RenoPont

1. Alapszabályok

Hivatkozás másolása

Mivel a felújítási folyamat esetenként több millió forint elköltésével is járhat, mindenképpen javasoljuk, hogy csak megfelelő tartalmú és részletességű szerződéseket írj alá egy megbízható, leinformált vállalkozóval! A szerződésben mindkét félnek legyenek jogai és kötelezettségei, és mindkét fél számára legyenek benne olyan pontok, amelyek a másik fél számára is biztosítékokat nyújtanak, és azt akaratukkal megegyezően saját kezükkel írják alá. Ha a szerződések kérdését felületesen kezelik, a felújítási költségnek akár a többszörösét is „kidobhatod” az ablakon javításokra, ügyvédi és bírósági költségekre.

A másik legfontosabb szabály, hogy a kivitelezési díjat csak azután fizesd ki a vállalkozónak, ha a munkát a megállapodás szerint, teljes körűen elvégezte. Ez alatt pedig nem csak a fő tevékenységet kell érteni, hanem mindent, amiről a szerződés szól, pl. az eredeti állapot helyreállítása, a hulladék, sitt elszállítása, takarítás.

Amennyiben olyan szerződéssel rendelkezel, amely kitér a jótállási feltételekre, akkor a hibák javítását és a garanciákat szerződés szerint érvényesíteni tudod. Amennyiben hiányos szerződéssel rendelkezel, vagy nincs semmilyen szerződésed, nem tudsz érvényt szerezni garanciának, jótállásnak. Ezért különösen fontos a megfelelő tartalmú szerződés megkötése!

2. Kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás

Hivatkozás másolása

A vállalkozónak a vállalkozói szerződés előtti tájékoztatásban külön ki kell térnie arra, hogy mi a különbség ezek között a fogalmak között. Arra kell felhívnia a megrendelő figyelmét, hogy mikor melyiket használhatja:

-        kellékszavatosság: ha a terméket valamilyen hibás része miatt javítani, vagy cserélni kell,

-        termékszavatosság: ha a termék nem felel meg forgalomba hozásakor a hatályos minőségi követelményeknek (amely a termékhez vagy a termékrendszerekhez csatolt teljesítménynyilatkozatban van pontosítva), vagy ha nem egyezik meg a gyártó által leírt tulajdonságokkal,

-        jótállás (közismert nevén: garancia): ha a vállalkozó hibásan teljesített valamit.

Vegyünk egy egyszerű példát a felújítási folyamatból: ha veszel egy új, hőszigetelt (0,7 W/m2 K) bejárati ajtót, de az össze van karcolva, akkor a kellékszavatosság alapján kell eljárni. Ha nem tartalmazza a leírás szerinti biztonsági elemeket (nem egyezik a teljesítménynyilatkozattal és/vagy gyártói leírásokkal, nem felel meg a megadott értékeknek), akkor az termékszavatosság. Ha pedig a vállalkozó ferdén építi be az ajtót és ezért nem lehet bezárni, nyitni-csukni, akkor az a jótállás körébe tartozik.

A jótállás – vagy közismertebb nevén a garancia – a szavatosságnál szigorúbb kötelezettségvállalást jelent. Ez a hibás teljesítés egyik jogkövetkezménye a szavatosság, valamint a kártérítés mellett. Amelyik szerződött kivitelező a szerződés teljesítéséért jótállásra köteles – helytállni tartozik az általa nyújtott szolgáltatás – jótállási időn belül előforduló valamennyi hibája miatt. A jótállási idő alatti felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja (pl.: dokumentációkkal, fényképes folyamatok leírásával), hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A jótállásnak két alapvető típusa van:

-        önkéntes jótállás: a vállalkozó által önkéntesen vállalt, a jogszabálynál szigorúbb jótállási idő

-        kötelező jótállás: jogszabály rendeli el.

Az érvényben lévő rendelet alapján jótállásköteles szolgáltatásnak minősülnek a lakás karbantartási, javítási munkái. A fogyasztó részére – a jogszabályban előírt tartalommal – jótállási jegyet kell átadni valamilyen maradandó eszközön. Ha mégsem kapsz ilyen jótállási jegyet, illetve ha a jótállási jegy nincs szabályosan kitöltve, akkor az még nem érinti a vállalkozó jótállási kötelezettségvállalási tevékenységét.

