Hogyan érdemes felújítanom?

Csak részleges felújítást tervezel? Gondolkodj „komplexen”! Míg részleges felújításnál max. 20-30%-os energiamegtakarítást érhetünk el, de ha a három pillér, a falak szigetelése, a nyílászárók és a fűtés közül az egyik vagy több is különösen gyenge pontja a rendszernek, előfordul, hogy semmit sem spórolunk. Ezzel szemben a komplex, ún. mélyfelújításnál 50-60, akár 80%-os is lehet a rezsicsökkenés! Ha az elérhető támogatásokat nem tudod lehívni, vagy így sem elegendő a pénz a mélyfelújításhoz, újíts fel szakaszosan: terveztesd meg a teljes felújítási folyamatot, és végeztesd úgy, hogy a jövőben esedékes újabb munkálatok a korábbiak bontása, sérülése nélkül elvégezhetők legyenek. Mindehhez a kiindulást egy energetikai felmérés szolgáltatja, ahol információt kapunk az épület valós állapotáról és felújítási javaslatokat is adnak. Fontos pont még, hogy minél több információval rendelkezzünk az eddigi fogyasztásunkról, igényeinkről és a tervezett felújításról, ehhez is adunk néhány tanácsot. A társasházaknál a lakóközösség is befolyásolja a lehetőségeket: másfajta korszerűsítést tudunk eszközölni, ha közös megegyezés születik a teljes épület felújításáról, mint akkor, ha ez hiányzik.

Mélyfelújításnak hívjuk azt a komplex energetikai felújítást, amikor alapos tervezés után minden szükséges energiahatékonysági beruházást elvégzünk az ingatlanunkon, és ezzel az energiafogyasztásunk jelentősen lecsökken. Mivel legtöbbször nem áll rendelkezésre akkora pénzügyi keret, hogy egyszerre valósuljon meg a hőszigetelés, nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés, jó megoldás lehet, hogy egy professzionális energetikai terv mentén, de előre kidolgozott, egymásra épülő lépésekben valósuljon meg az egyes elemek felújítása. Végül ez is egy rendkívül takarékos és komfortos otthont eredményez, legfeljebb hosszabb idő alatt.

Az ad-hoc-, tervezés és a gyakran energiahatékonysági szempontok nélküli, részleges felújítások következtében alig valósulnak meg minőségi mélyfelújítások Magyarországon, pedig ez lenne az érdemi energiamegtakarítás záloga: csak 1-1 elem korszerűsítésekor az energiamegtakarítás minimális, sőt akár alig kimutatható. Egy jól megtervezett mélyfelújítás esetében azonban 50-60%-os, extrém esetben akár 80%-os energiamegtakarítás is elérhető – és ez igaz az egyszerre vagy lépésekben történt mélyfelújításra is.

Miután a mérnök megvizsgálta az otthonod, a kiindulási alapokat, és egyeztetett Veled a terveidről, lehetőségeidről, lakhatási szokásaidról, megfogalmaz egy felújítási folyamatot, melynek eléréséhez az alábbi műszaki megoldások jöhetnek szóba:

1.      Nyílászáró csere

• amennyiben otthonod nyílászárói 15 évnél régebbiek (mindegy, hogy fából, fémből vagy ma már korszerűtlen műanyagprofilokból készültek), akkor egy teljes, korszerű, legalább 3 rétegű hőszigetelt üveggel készült, legalább 88 mm-es profilvastagságú műanyag (vagy fa) nyílászáróra érdemes cserélni;
• a nyílászárócserével együttesen gondoskodj a megfelelő árnyékolási szerkezetek kialakításáról is. Tájékozódj azok nyílászáróval együttes kialakításáról (akár rejtett és egyben szigetelt redőnytokkal vagy épp látszó megoldásként). Ha belefér, fontold meg a redőny elektromos működtetését;
• amennyiben van az épülettel összeépített garázs, akkor felmerülhet a garázskapu cseréje hőszigetelt garázskapura, mert ez a ház legnagyobb nyílászárója, ahol szökhet az energia.

2.      Hőszigetelés

• az épület adottságainak – meglévő szerkezet, elhelyezkedés, stb. – ismeretében kell megtervezni és kiválasztani a megfelelő, teljes homlokzati hőszigetelést, az összes lényeges kiegészítő elemmel együtt. Itt fontos a hőszigetelő lap anyaga, hogy például expandált polisztirol – ismertebb nevén: Nikecell – lapról vagy ásványgyapot, hőszigetelő lapról beszélünk;
• ahhoz, hogy a kiválasztott teljes homlokzati hőszigetelés biztonsággal fennmaradjon a függőleges falon vagy a vízszintes felületeken, megfelelő rögzítőelemeket is kell választani hozzá;
• ahhoz, hogy az összes lehűlő felületet hőszigetelni tudjuk, meg kell vizsgálnunk azt is, hol szökik az energia, hova kell még beépítenünk további szigetelőanyagokat. Így szigetelhetjük a vízszintes padlásfödémet, a padló alatti födémet vagy a padlót, sőt a függőleges lábazatot is. Így a szigetelés segítségével egy „doboz”, egyfajta termosz jön létre, mellyel nagymértékben akár közel 0-ra lecsökken a lehűlő felületek mennyisége.

