Megújuló energiák otthonainkban – milyen lehetőségeink vannak?

A megújuló energiaforrások, mint ahogy a nevük is mutatja, azért megújulók, mert emberi léptékkel mérve nem fogynak el, újratermelődnek. Tehát nem fosztjuk ki, nem zsákmányoljuk ki használatukkal a környezetünket, ráadásul alkalmazásuk nem jár károsanyagkibocsátással sem, vagy legalábbis a fosszilisokéhoz képest jelentősen kisebb mértékben. Ezek az energiák többségükben olyan mennyiségben vesznek körül minket, gondoljunk csak pl. a napenergiára, hogy nem az a kihívás, mikor fogynak el, hanem sokkal inkább az, hogyan tudjuk „befogni”, hasznosítani őket. Nem kérdés, hogy a jövő egyre inkább a megújuló energiák irányába mutat, egyre több fejlesztés zajlik ezeken a területeken, olyan technológiákhoz juttatva minket, amelyek segítenek a hasznosításban. Néhány év alatt is olyan újítások, eredmények jöhetnek létre, amelyek lehetővé, vagy érdemessé teszik a megújuló energiákra való áttérést, újragondolást akár otthonainkban is.

A fosszilis energiaforrásokat (kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz), a Föld rohamtempóban növekvő lakosságának energiaigénye pár száz év alatt szinte teljesen elhasználta. A legelterjedtebb energiahordozó a földgáz, becslések szerint akár már 50-100 év múlva elfogyhat. A mennyiség csökkenésével pedig fordított arányban drasztikusan növekvő energiaárakkal számolhatunk majd..

Most pedig nézzük, mik is azok a megújuló energiaforrások, amelyek hazánkban is rendelkezésre állnak.

Megújuló energiaforrások Magyarországon

• napenergia
• geotermikus energia
• biomassza
• szélenergia

Fontos tudni, hogy bár a megújuló energiák forrásukat, mennyiségüket tekintve szinte korlátlan mennyiségben vannak jelen, felhasználásukban csak akkor érdemes gondolkozni, ha otthonunk energiahatékonyságát már megoldottuk. Hőszigetelése, nyílászárói stb. rendben vannak, nem kell extrán fűteni ahhoz, hogy ne vigye ki a huzat a meleget.

Napenergia – napkollektor, napelem

Magyarország adottságai rendkívül kedvezőek a napenergia terén, hiszen a napsütéses órák száma 1900–2200 óra évente, ami 10-20 százalékkal több, mint például Németországban, a világ vezető napelem-felhasználójánál. Hazánkban egy négyzetméterre évente 1250–1500 kilowattóra energia érkezik a Napból. Ez a mennyiség elegendő lenne ahhoz, hogy egy kisebb háztartás villamosenergia-igényét fedezze! (forrás: Energiaklub: https://energiaklub.hu/files/brochure/megujulokotthon_webre.pdf)

A napenergia hasznosítására léteznek napkollektorok, ill. napelemek is.

A napkollektor összegyűjti, tárolja és továbbadja a napenergiát. A napkollektorokat leginkább a mindennapokhoz szükséges meleg víz előállítására használják. De fűtenek vele medencét is, ill.  hideg időszakokban kiegészítő fűtésre is alkalmas. Éves szinten akár a melegvízigény 60-70%-a biztosítható ily módon. Viszont ahogy fentebb is írtuk, fűtésre csak olyan háztartásokban érdemes használni, ahol a hőveszteség minimális, és a fűtési rendszer alacsony hőmérsékletű (40-50 °C-os) vízzel üzemel.

A napelem a napenergiát elektromos egyenárammá alakítja, amit aztán egy átalakító, váltóárammá változtat, ami már alkalmas a háztartási felhasználásra, a többletenergia pedig akkumulátorban tárolódik. Tehát a napelemekkel a hálózati elektromos áram kiváltható, részben vagy egészben.