A jótállás nem érinti a fogyasztóvédelmi törvényből eredő egyéb – különösen a szavatosságon, kártérítésen alapuló – jogainak érvényesítését. Így, ha Nálad hibás teljesítés merülne fel, és van írásbeli szerződése, akkor a jótállástól függetlenül – szavatossági és kártérítési igénnyel is felléphetsz építési vállalkozójával szemben abban az esetben, ha az erre vonatkozó határidők még nem teltek el. Nagyon fontos, hogy a vállalkozási szerződésben csak a jogosult előnyére lehet eltérni, vagyis például önkéntes jótállás csak ezen felül vállalható, és az nem érintheti a szavatossági és kártérítési jogok fennállását.

3. Teendők hibák jelentkezésénél

Hivatkozás másolása

Javasloljuk, hogy a későbbi vitás kérdések elkerülésének érdekében rendszeresen fotózz, vagy videózz Te is, és az alvállalkozói szerződésben is kösd ki a fényképes dokumentáció elkészítését. Ez különösen, a takart szerkezetek kapcsán lehet majd érdekes, ha netán vita lenne, vagy hibás teljesítés történne. Mert így lesz egy folyamatbeli lekövetés, ami a további, 3 alpontnál is alapdokumentumként szolgál majd. Amennyiben műszaki ellenőrt is megbíztál, akkor se hagyd el a fényképes, vagy videós dokumentációt. A műszaki ellenőr leállíthatja, visszabontathatja az adott műszaki megoldásokat, ha azt érzékeli, hogy nem szakszerűen lett megoldva, kivitelezve. Erről ő folyamatosan dokumentációt is készít, így a későbbiekben nyoma van a folyamatnak. Ahol E-naplót is kell vezetni, oda érdemes minden részletes információt beleírni, ami a projekt szakszerű megvalósításához szükséges.

1.      Törekedj a kivitelezővel a vita rendezésére. Ezt lehetőleg írásban tegye, hogy a későbbiekben nyoma maradjon.

2. Ha nem sikerül megállapodni a vállalkozóval, akkor első körben a békéltető testületi eljárás jöhet szóba. Az eljárásról a megyei kereskedelmi és iparkamarákhoz tartozó békéltető testületeknél érdeklődhet Ezek elérhetőségét a  https://fogyasztovedelem.kormany.hu/ oldalon, a Békéltető testületek menüpontja alatt találja.

3. Végső soron, ha az előző két lépés egyike sem vezetett eredményre, bírósági úton kérheted a követeléseid teljesítését.

4. Vonatkozó jogszabályok

Hivatkozás másolása

A felújítási folyamatokhoz szükséges, javító-karbantartó szolgáltatások elvégzéséről a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet ír bővebben, melynek egyes rendelkezéseit felülírta a 97/2014. Korm. rendelet, ez 2014. IX. 15-től hatályos. A fogyasztó és a vállalkozó közötti szerződések részletes szabályairól a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, valamint az egyes építésügyet is érintő kérdésekben pedig a 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet pontjai az irányadók. 2014 márciusában a Polgári Törvénykönyv egyes, ide vonatkozó előírásai is változtak, melyben a fogyasztó és a vállalkozó közti szerződésre vonatkozó tartalmi és formai követelményeket is megfogalmaz a törvényhozó.

Forrás: a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének tagjai számára készített Gulyás István: Zöldotthont Mindenkinek! Zöldotthont Mindenkinek? című könyv

Hasznosnak találtad ezt az oldalt? Kérjük segítsd munkánkat visszajelzéseddel a két gomb valamelyikére kattintva!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Értesülj újdonságainkról, olvass tippeket a mélyfelújításról, hogy felkészülten vághass bele!

Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Felújításod bármelyik fázisába be tudunk csatlakozni, vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy látogass meg minket irodáink valamelyikében!

Ez a projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának támogatásában részesült, a 845652. sz. támogatási szerződés keretében. A weboldal tartalma a RenoHUb konzorcium kizárólagos felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.