RenoPont

Való igaz: a hőszigetelés csodákra képes, de mielőtt belevágunk érdemes egyet hátra lépni

Az otthonok hőszigetelése a rezsicsökkentés egyik fontos eszköze, hiszen egy kisebb befektetésből is komoly energiamegtakarítás érhető el. Így nem véletlen, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a hőszigetelések iránt, egyre többen lépnek ebbe az irányba, ha korszerűsítésről van szó. Ezért utánajártunk, hogy mire kell számítania annak, aki most tervezi otthona szigetelését. Kamrás Gábort, a BACHL Kft. ügyvezetőjét kérdeztük, trendekről, tévhitekről és persze az innovatív megoldásokról is. 

Hogyan látja, mi jellemzi most a felújítási, vagy még inkább a hőszigetelőanyag piacot?

Az energia és a rezsiárak robbanása miatt a felújítás igencsak köztéma lett az utóbbi időben. A felfokozott érdeklődést pedig jelentősen befolyásolja éppen milyen információk kapnak nagyobb hangot a médiában, mi az, ami jobban felkelti az érdeklődést.

Egyrészről az látszik, hogy egyre energiatudatosabbak a felújítók, vastagabbak a hőszigetelések, jobb minőségűek a beépítésre kerülő nyílászárók. Másrészről viszont, - bár ebben a RenoPont is óriási segítséget nyújt-, a komplex, rendszerszintű megoldások iránt még nincs akkora igény. Az úgynevezett mélyfelújítások sajnos még nem jellemzőek. Gyakran azt látjuk, hogy ötletszerűek a felújítások, egy-egy divatos trend hatására valósulnak meg lakossági beruházások, és nem egy energetikai vizsgálaton alapuló, megtervezett és egymásra épülő lépések sorozataként. Ha van egy kis pénz, a leggyorsabb megtérülést választják az emberek. Fontos megemlíteni, hogy ha nem mélyfelújításban valósul meg a kivitelezés, akkor a legtöbb esetben nem a várt eredményt kapjuk. Az optimális az lenne, ha minden egyes épületszerkezetet: fal, padló, tető, ablak, ajtó - szigetelnénk (vagy cserélnénk). Ha csak a homlokzatot szigeteljük, akkor a régi, gyenge hőszigetelő képességű nyílászáróink, valamint a tető és padló lesznek a „gyenge láncszemek”, ezeken keresztül aránytalanul nagy lesz a hőveszteség. Végül, ha a teljes épület leszigetelése után nem veszünk a lényegesen kedvezőbb energetikai szinthez igazított új kazánt, akkor szintén elmarad a várt megtakarítás.

Műszakilag rendre komolyabb felújítások történnek, viszont a jól átgondolt mélyfelújítások nem általánosak. Rengeteg energetikai célú impulzus vásárlást tapasztaltunk a közelmúltban.

Az információéhség megvan, csak éppen túl nagy zajban gyűjtik az információkat a felújításra készülők, és ebben a nagy zajban szinte lehetetlen önállóan, előképzettség nélkül optimális döntéseket hozni. Nehéz kiszűrni az összes szempontot figyelembe vevő ideális megoldásokat. A piac sokszereplős, mindenki mondja a magáét és minden eladó úgy alakítja az üzeneteit, ahogy az számára gazdaságilag a legkedvezőbb.

Egy rövid ideig a hőszivattyú és a napelemek uralták a hazai felújítási piacot, azonban a korlátozott elérhetőség, valamint a napelem telepítésre vonatkozó rendeletmódosítás miatt, újra a hagyományosabb energiahatékony megoldások kerültek előtérbe, mint pl. a nyílászárók és a hőszigetelés.

A tetőszigetelések száma folyamatosan nő, a Kádár-kockák és a régi sátortetős, 80-as években épült többgenerációs családi házak esetében is, mind többen figyelnek a tetőszigetelésre. Ez korábban nem így volt. Közismert tény, hogy födém szigeteléssel 20-25%-ot meg lehet takarítani a fűtésből. Ráadásul ennek a kivitelezői költsége lényegesen alacsonyabb, hiszen nem kell vakolni, állványozni, dűbelezni egy padlástérben, csak le kell fektetni a hőszigetelő anyagot. A rezsiár robbanás egyértelműen ösztönzőleg hatott e téren, bár olyan mértékű azért nem volt, mint amit a hazai lakásállomány indokolttá tett volna.

