Amit érdemes tudni a meglévő szigetelésekre helyezhető szigetelésekről
A témával kapcsolatban Kékesy Pétert, a Baumit Kft. alkalmazástechnikai vezetőjét kérdeztük.
Melyek azok az ingatlantípusok, amelyeknél leginkább szükség lehet úgynevezett rászigetelésre?
Ezek azok az első generációs hőszigetelésekkel rendelkező ingatlanok, melyek a 2000-es évek elején épültek, amikor szigorodtak az előírások. A hőtechnikai szabvány nagyon sokáig azt írta elő a falakra, hogy körülbelül annyit kell nyújtaniuk, mint amennyit egy 38-as POROTHERM tégla tud (hőszigetelő habarccsal és hőszigetelő vakolattal. Ebben az időben nagyon sok olyan ház épült, , ahol a biztonság kedvéért még egy 3 - 4 cm vastag szigetelést is fölraktak az egyébként viszonylag korszerűbb falazatra. Ezek az falazatok az akkori szabványnak megfeletek, a mainak azonban már nem – ezért merül fel a kérdés, hogy érdemes-e, lehetséges-e rájuk szigetelni.
A meglévő hőszigetelés állapotát ki az, aki felméri, kit érdemes megkérdezni, kihez szoktak első körben fordulni a tulajdonosok?
Amit mindenképp tudni kell, az az, hogy milyen a fal és milyen szigetelés van most rajta. Ezt általában kiindulási adatként szokta tudni a tulajdonos, vagy hogy milyen az U értéke, vagyis a hőátbocsátási tényezője a falnak. A 70-es 80-as években épült házaknál, ill. 86-tól volt egy 0,7-es irány az U értékre vonatkozóan, mint előírás, később 0,45 W/m2K lett és most már 0,24 W/m2K. Ezt inkább csak az arányok miatt mondom.
Azt mindenképp tudni kell, hogy miből van a fal, milyen vastag, és ha van rajta szigetelés, az mekkora. Ez viszonylag ma már egyszerű, a szigetelés gyártóknál könnyen elérhetőek olyan táblázatok, melyek segítségével egyszerűen ki lehet választani a falazat típusát (pl. kis- vagy nagyméretű tégla, B30-as, HB 36-os…) és hogy milyen vastag rajta a szigetelés, és akkor ezekből a táblázatokból a hőátbocsátási tényező kikereshető.
A felújításoknál is az a cél, hogy az új építésekre vonatkozó előírásokat tartsuk szem előtt. Azaz most a 0,24 W/m2K a követelmény. Általános tapasztalat. hogy a 30-40 éve épült a házak esetében ez a 16 cm-es szigeteléssel érhető el. Ha pedig pont ebben a köztes állapotban, a 2000-es évek elején épült, akkor körülbelül 10-12 cm rétegnek, de ebbe bele van számolva a meglévő szigetelés is. Tehát első körben pontosan kell tudni, hogy most mit tud a hőátbocsátás szempontjából az adott fal és milyen messze van az ideális értéktől. Ha szükséges, ezt bármilyen építész vagy épületgépész ismerős öt perc alatt kideríti. Tehát maga a feltérképezés nem egy olyan nagyon komplikált dolog.
Mi szokott a leggyakoribb probléma lenni a régi szigetelésekkel?
A régi szigetelésekkel, meglepő módon, nem szokott probléma lenni az, hogy már nem működnek jól. A hőszigetelő anyagoknak ugyanis nagy előnyük az, hogy nem igazán öregszenek. Általános tapasztalat, a 30 évvel ezelőtt használt, túlnyomórészt polisztirol szigetelésekkel kapcsolatban, hogy nem öregszenek, nem veszítik el a hőszigetelő képességüket. Egyetlen egy dolog tud ártani nekik és az a nedvesség. Nedvességet pedig általában úgy tudnak kapni, hogyha a rajtuk lévő vakolat megsérült vagy lepotyogott. De önmagában olyan probléma nem szokott lenni, hogy már nem funkcionál olyan jól egy régi szigetelés. Mint ahogy egy takaró is örök, hacsak nem megy tönkre úgy, hogy szétázik. Inkább az szokott a probléma lenni, hogy a rajta lévő vakolat, ami ugye mechanikailag védi a sérülésektől, az már ütött-kopott, porlik, foltokban hiányzik és ilyenkor nem nyújt védelmet pl. a nedvesség ellen.
A meglévő szigetelésekkel kapcsolatban, azt kell mérlegelni, hogy érdemes-e egy újabb 25-30 évre egy épület szerkezet mostani állapotát újabb 25-30 évre konzerválni. De az az igazság és az a tapasztalat, hogy általában ezek a szigetelések nagyon jó állapotban vannak. Nem igazán szokott velük probléma lenni. A felületet kell egy picit megtisztítani, tehát ha pl. nagyon zsíros vagy valamiért koszos, nem tapad. De jellemzően azt lehet mondani, hogy teljesen jól bírják ezek a szigetelések. Egyetlen bajuk van, hogy vékonyak.