3.      Fűtéskorszerűsítés

• amikor az energetikai felújítás során a szerkezeti problémákat megoldottuk, akkor jöhet a gépészeti felújítás. Fűtéskorszerűsítésnél szükséges lehet a kazán és a hőleadók (radiátor, padlófűtés és mások) újratervezése, méretezése. Ennek eredménye, hogy az esetek túlnyomó többségében majdnem feleakkora teljesítményű, és persze fogyasztású kazán is képes ugyanazt a meleget biztosítani a lakásban, mint azelőtt. 

4.      Egyéb

• a legalább 25 éves házak felújítása esetén szinte biztosan elkerülhetetlen a villanyvezetékek újrahúzása is, mert a manapság használt, nagy teljesítményű műszaki eszközök már nem működnek biztonságosan a régi, gyakran még alumíniumból, védőcső nélkül kiépített vezetékekkel. Ezzel együttesen lehetőség nyílik arra, hogy előkészítsük az intelligens ház alapvezetékelését is;
• a jól és körültekintően megtervezett felújítás esetében – ami megfelelő nyílászáró és méretezett teljes homlokzati hőszigetelés és kazánmegoldás kombinációja ‒ a belső térben jelentősen megváltoznak a légállapotok. Biztosítani kell az épület helyiségeinek megfelelő szellőzését, a friss levegő bevezetését és az elhasznált levegő elvezetését is. Ha lehet, itt már vegyük figyelembe az automata hőcserélős szellőztetőmegoldásokat is; 
• az áramszámlát jelentősen csökkenthetjük, a látásunkat pedig kímélhetjük is azzal, hogy az energetikai lakásfelújítás során az összes belső világítótestet korszerű, LED-es megoldásokra cseréljük (itt fontos az óvatosság és a hozzáértés, mert nem minden LED-es világítótest korszerű);
• ahhoz, hogy a természet erejét is felhasználd, szükséges lehet megújuló energiaforrások használatára is, ilyenek a napelemek, amelyek elektromos áramot termelnek és a napkollektorok, amelyek a melegvíz-előállításban vesznek részt (és vannak már házilagos szélerőművek is);
• amikor pedig már minden megvan, kész az energetikai felújításod, csend van odabent, béke és kellemes meleg, nyilván kényelmesen szeretnél mindent működtetni. Ha igen, a folyamatokba építsd be azokat a megoldásokat – akár már az előkészítés során –, amelyekkel akár okostelefonról, akár a számítógépéről irányíthatod az egyes helyiségekben található gépészeti (pl. fűtési) eszközödet, de akár a világítást is;
• a folyamatok végén és közben nem szabad elfeledkezni a megfelelő dokumentációról, pl. ingatlan szervizkönyv vagy felújítási útlevél vezetéséről, ezzel is bizalmat építve egy későbbi vevő számára.

Ha nem áll elegendő pénzügyi forrás a mélyfelújításhoz, tervezz úgy, hogy a jövőben esedékes újabb munkálatok a korábbiak bontása, sérülése nélkül elvégezhetők legyenek. (Szaknyelven: a beruházási sorrend igazodjon az építési sorrendhez). Legelőször általában a padlásfödém szigetelést érdemes elvégeztetni, majd a nyílászárócsere következzen! Az ablakok, ajtók kicserélése után érdemes a homlokzati szigetelést megcsináltatni, az ereszcsatornát és az ablakkönyöklőket pedig a már hőszigetelt falhoz célszerű méretezni. A homlokzati szigetelést egyszerre optimális elvégezni, de ha csak 1 falat (pl. északi végfalat) szigetelnek, az is javít a hőveszteségen, és energiát takarítunk meg, azzal együtt, hogy a széleken hőhíd alakul ki, de ez normál használat mellett általában nem okoz penészesedést. Ha teheted, csökkentsd először az épület hőigényét (szigeteléssel, nyílászárók felújításával, cseréjével) és csak ezután korszerűsítsd a fűtést: az alacsonyabb hőigényhez korszerűbb, olcsóbb, gazdaságosabb fűtési rendszer is megfelel. A megújuló energiák beépítése pedig csak az energiahatékonyság növelése után következzen, hiszen a legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb energia az, amit fel sem használunk! Ha energetikai felújítás nélkül teszünk fel pl. napelemet a házunkra, akkor a felújítás után ablakon kidobott pénz a korábbi, nagyobb igényt fedező napelem-kapacitás.

