonban nagyobb szakértelmet és speciálisabb anyagokat igényel.

2. Ablakcsere olyan megszorításokkal engedélyezett, hogy a beépítési sík, az osztás, a szín és legtöbbször az anyag tekintetében is ragaszkodni kell az eredeti kialakításhoz.

Mielőtt az ablakcsere mellett döntenénk, érdemes utánajárni annak, hogy felújítható-e a nyílászárónk.

3. A homlokzatra kültéri klímaegység nem szerelhető fel.

Felújítás és bővítés esetén nem az új épületekre 2024-től érvényes közel nulla energiás követelmények (BB) vonatkoznak, hanem a költségoptimalizált követelményszintet kell teljesíteni, de a követelmények részletes és pontos tisztázása előtt fontos megkülönböztetnünk jelentős és nem jelentős felújítást és bővítést, mert nem ugyanazok a szabályok érvényesek a két esetben.

Jelentős felújításnak számít, ha a határoló szerkezetek több mint 25%-át érinti a felújítás. Kivételt jelent ez alól a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése. Ha más korszerűsítés nem történik az épületen, akkor ez nem minősül jelentős felújításnak akkor sem, ha eléri a 25 százalékot. Az épületburok homlokzati hőszigetelése jelentős felújításnak számít.

Jelentős bővítésről akkor beszélünk, ha az épület hasznos alapterülete több mint kétszer akkora lesz, mint korábban volt.

Kisebb átalakítások, bővítések, felújítások esetén a költségoptimalizált követelmények csak a bővítéssel, felújítással érintett szerkezeteket érintik.

Jelentős felújításnál az elvárás a költségoptimalizált szint (7/2006. (V.24.) TNM rendelet 5. melléklet). A költségoptimalizált szint a felújítással érintett szerkezetekre elvárásokat fogalmaz meg: ezen szerkezetek U-érték elvárásai külső fal esetén 0,24; lapostetőnél 0,17; padlásfödémnél 0,17; nyílászárók esetén 1,15; padlónál 0,3.

Jelentős felújítás/bővítés esetén nemcsak a felújítással érintett szerkezetekkel, hanem az egész épülettel szemben is vannak elvárások. Van előírás a épület fajlagos hőveszteség tényezőjére (q-érték) és az összesített energetikai jellemzőre (Ep-érték), amely értékeket energetikus szakember tudja kiszámolni. Azoknak a szerkezeteknek, amiket nem alakítunk át, nem feltétlenül kell teljesíteniük a költségoptimalizált követelményszintben meghatározott U-értékeket (hőátbocsátási tényező). Dönthetünk róla, hogy melyik szerkezeteket érdemes felújítani ahhoz, hogy az épület egésze megfeleljen az összesített energetikai mutatónak.

Hogy az elvárt U-értékek milyen vastag hőszigetelés mellett teljesülnek, ebben a cikkben olvashattok bővebben. A cikkben a törvényi szabályozás szerinti értékekről van szó, de az energiaár-emelkedés miatt vastagabb szigetelés is hasznos lehet. Különösen annak fényében, hogy a hőszigetelés anyagára kb. 20-25%-a a teljes beruházási költségnek, azaz túl vékony szigetelésnél is ugyanannyi munkadíj merül fel, ugyanúgy állványozni kell, ugyanannyiba kerül a ragasztás, a vakolat, a dűbelezés, stb.

A legfontosabb jogszabály az Építési törvény, de az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) is nagyon fontos előírásokat tartalmaznak. A műemlékkel kapcsolatos jogszabályokat a Kulturális Örökség védelméről szóló törvény szabályozza.

Egyes települések Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) is fontos szempontokat ad a ház- és lakásfelújítás során.