Geotermikus energia – hőszivattyú

Geotermikus energiának a talajban vagy a föld mélyén tárolt hőt nevezzük, ezzel fűthetünk, vagy hűthetjük épületeinket. Magyarország európai viszonylatban kifejezetten jó adottságokkal rendelkezik e téren, főként az Alföld alatt található vékony földkéregnek köszönhetően.

A geotermikus energia felhasználásának fő eszköze a hőszivattyú. A hőszivattyúval nyert energia fűtésre, hűtésre vagy meleg víz előállítására is alkalmazható. Ha fűtésre használjuk, akkor a kinti környezetből vonja el a hőt, és azt adja át a ház fűtési rendszerének, hűtésnél pedig pont ellenkezőleg, a belső hőt adja le a környezetnek. A hőszivattyú – típusától függően – a talajt, a talajvizet vagy a levegőt használja hőforrásként.

Ha talajból gyűjti a hőt, akkor 50–100 m mélyre fúrt talajszondákat vezetnek le, vagy 1,5–2 m mélyen elhelyezett vízszintes csöveket raknak le. Ez utóbbi esetben jelentős területre van szükség, családi házaknál minimum 400–800 m2-re.

A hőszivattyú előnye, hogy időjárástól függetlenül, egész évben biztonsággal működtethető.

Fontos tudni azonban, hogy a hőszivattyús rendszerek üzemeltetése villamos energiát igényel. Hőszivattyúra is csak akkor érdemes átállni, ha túl vagyunk az energetikai korszerűsítéseken és a fűtés alacsony hőmérsékletű vízzel üzemel. Ellenkező esetben nem lesz elég meleg a lakásban, a túlterheléstől hamar tönkremegy a szivattyú, ill. túl magas lesz a villanyszámla.

Biomassza – kandalló, faelgázosító kazán, pellettüzelés

Biomassza alatt minden, energetikailag hasznosítható növényi és állati eredetű anyagot értünk, például tűzifát, szalmát, faaprítékot, mezőgazdasági hulladékot. Ezekből pedig közvetlenül, hőátalakítással például biogáz állítható elő.

Ha a biomassza, mint megújuló erőforrás háztartási léptékű energetikai hasznosításáról beszélünk, akkor ezalatt többnyire a fa valamilyen formában történő elégetését értjük. Többféle megoldás is szóba jöhet, ha a megújuló energiaforrások közül erre esne a választásunk.

A régi fatüzelésű cserépkályhák, ugyan hangulatosak, de hatásfok tekintetében jelentősen elmaradnak az újabb technológiáktól. Lényegesen jobb hatásfokkal tüzelhetjük el a fát faelgázosító kazánban. Ez a kazán a fa égésekor keletkező gázokat is hasznosítja, így a hagyományos kályhák 60% körüli hatásfokához képest itt már 85–95%-kal számolhatunk.

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a fa égetése csak akkor tekinthető környezetbarátnak, ha a fa fenntartható gazdálkodásból származik, azaz csak annyit vágnak ki belőle, amennyit pótolni is tudnak. Az is fontos szempont, hogy viszonylag közeli kitermelésből származzon, ne több száz kilométerről, hiszen a szállítás is energiaigényes folyamat.

Hazánkban is egyre elterjedtebb az úgynevezett pellettüzelés. A pellet biomassza alapú, apró henger alakú granulátum, amit leggyakrabban szárított faforgácsból préseléssel állítanak elő. Égetéséhez speciális kazánra és megfelelő tárolóhelyiségre van szükség.

A pelletkazánok a gázkazánokhoz hasonlóan automatizáltak: termosztáttal, illetve külső hőmérsékletvezérléssel is működnek. Bár a pellet előállítása energiaigényes, hiszen a szárításhoz és préseléshez hő és áram szükséges, azonban ez eltörpül a megtakarításhoz képest. A gázfűtéssel összehasonlítva a pelletfűtés üzemeltetési költsége akár 30–40%-kal is alacsonyabb lehet.