Nem minden ingatlantulajdonos tudja megfinanszírozni a teljes mélyfelújítási költséget, de a célt nem szabad feladni! Tudatosítani érdemes, hogy mit szeretnénk elérni, és megismerni a hozzá vezető utat. A kiindulópont az, hogy megismerje, hol is tart jelenleg. Ehhez energetikus szakember segítségére lesz szüksége, aki feltérképezi a jelenlegi állapotot, és megmutatja azokat a lépéseket is, amelyekkel a mélyfelújítás megvalósítható. Mindehhez felújítási összegek is tartoznak, s ezek ismeretében olyan megtakarítás is számolható, amivel már egy következő beruházás vagy egy épületfelújítási (elő)hitel is igénybe vehető.

Az adatok segítségével többféle számítás is végezhető: megnézheted, hogy ha megvalósítod a teljes épületfelújítást (amit az adottságok és a lehetőség kiadnak), mekkorák a hozzá tartozó költségek és szembeállítod a minimum 50%-os energiamegtakarítási értékkel. (Persze a folyamatban azt is meg kell majd határozni, hogy a felújítás célja a saját használat vagy egy esetleges eladás, befektetés, mert ez is új szempontrendszer lesz.) Ha az optimum, az egy lépésben elérhető mélyfelújítás nagyon költséges, és célként nem vállalható, akkor meghatározhatod a kész kiindulási anyagok segítségével azt is, hogy milyen lépésekkel, milyen folyamatokon keresztül juthatsz el maximális megoldásig. E lépések egyszerre kisebb beruházást jelentenek, de mindig mérhető megtakarításokat hoznak, melyek újabb lépéseket generálnak majd, megfelelő időbeli és öngondoskodási folyamatok részeként. A szakaszos felújítás megfelelő sorrendjét az energetikus szakember állapítja meg a felmérésben, de ökölszabályként először az épületburok felújítását érdemes elvégezni (nyílászáró csere, majd hőszigetelés), majd a fűtési rendszert korszerűsíteni, a lecsökkentett energiafelhasználásra méretezve. Ha már a lehető legjobban lecsökkentettük épületünk energiaigényét, akkor érdemes a megmaradt energiát megújuló forrásból (napelem, hőszivattyú) előállítani.

A független, energetikai szakember felméri a felújítandó épület vagy lakás valós műszaki állapotát és tanácsot ad, melyek az otthonod felújításához a megfelelő és reális lehetőségek. Elmondja, hogyan lesz a felújítás megtérülése a legjobb, alternatívát adhat különböző mértékű felújításokra, és az így várható megtakarításokra. Időtervet ad a felújításra, ha szakaszos, ütemezett felújítást választunk, egyéb műszaki, adott esetben baleset- vagy életvédelmi beavatkozásokra is rámutathat (pl. vizesedő falaknál, beázó tetőnél, rogyadozó tetőszerkezetnél nem érdemes szigetelni, és új fűtőberendezést csak megfelelő állapotú, bélelt kéménybe lehet bekötni). Az energetikai szakember független tanácsot ad, azaz (a gyártó vagy kereskedő cég ügynökével ellentétben) nem próbál meg rábeszélni a drágább megoldásra, vagy nem ajánlgat önös érdekből egy bizonyos márkát. Bár az energetikai felmérés többletköltséggel jár, milliós nagyságrendű kiadás esetén a pontos tervezés sokszorosan behozza az árát, a nyugalomról és az áttekinthető folyamat adta tervezési lehetőségről nem is beszélve.

Milyen szintű tanácsot kérhetünk?

• Az energiatanúsítvány a felújítandó vagy elkészült épület műszaki paraméterei alapján határozza meg az elvi fogyasztást, az épület energetikai besorolását.

• A helyszíni, energetikai felmérés során az energetikai szakértő gyakorlati tanácsokat is tud adni energiamegtakarításra - tippeket, jó gyakorlatokat.
• A felmérésnek jó kiegészítője lehet egy hőkamerás felvétel (ezzel feltárhatók például a szabad szemmel nem látható hőhidak), de ez nem kötelező része az energetikai felmérésnek, és nem is helyettesítheti az átfogó műszaki felmérésen alapuló helyzetértékelést és megtakarítási számításokat. Amellett ez is további költség az előkészítésben.
• Az energetikai tanúsítvány nagyon rövid felújítási tanácsokat tartalmaz, nem helyettesíti a felújítási tervet, a részletes felújtási intézkedésekről nem nyújt elégséges tájékoztatást.
• Érdemes megrendelni az energetikai szakértőtől egy részletes felújítási tervet, ami a szükséges korszerűsítési intézkedéseket tartalmazza és meghatározza az optimális felújítási sorrendet is.
• A kiadások előzetesen kalkulálhatók: árazott költségbecslést is kérhetünk a szakértőtől, ez azonban az alapszolgáltatáson felül plusz munka és pénz, és a kivitelezőkkel történő egyeztetésen alapul

A jelentős felújítás fogalmát a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet szabályozza. Jelentős felújításnak számít, ha a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érinti a felújítás.

