Friss tanulmány épületeink energetikai állapotáról

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakértői friss tanulmányt készítettek a magyar épületek energetikai állapotáról. A teljes, 4,5 milliós magyarországi lakóingatlan-állomány nagy része korszerűtlen, a 2,8 millió családi házból 2,2 millióra tehető a szigeteletlen, rossz energiahatékonyságú ingatlanok száma – állapították meg. Bár a kiállított energetikai tanúsítványok között a „korszerű” kategória a leggyakoribb, az ilyen vagy még kedvezőbb besorolású ingatlanból a valóságban kevesebb mint 300 ezer lehet. A legtöbb hazai ingatlanra a HH, azaz a gyenge kategória jellemző. A társasházi lakások energetikai állapota sokkal jobb, mint a családi házaké, és a házak energiafogyasztása Budapesten a legalacsonyabb, Észak-Magyarországon pedig a legmagasabb.

A tanúsítványok szebb képet mutatnak a valóságnál

A legtöbb energetikai tanúsítványt 2016 és 2020 között ingatlanok adásvételéhez állították ki, amit a pályázati célú tanúsítás követ. Ezekben az években 10 százalék fölé nőtt az új lakások aránya a tanúsított ingatlanok között (a használatbavételi engedélynek ugyanis feltétele a tanúsítás). Ezért nem meglepő, hogy a kiállított tanúsítványok többsége (21 százaléka) CC, azaz korszerű minősítésű. (2020 után is.) 

Ehhez képest a statisztikusok által készített becslések alapján a legtöbb hazai ingatlanra a HH, azaz a gyenge kategória jellemző.

A 2,8 millió családi háznak mindössze 3 százaléka „korszerű”

A teljes lakásállományra jellemző HH „gyenge” kategória a családi házakban domináns HH kategória eredménye. Családi házakra az II, azaz a rossz kategória is jellemző, ilyenből 650 ezernél is több ház van Magyarországon. A GG, átlagost megközelítő és HH, gyenge kategóriába pedig megközelítőleg 1,5 millió ház tartozhat a 2,8 millió családi házból. Bár a tanúsítványok között az AA, BB és CC kategória – azaz a „korszerű” vagy annál jobb – 20 százalékot tesz ki, a teljes állományra vonatkozó kivetítés szerint mindössze 3 százaléknyi korszerű vagy ennél jobb energetikai kategóriába eső családi ház van Magyarországon – állapították meg a tanulmány készítői.

A társasházi lakásoknál jobb a helyzet

A társasházi lakások energetikai állapota sokkal jobb, mint a családi házaké. A statisztikusok több mint 10 százalékra becsülték a „korszerű” ingatlanokat (CC és afölötti kategóriák). A leggyakoribb kategóriában azonban a kétféle becslési módszer különbséget mutat. Az OLS statisztikai modell szerint a társasházi lakásoknál a leggyakoribb besorolás (a lakások közel 30 százaléka) a DD, azaz a „korszerűt megközelítő”. Míg a random forest modell alapján az EE „átlagosnál jobb” és az FF „átlagos” kategóriák a legjellemzőbbek (24-24 százalék körül) a társasházak között.

A tanulmány részletesen a Hitelintézeti Szemlében jelent meg: https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-22-3-t5-bene-ertl-horvath-monus-szekely.pdf