A kivitelezéssel kapcsolatban megfigyelhető trend az is, hogy egyre több a DIY (do it yourself – csináld magad) szemléletű lakossági beruházó. Mind komolyabb műszaki feladatokat vállalnak magukra a nem szakképzett lakásfelújítók is.  Ennek hátterében sok esetben az aránytalanul magas munkadíjak állnak. (Egyes építőipari munkáknál elmondható, hogy a munkadíj nagyobb költséget jelent, mint az anyagdíj.) Ez kezdődik a festésnél, de azt látjuk, hogy YouTube videók segítségével érezhetően többen a burkolást is maguk végzik. Ha valaki olyan ügyes kezű, hogy a saját fürdőszobáját igényesen le tudja burkolni, az könnyedén meg tud birkózni a homlokzati hőszigeteléssel is, ha kellően utána olvas és alkalmazza a gyártók által előírt irányelveket, felhasználási szabályokat. A nyilvánvalóan műszaki kockázatokkal járó saját kezűleg kivitelezett felújítások száma egyelőre nem meghatározó, de a jelenség érzékelhető, bátrabbak az emberek, többen próbálkoznak, ami persze nem is hoz mindig megfelelő eredményeket. De többször előfordul az is, hogy maga a beruházó lakásfelújító felfogad ugyan egy szakembert, de a segédmunkát viszont ő maga végzi, ezzel is csökkentve a felújítás költségeit.

 

Mik azok a tipikus buktatók, amikre érdemes odafigyelni?

A legfontosabb a helyes sorrend:

1.       tetőszerkezet-, padlásszigetelés,

2.       nyílászárók cseréje, hőszigetelése

3.       Homlokzat, padló hőszigetelése

4.       gépészet, fűtéskorszerűsítés.

A régi nyílászáróval, vagy felújítás előtt álló tetőszerkezettel rendelkező épületek homlokzatát nem érdemes leszigetelni. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a beruházás egy jelentős része kidobott pénz lesz, mert a szigetelést helyenként később vissza kell bontani. Ha már megvan a lecsökkentett energiaigénye az épületnek, csak utána szabad foglalkozni az ahhoz szükséges gépészet kialakításával. Ha valaki ezzel nincs tisztában, akkor az sokba kerülhet.

Érdemes odafigyelni a részletekre is. Sokan ugyanis az olcsó megoldás felé mennek el: kimarad 1-1 rendszerelem, vagy spórolni szeretnének a polisztirol ragasztó mennyiségén, vagy a háló minőségén. Nem érdemes az anyagon spórolni. Inkább várjanak és ne kezdjék el a kivitelezést csak akkor, ha jó minőségben meg tudják finanszírozni. Egy homlokzati hőszigetelés 30-40, akár 50 évre is szól, nem érdemes 4 Ft-ot spórolni dűbelenként, vagy 25 Ft-ot a hőszigetelő lemez ragasztóján.

A kivitelező kiválasztása még mindig komoly feladat. Ne csak az ár és az elérhetőség döntsön. Mi mindig azt javasoljuk, hogy előzetesen nézzék meg a referenciákat és bizonyosodjanak meg arról, hogy a kivitelező és csapata tartós és esztétikus munkát végez.

Természetesen a szigetelőanyag vastagságra is rendkívül lényeges. Hosszú éveken keresztül mindenki a 10 cm-es vastagságra esküdött, ez manapság már 15 cm-re hízott, de ez sem minden falazatra, épülettípusra igaz. Sajnos jellemző, hogy nem az épülethez és a falazathoz igazítják a szigetelőanyagot, hanem ahhoz, hogy pl. a szomszéd mennyit tett föl, vagy mennyit szoktak általában. Sajnos a döntések mögött nincs érdemi felmérés az esetek 85%-ában. 

Mikor érdemes hőszigetelni?

A hőszigetelés jellemzően időjárásfüggő dolog, 10 fok alatt egyetlen gyártó sem javasolja a ragasztást, így az optimális időszak március és október vége közé esik. Meg kell jegyeznünk, hogy a forró nyári hónapok sem ideálisak, a magas felületi hőmérséklet és a gyors kötés  miatt akkor sem ajánljuk a kivitelezést. Tehát szezonon belül is két kiemelt időszak van, ha csak az időjárást nézzük: április-május, ill. szeptember-október.

Mire számítson az, aki hőszigetelést tervez a közeljövőben?

Mi úgy látjuk, mind alapanyag, mind szakember szempontjából egy beruházó-barátabb üzleti környezet jön, az állami szinten elhalasztott kormányzati beruházások, illetve az üzleti szféra óvatos kivárása miatt, csökkent a kivitelezői megrendelés állomány. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy napokon belül találunk egy kivitelezőt, de sokkal rövidebb várakozási idővel lehet számolni. És mivel kisebb a megrendelés állomány, ezért gyaníthatóan alkuképesebbek is a vállalási díjak.