Szélenergia - szélgenerátorok

A szélenergia kapcsán sokszor halljuk, hogy Magyarországon nem fúj eléggé a szél. A valóság azonban az, hogy itt is messze vagyunk még attól, hogy kimerítsük a lehetőségeket. Nagyobb magasságokban a szélsebesség eléri azt az értéket, ahol a szélenergia gazdaságosan befogható, hasznosítható.

A szélenergiát városi körülmények között, háztartási mértékben is hasznosíthatjuk áramtermelésre. Ma már léteznek olyan 1-2 kilowattóra teljesítményű, akár épületek tetejére is szerelhető szélgenerátorok, szélkerekek, amelyekkel részben fedezhető az áramigény. A szélgenerátorok hatékony kiegészítői lehetnek a napelemes rendszernek, mert áthidalják a felhős napok okozta termeléscsökkenést. A napelem-rendszerhez hasonlóan akkumulátorok tárolják a többletenergiát.

Környezeti energia – hőszivattyú

A környezeti energia természetes módon előforduló hőenergia, illetve a környezetben meghatározott határokon belül felhalmozódott olyan energia, amely a környezeti levegőben – a távozó levegő kivételével –, felszíni vízben vagy szennyvízben tárolható.

A hőszivattyúk az energia akár 75%-át a környezetből, (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, míg a maradékot villamos energia biztosítja. Ha levegőből nyerik ki az energiát, akkor klímáról beszélünk, de létezik levegő-víz, ill. víz-víz fajtájú hőszivattyú is, attól függően, hogy mi a közvetítő közeg.

Milyen megtérüléssel számolhatunk?

Mint már fentebb is kiemeltük, az energetikai korszerűsítést nem helyettesíti a megújuló energiák használata. Csak akkor érdemes bármilyen megújuló energiaforrásra áttérni, ha az otthonunk energiahatékonyan működik.

Ha megalapozott számítások és körültekintő felmérések alapján választunk a megújuló energiák közül, akkor hosszabb-rövidebb távú megtérülésre számíthatunk. Ráadásul a gáz és áramárak jelentős emelkedésével egyre gazdaságosabb lesz az áttérés. Végül mindamellett, hogy függetlenítjük magunkat az energiaáraktól, a környezetünkért is teszünk.  

7 jó tanács, mielőtt belevágnál

• Alaposan vizsgáld meg, mik azok a lehetőségek, amelyek az adott épületben gazdaságosan alkalmazhatók! A döntéshez kérd ki független energetikai szakértő tanácsát!
• Kérj be több, legalább 3 árajánlatot, ahol tudsz, helyi székhellyel rendelkező cégtől is!
• Több éves szakmai tapasztalattal, megbízható referenciával rendelkező cégeket válassz ki a rendszer tervezésére, kivitelezésére!
• Bármilyen megújuló energiát kívánsz hasznosítani, csak olyan rendszert alakíts ki, ami a háztartásod igényeire, az épület és az energiaellátás adottságaira van tervezve!
• Napelemes rendszer telepítése során az engedélyezési ügyintézéshez mindenképpen kérj segítséget a kivitelező cégtől!
• Napkollektoros rendszereknél minden esetben kérd hőmennyiségmérő beépítését, hiszen a tényleges energiahozam mennyiségét csak így tudhatod meg.
• Kérj a megújuló rendszer (napelem, napkollektor, hőszivattyú stb.) minőségbiztosítására, garanciájára vonatkozó igazoló papírokat! Kérj magyar nyelvű, rendszerüzemeltetési útmutatót és felvilágosítást! Tudd meg, hogy ki vállalja és milyen határidővel a rendszer karbantartási, hibaelhárítási feladatait!

További információra, ingyenes tanácsadásra van szükséged? Foglalj időpontot és látogass el irodáink egyikébe.