Jó példák, előtte-utána

Az 1981-ben épült 5 lakásos sorház szélső lakása teljes energetikai felújításon (mélyfelújítás) esett át, tehát a korszerű fűtésrendszer mellett a renoválás kitért a nyílászárók cseréjére és a hőszigetelésre is. A budapesti, III. kerületi ingatlanhoz egy 30-40 év közötti hölgy örökségként jutott hozzá, ahol a renoválással elsősorban a rezsicsökkentés, másodsorban a komfort növelése volt a célja. Közös együttgondolkodás alapján állították össze a felújítási megoldásokat, részletenként átbeszélve. A ház homlokzatát és a padlásfödémet is szigetelték: a födém 30 cm vastagságban tekercses hőszigetelét kapott, míg a falazatot egy 16 cm vastag ásványgyapotos hőszigeteléssel látták el, egyedi szilikon vékonyvakolattal. Az összes homlokzati nyílászárót kicserélték, árnyékolással és redőnyökkel, így a teljes szerkezeti U érték 1,0 W/m2K lett. Kicserélésre kerültek a radiátorok, a radiátorszelepek és a szabályozás, a termosztát, valamint beszabályozásra került a teljes fűtési rendszer az új szerkezeti állapotoknak megfelelően. A ház a teljes körű felújításnak köszönhetően HH “gyenge” besorolásból CC „korszerű” besorolású lett, a rezsiszámla több, mint 60%-kal csökkent, amiből a felújításra felvett kedvezményes hitelt bőven fedezni tudták.

A lakás felújítását a Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesület végezte a "Zöld Otthon" programjában.

Keszthely közepén álló 30 lakásos társasház 1985-ben épült, az akkori szabványok szerint F energiaosztályú volt a besorolása. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a homlokzati hőszigetelés hiányzott, de a nyílászárók is az akkori, kevésbé környezettudatos szemléletben készültek el. A társasházi lakóközösség rendelte meg a munkát, a legfőbb motivációjuk az állagjavítás és az energiamegtakarítás volt.

Az épület 12 cm vastagságban Grafit Reflex szigetelést kapott, egységes homlokzati nyílászárók és a közösségi helységek nyílászáróinak cseréjével, a záró födém 20 cm hőszigetelést és új vízszigetelő réteget kapott, az első lakott szint alatti födém szigetelését pedig 10 cm ásványi szigeteléssel oldották meg. A nyílászárók cseréje mellett egységes árnyékolás céljából a redőnyök cseréje is megtörtént. 

A korszerűsítésnek köszönhetően B energiabesorolású lett az épület, az energiamegtakarítás 220 kWh/m2/év-ről 126-129 kWh/m2/év-re csökkent. Az épület egységes hőközponti elszámolás alapján átlagosan a bázis évhez (2017) képest 41-42,5% energiamegtakarítást ért el, ennyivel csökkentek a rezsiszámlák.

Az épület 2018-ban az Év Homlokzata díjban részesült társasház felújítás kategóriában.

A társasház felújításának lebonyolítását az IMRO-DDKK Nonprofit Kft. végezte.

Csákváron modernizálták ezt a Kádár-kockát 2009-ben.

Első lépésben a nyílászárókat cserélték ki modern, jól szigetelt ablakokra. Odafigyeltek arra is, hogy a későbbi homlokzati hőszigetelés elférjen az ablak keretek körül. A redőnyök és a redőnytokok is felkerültek, így a későbbi szigetelés alá tudták rejteni azokat.

A födém szigetelését egy gipszkarton álmenyezet készítésével kezdték amibe 5cm üveggyapot került. A padláson is üveggyapot paplant terítettek le a födémre.

A külső hőszigetelés 12cm polisztirol (közismertebb nevén hungarocell) lapokból valósult meg.

Miután a hőigényt sikerült lecsökkenteni a hőszigeteléssel, egy alacsony hőmérségletű fűtés is megfelel a háznak, ezt egy kondenzációs kazánnal oldották meg, ami padlófútéshez és radiátorokhoz is kapcsolódik. A radiátorok méretét az alacsonyabb előremenő víz miatt nagyobbra kelett méretezni.

A gázfogyasztás csak a hőszigetelés hatására 40%-al csökkent.

Az itt látható videóban a tulajdonos részletesen elmondja, hogyan is valósult meg a felújítás.

