Mit érdemes tudni az energetikai tanúsítványról?
A RenoPont komplex szolgáltatásainak széles palettáján az energetikai tanúsítvány is helyet kapott – nem is véletlenül. Maga a dokumentum az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, valamint a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról jogszabályok által leírt módon tájékoztat az ingatlanok energiafogyasztásáról.
A 2016 óta érvényben lévő skálán a lakások, családi házak az ábrán látható módon 12 különböző kategóriába kaphatnak besorolást, a „Minimális energiaigényű” AA++ szinttől a „Kiemelkedően rossz” JJ-ig.
Az egyes kategóriák melletti százalékos mutatók azt jelentik, hogy az Európai Unió által meghatározott referenciaértékhez (ez a 100%, vagyis a BB-szint „legalja”) képest az adott ingatlan mennyivel fogyaszt kevesebbet vagy többet. A kiadott energetikai tanúsítványok alapján hazánkban a lakóépületek átlagosan az FF-sávba esnek, de egyes számítások szerint a „teljes kép” inkább csak HH-minősítést érdemelne. Ebből is látszik, hogy egy átfogó mélyfelújítással, ami kiterjed a nyílászárók cseréjére, hőszigetelésre és a fűtésrendszer modernizálására, óvatos becslés szerint is felére, de akár negyedére is csökkenthető az energiafogyasztás, amin a jövedelmük arányában éppen azok nyerhetnének a legtöbbet, akiknek a legnagyobb problémát jelenti a rezsiköltség.
Az energetikai tanúsítvány szakvéleményének kötelező része a korszerűsítésre vonatkozó tanácsok szekciója. Ebben a szakember olyan felújítási lehetőségekre (pl. nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés) tehet javaslatot, amelyekkel gazdaságos módon javíthatunk otthonunk energiahatékonyságán. Ezért is fontos, hogy a felkért szakértő kellően tapasztalt legyen, hiszen így rá tud világítani a legjobb befektetést jelentő átalakításokra, hogy az energiahatékonysági felújítás a lehető legjobban megtérüljön. Ha a RenoPont szolgáltatását választják, garantáltan megbízható és nagy tudású szakértők kezeire bízzuk, akik természetesen az előírt módon szerepelnek a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében, illetve rendelkeznek a szükséges jogosultsággal is.
A jogszabály szerint egyébként energetikai tanúsítványt 4 esetben kötelező készíttetni: az ingatlan adásvételekor; bérbeadásakor; új épület használatba vételi engedélyéhez; valamint olyan energetikai pályázatok esetén, ahol ezt a kiírás megköveteli. Ez persze nem jelenti azt, hogy más esetben, például átfogó energetikai korszerűsítés idején ne lenne előnyös ez a szolgáltatás.
Ha például az energiahatékonyság fokozását célzó munkálatok előtt és után is készíttetünk energetikai tanúsítványt, rögvest kézzel foghatóvá válik, mekkora fejlődést tudtunk elérni. Márpedig mondani sem kell, ahogy lépkedünk felfelé az energiahatékonysági „ranglétrán”, úgy válik egyre értékesebbé az ingatlanunk. Az energiahatékonyság és az ingatlan értéke közötti összefüggéssel kapcsolatos, RenoPont által készített tanulmány bemutatója az alábbi linken érhető el.