Az állapot a megtekintéséhez nem kell speciális szakértő, egyszerű józan paraszti ésszel vagy tapasztalatok alapján meg lehet vizsgálni. Végig kell kopogtatni és ha sehol sem kong, nem hullámzik, nem horpad be, nincs rajta lyuk, akkor teljesen jól használható. Rá lehet tenni egy következő réteget.
Mik az egyértelmű jelei annak, hogy teljes szigetelés cserére van szükség?
Általában akkor, ha részlegesen hiányzik vagy van rajta valahol egy nagyobb lyuk, be lehet látni… A hőszigetelő (polisztirol) lapoknak a másik dolog, ami árt, a nedvesség mellett, az az uv sugárzás. Például akkor, hogyha a szigetelés fedetlenül van, tehát a rajta lévő védőréteg, vakolat eltűnik. A meglévő teljes szigetelés cseréje nagyon ritkán szokott előfordulni, jellemzően csak akkor, ha az egész ház csapnivaló, düledező állapotban van.
A régi szigetelések egyébként foltszerűen is javíthatóak. Nem kell az egészet leszedni. A sérült vagy hiányos, beázott részeket lokálisan lehet javítani, majd az egészre egy új erősítő és felületvédő réteget készíteni… Az elmúlt húsz évben még nem találkoztam olyan esettel, hogy az egész szigetelést le kellett volna bontani.
Mik azok a legújabb fejlesztések vagy trendek a szigetelés technikában, amikről érdemes tudni azoknak, akik szigetelés előtt állnak?
Az az érdekes, hogy alapvetően még mindig a hagyományos anyagokkal dolgozunk. Továbbra is a kőzetgyapottal vagy a polisztirollal, azokkal a hőszigetelő lapokkal, amik a szigetelésnek a lelkét adják. A rákerülő vakolatréteg összetétele sem változott olyan sokat. A hőszigetelés technológia is kicsit olyan, mint az ajtó vagy a lépcső, amiknek klasszikus szerkezetük van. Ezen olyan nagyon-nagyon sok mindent nem lehet fejleszteni. A vakolat rétegek esetében, struktúrában vagy különféle ellenállóképességben vannak fejlettebbek, de ezek nem csak szigeteléseken alkalmazhatók. Tehát azt kell mondjam, hogy maga a technológia, amivel egy ilyen rátett hőszigetelő rendszert készítenek az nagyon hasonlít ahhoz, amit 30 évvel ezelőtt, hagyományos megoldásként alkalmaztak.
Milyen tanácsot adna azoknak, akik saját kezűleg szeretnék megoldani a szigetelésüket?
Ha megállapítottuk, hogy a meglévő réteg az többé-kevésbé rendben van, akkor hagyományos ragasztással történik az új szigetelő lapok felhelyezése. Utána, ami nagyon fontos, hogy az egészet mechanikailag is, jó alaposan rögzíteni kell, vagyis a régi és az új szigetelő lemezeken átfúrva, műanyag dübelekkel. Ez akár házilagosan is megoldható. Utána kap az egész egy védőréteget, amikor a ragasztóba egy 3 mm-es vastagságban beágyaznak egy üveg szövetet, műanyag hálót, ami erősíti a felületet, mechanikai ellenállást adva neki.
Tanulmányokat azért nem árt folytatni, ill. arra értelemszerűen figyelni kell, hogy tartsuk a síkot, ne hepehupás, össze-vissza legyen a végeredmény. Ott, ahol ablak, ajtó vagy valami csomópont van, tudni kell azt, hogy hogyan kell hajtani az üvegszövet hálót. Ennek már egy kicsit jobban utána kell nézni. Emiatt ezzel a házilagos megoldással a magam részéről egy kicsit szkeptikus vagyok. Viszont tény, hogy rengeteg videó van az interneten, meg lehet nézni, hogy ezt pontosan hogyan kell csinálni, a vakolatszövetségnek (MÉVSZ)is van ilyen irányelve, ami lépésről lépésre bemutatja a tervezés és a kivitelezés fázisait. Tehát ha egy picit utána néz az ember, akkor akár saját kezűleg is neki lehet állni.
Ami a színező vakolást illeti, azt azért nem javasolnám senkinek, hogy saját maga vágjon bele. Elég gyakorlott kézre van szükség ugyanis ahhoz, hogy szépen meg lehessen csinálni. Ellenkező esetben nagyon ronda is tud lenni, ráadásul a ház vakolását mindig látjuk, szem előtt van. Akkor szép a színezővakolás, ha egyenletes a színe, a struktúrája, a szemcséssége. Természetesen többféle struktúra is létezik, de a lényeg, hogy mindegyiknek viszonylag szabályos a megjelenése. Ha az ember csak úgy elkezdi húzni meg simogatni a falon, akkor nagyon egyenetlen vastagságot és nagyon csúnya dolgokat is lehet produkálni.