A lakás egy több mint 100 éves ház 3. emeletén található Budapest belvárosában. A tulajdonos hölgy, aki a kislányával fog itt lakni, régóta szeretett volna egy polgári lakásban élni. Tisztában volt a vásárláskor azzal, hogy ebben a lakásban még nem történtek korszerűsítések, ezért mindent fel kell újítani.

A korszerűsítés során a régi gerébtokos fa nyílászárók helyére új, háromrétegű üvegezéssel ellátott ablakok kerültek, az elvárásoknak megfelelően az anyag, a szín és osztás az eredetivel egyező maradt.

A fűtést Héra és gázkonvektor biztosította, ezek azonban nem hatékony berendezések. Épületgépésszel mérlegelték a fűtéskorszerűsítési lehetőségeket és végül a levegő-víz hőszivattyúra esett a tulajdonos választása, ami a fűtésről, a hűtésről és a használati meleg víz előállításáról is gondoskodik. Mivel a hőszivattyúk felületfűtéssel működnek a leghatékonyabban, padló- és mennyezetfűtést alakítottak ki. A hőszivattyúk kültéri egységei társasházakban csak engedéllyel helyezhetők ki a homlokzatra, nézzenek azok utcára vagy belső udvarra. Műemléki környezetben homlokzatra kültéri egység biztosan nem helyezhető ki. Ebben az esetben a tulajdonosnak engedélyezték, hogy a bejárati ajtaja mellett elhelyezze a kültéri egységet. A hőszivattyú telepítéséhez bővíteni kellett a lakás (és a ház) áramellátását is. A hőszivattyús fűtéshez a tulajdonos H tarifát igényelt az áramszolgáltatónál, ami kifejezetten megújuló energiaforrásokra támaszkodó rendszerekhez használható, az általánosnál jóval kedvezőbb tarifa.

Az energetikai korszerűsítés még arra is kiterjedt, hogy leszigetelték a légudvar érintett részét és a bejárati ajtó körüli falszakaszt. A következő videóban a tulajdonos beszél a felújításról.

Ez a Vácon található ház védettsége és vegyes falazata miatt is különleges odafigyelést igényelt. A vegyes falazatú épületek esetén sokszor hiányzik a vízszigetelés, emiatt a falak kisebb-nagyobb mértékben vizesedhetnek. Ebben az esetben hagyni kell a falakat szellőzni, tehát a polisztirolos szigetelőanyagok (EPS, XPS) nem megfelelőek, helyettük inkább a kőzetgyapot szigetelés javasolt. A ház helyi védettsége miatt a hőszigetelés úgy valósult meg, hogy a homlokzati díszeket milliméter pontosan lemérték, legyárttatták polisztirolból, majd a 15 centiméteres kőzetgyapot szigetelésre ráragasztották ezeket a díszítőelemeket. Az utcafronti nyílászárók esetén a korszerűsítés úgy valósult meg, hogy a tokokat és a profilokat is megőrizték, csak az üvegezést cserélték háromrétegűre. Az árnyékolásra is odafigyeltek, tornáccal, spalettákkal, növényzet felfuttatásával elérték, hogy nagy melegben is kellemes hőmérséklet van a házban. A fűtésről faelgázosító kazán gondoskodik, az elektromos áramot pedig napelemek biztosítják. A tulajdonos elmondása szerint energiával kapcsolatos költségei harmadára, negyedére csökkentek a tudatos tervezésnek köszönhetően.

Az itt látható videóban hallhatunk részletesebben a felújításról.

A nagy méretű, két generációs lakóház gázfogyasztása a felújítás előtt 3600 m3 volt, ezt sikerült a felújítással 1600 m3-re lecsökkenteni.

Az átfogó energetikai felújítás első lépésében a födémet szigetelték, 35 cm szigetelőanyag került fel. A legtöbb régi ablakot korszerű, három rétegű ablakra cserélték és sok nyílászáró aluminium redőnyt is kapott. Végül a homlokzatra került fel 15 cm polisztirol hőszigetelés és figyeltek arra is, hogy az ablakok melletti befordulásoknál is megfelelő legyen a szigetelés, így itt 10 cm grafitos hőszigetelést találunk. A tulajdonos a párkányok alá is tett 10 cm grafitos hőszigetelést, hogy a hőhíd az ablakok körül minimális legyen.

A fűtés gázkazánnal oldották meg és a radiátorokon szabályozó szepelek vannak, így minden helységben külön lehet beállítani a kívánt hőmérsékletet.

Az itt látható videóban a tulajdonos mesél a felújításról és a tapasztalatairól.