Az épületburok homlokzati hőszigetelése jelentős felújításnak számít. Ilyen esetben az elvárás a költségoptimalizált szint (9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet 3. melléklet). A költségoptimalizált szint U-érték elvárásai külső fal esetén 0,24; lapostetőnél 0,17; padlásfödémnél 0,17; nyílászárók esetén 1,15; padlónál 0,3. Van előírás a épület fajlagos hőveszteség tényezőjére (q-érték) és az összesített energetikai jellemzőre (Ep-érték), amely értékeket energetikus szakember tudja kiszámolni.

Hogy az elvárt U-értékek milyen vastag hőszigetelés mellett teljesülnek, ebben a cikkben olvashattok bővebben. A cikkben a törvényi szabályozás szerinti értékekről van szó, de az energiaár-emelkedés miatt vastagabb szigetelés is hasznos lehet. Különösen annak fényében, hogy a hőszigetelés anyagára kb. 20-25%-a a teljes beruházási költségnek, azaz túl vékony szigetelésnél is ugyanannyi munkadíj merül fel, ugyanúgy állványozni kell, ugyanannyiba kerül a ragasztás, a vakolat, a dűbelezés, stb. A különböző falazat típusoknál a hőszigetelés vastagságok 0,24 U érték mellett az alábbiak:

Tervezés előtt

Első lépésben gyűjtsd össze és összesítsd energiafogyasztási adataidat! Hogy választ kapj arra, mennyi energiát fogyasztasz:

• Gyűjtsd össze az elmúlt két-három év energiaszámláit!
• Készíts kimutatást egy átlagos év fogyasztásáról!
• Olvasd le rendszeresen a mérőórákat a beruházás megkezdéséig!
• Próbáld összehasonlítani adataidat egy hasonló jellegű, új építésű ház fogyasztási adataival!

Jó tudni: mitől függ a fogyasztás?

• az adott év időjárásától,
• a lakók számától,
• a lakók fogyasztási szokásaitól,
• az épület energetikai paramétereitől (falak, tető, fűtési rendszer).

A lakás energetikai felújítása előtti állapotról a számláknál hitelesebb, objektív képet ad az energetikai tanúsítvány. Ha önerőből újítasz fel, nem kötelező, ha azonban pályázati forrást is igénybe veszel a beruházáshoz, ami nyilvánvalóan megéri, akkor szükséged lesz a dokumentumra. Egyre több az olyan pénzintézet is, amely csak a tanúsítvány birtokában ad hitelt korszerűsítésre.

Kivitelezés előtt

Ha felújítás előtt az árak és a technológiák érdekelnek, mindig próbálj meg független forrásokból is (blogok, fórumok, szakcikkek) információt szerezni – a reklámok sajnos többet ígérhetnek a valóságnál.

Kivitelezés után

Tedd mérhetővé a felújítás eredményességét! Tekintsd át az energiafogyasztását a munkák előtt és után, így reális képet kapsz az elért energiamegtakarításról. Ha tovább szeretnéd csökkenteni a fogyasztásod, használati szokásaidon is változtathatsz (ld. üzemeltetési tanácsok)

A legszerencsésebb, ha a társasház közösen határozza el az épület felújítását, ilyenkor teljes hőszigetelésre, minden nyílászáró (a közös helyiségeké is) cseréjére, a teljes fűtési rendszer korszerűsítésére és esetleg megújuló energia használatára is sor kerülhet. Ebben az esetben érhető el épület, de lakásszinten is a legnagyobb energiamegtakarítás! Ezért érdemes a közös képviselőt és a lakótársakat meggyőzni, hogy egyszerre újítsák fel az egész társasházat (akár szakaszosan, ütemezetten), és a nagyobb költség miatt társasházfelújítási pályázatot igénybe venni.

Ha viszont nincs közös megegyezés a tulajdonostársak között, akkor a komplex felújítás helyett a lakás nyílászáróinak cseréjét, valamint a fűtés beszabályozását vagy korszerűsítését lehet elvégeztetni.

Cikk jelent meg a Másfélfok portálon a Magyar Energiahatékonysági Intézet lakossági felméréséről az elmúlt évek rossz lakásfelújítási tendenciáiról.
Ezermilliárdokat dobtunk ki 5 év alatt az ablakon a rossz lakásfelújításokkal