Rászigeteléseknél milyen speciális dolgokra kell figyelni a normál szigetelésekhez képest?
Két dolog van amire ezeknél az úgynevezett rátett rendszereknél nagyon oda kell figyelni. Az egyik az a társasházak esetében fontos, a családi házak esetében nem. A társasházaknál ugyanis már létezik olyan követelmény, amit úgy hívnak, hogy homlokzati tűzterjedés elleni védelem. Ott ezeket a szigeteléseket úgy kell megoldani, hogy adott esetben, ha mondjuk az egyik lakásban tűz van és kicsapnak a lángok az ablakon, akkor ez a homlokzaton ne terjedjen tovább, pl. a fölötte lévő lakásba. Ennek megvannak a pontos szabályai, hogy a hőszigetelő lapnak a védelmét, az üvegszövet hajtásával pontosan hogyan kell megoldani. A rendszerengedélyek tartalmazzák az erre vonatkozó csomóponti rajzokat, erre mindenképp oda kell figyelni, sőt arra is, hogy bizonyos helyeken a nyílások fölötti részeknél, nem polisztirolt, hanem kőzetgyapotot kell használni, pont azért, hogy a homlokzati tűz terjedése gátolva legyen.
De ezek már teljes mértékben kivitelezési kérdések és egy kivitelezőnek pontosan kell tudni, hogy hol van homlokzati tűzterjedési követelmény, tehát csak erre minősített rendszert lehet alkalmazni. És ennek a minősített rendszernek a dokumentációjában pontosan meg van adva, hogy milyen beépítés, milyen csomóponti kialakítás esetén felel meg ezeknek a követelményeknek.
A másik, ami viszont családi házaknál is fontos, hogy vélhetően a meglévő szigetelésen is van ez a bizonyos felület erősítő réteg, az ún. üvegszövet. Ha fölteszünk rá egy következő réteget és utána az egészet négyzetméterenként hat helyen megfúrjuk és oda csavarozzuk dübelekkel, akkor célszerű legalább háromszor háromméteres raszterben a meglévő rendszernek ezt az üvegszövet rétegét flexszel átvágni, magyarul feszültség mentesíteni. Azért van erre szükség, hogy amikor majd a dübeleket befúrják, akkor ne keletkezzen felesleges feszültség a szigetelés belsejében.
Rászigetelésre polisztirol és kőzetgyapot is alkalmas?
Ha polisztirol van eleve felrakva, akkor sokkal praktikusabb és célszerűbb ugyanazt az anyagot használni. De ez a kőzetgyapotra is igaz. A kőzetgyapot előnye például az, hogy akusztikailag jobban viselkedik vagy tűzvédelmi szempontból biztosabb, de ez csak akkor igaz, hogy ha egyáltalán nincs polisztirol mögötte. Tehát polisztirolra kőzetgyapotot nagyon ritkán szoktak rakni, és ez egyébként fordítva is igaz. Általában mindig saját anyagából történik a rászigetelés.
Mi az, amiről még nem esett szó, viszont érdemes rá felhívni a figyelmet?
Azt mindig el szoktuk mindenhol, mindenkinek mondani, hogy csak és kizárólag rendszert vásároljon. Nem mondok gyártó nevet, de csakis rendszerben érdemes gondolkozni. Ez azt jelenti, hogy az összes rendszerelemet, a ragasztót, az alapozót, a vakolatot, a hőszigetelő lapot, szóval mindent, ugyanattól a gyártótól, rendszerben kell megvásárolni. Ez elsősorban azért fontos, mert bármilyen későbbi reklamáció esetén, a gyártók csak így tudnak egyáltalán szóba állni a reklamálóval.
A hazai jogi szabályozás szerint ezek a hőszigetelések ugyanis készletnek minősülnek, tehát ilyen kategóriába esnek. Ezért a teljes rendszer az utolsó csavarig egy gyártótól kell, hogy érkezzen. Így érhető el, hogy az összes rendszerelemért egy gyártó felelni tudjon. Még akkor is igaz ez, ha bizonyos részeket ő csak forgalmaz.
Érthető, hogy nagy a kísértés amikor az ember bemegy az építőanyag-kereskedésbe, hogy mindenből, a vakolatból, alapozóból is a legolcsóbbat vegye. Ezzel tulajdonképpen addig nincs is nagy baj, amíg nem jelentkezik probléma vagy nem kell reklamálni. De ha mégis lesznek hibák, akkor ennek a rendszernek nem lesz gazdája és hogyha nincsen gazdája, akkor a kivitelezővel kell bokszolni, hogy ki állja a károkat. Ezért nagyon-nagyon fontos, hogy csak minősített rendszert vegyünk. Ráadásul olyan rendszert érdemes, amit kimondottan rászigetelésre is bevizsgáltak és minősítettek, mert csak ebben az esetben számíthat hosszú távon is a vásárló garanciára.