Maguknak az építőanyagoknak az ára várhatóan drasztikusan nem fog csökkenni, hiszen a gyártási költségszintek folyamatosan emelkednek, gondoljunk csak az inflációra, munkaerőköltségre, energiaárakra és még sorolhatnám. A hőszigetelő anyagok elérhetősége jelenleg viszont szinte korlátlan. Nyílnak az új szálas anyag és polisztirol kapacitások Magyarországon belül, és a szomszédos országokban is. Nyilván havi szinten egy-egy áremelkedés, újabb támogatások megjelenése, vagy éppen eltűnése miatt az igény hullámozhat, de a magyarországi hőszigetelőanyag gyártó kapacitás átlagban tudja fedezni az igényeket. További drasztikus áremelkedésre, vagy alapanyag hiányra nem számítunk 2023-ban, és várhatóan a kivitelezők is hozzáférhetőbbek lesznek, mint eddig. 

Milyen innovációk vannak a hőszigetelés terén?

Egyre népszerűbb a grafitos polisztirol, aminek köszönhetően vékonyabb szigetelésvastagsággal is ugyanazt az eredményt lehet elérni, mint egy hagyományos fehér polisztirollal vagy kőzetgyapottal. A helytakarékos hőszigetelés iránti igényt növeli a telekárak folyamatos drágulása is. Az átgondolt anyagválasztás több centiméter megtakarítást jelenthet a homlokzaton, amely egy átlagosnak mondható lakóháznál 1,5-2 hasznos beépíthető négyzetmétert is jelenthet, ezzel már egy gardróbot vagy egy trendibb fürdőszobát lehet nyerni. Ha pénzügyileg nézzük, ez lényegesen több hasznot hoz a beruházónak, mint amit az anyagért kifizetett felár.

A grafitos polisztirol mellett a tetőkhöz és padlókhoz használt poliuretán is egy komoly evolúciós ugrásnak tekinthető a szigetelőanyagok piacán. Ez egy olyan keményhab hőszigetelés, ami a hagyományos hőszigeteléshez képest lényegesen vékonyabb rétegrendben is kimagasló hőszigetelést nyújt. Padlástér beépítés esetén a belső tér minden centimétere aranyat ér. Számottevően növeli egy padlástér hasznosíthatóságát, ha korszerű, komoly műszaki követelményekkel bíró szigetelőanyagot használunk. Az alábbi táblázat ezt foglalja össze:

Mik a leggyakoribb tévhitek?

A műanyag szigetelésekkel kapcsolatban még mindig él a köztudatban a „bedunsztolástól, vagy bepelenkázástól” való félelem. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, egyetemi képzéseken is ezt tanítják, hogy egy lakás belső páratartalmának maximum 3%-a tud távozni a falakon keresztül. Az összes többi nedvesség szellőztetéssel vagy az ajtók használatával (ki-be járáskor) távozik. Bizonyos országokban egyébként a helyiségenkénti független légcsere műszaki követelmény, ez Magyarországon sajnos még nem így van.

A hőszigetelő anyagokat úgy vizsgálják be a minősítő intézetek, hogy a környezet felé egyre könnyebben engedje ki a párát. Ami nedvességet átenged diszperziós falfesték, azt a tégla könnyebben, a polisztirol hőszigetelés pedig még könnyebben engedi ki a szabadba. Ezek a rendszerek úgy vannak kitalálva, hogy belülről kifelé egyre könnyebben távozzon a pár. 

Mennyit javíthat egy épület energetikai besorolásán a hőszigetelés?

Ha nem tudunk egységes hőburkot képezni az épület körül, mert a nyílászárók rosszak, akkor hőszigeteléssel sem tudunk komolyabb szinteket ugrani otthonunk korszerűsítése során. De ha egy szigeteletlen épület megfelelő nyílászárókkal rendelkezik, megfelelő vastagsággal és kivitelezéssel F-ből akár C energiaosztályba is kerülhet ingatlanunk. Gyakran számolunk megtérülést egy beruházás, pl. napelem, vagy hőszivattyú esetében. Egy jól átgondolt homlokzati hőszigetelés az épület műszaki és esztétikai értéknövekedése miatt, szinte azonnal megtérül. 

Hasznosnak találtad ezt az oldalt? Kérjük segítsd munkánkat visszajelzéseddel a két gomb valamelyikére kattintva!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Értesülj újdonságainkról, olvass tippeket a mélyfelújításról, hogy felkészülten vághass bele!

Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Felújításod bármelyik fázisába be tudunk csatlakozni, vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy látogass meg minket irodáink valamelyikében!

Ez a weboldal az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának támogatásában részesült, a Gyakran ismételt kérdések és az Energiamegtakarítási kalkulátor háttérprogramja a 847100. sz., az összes stöbbi aloldal a 845652. sz. támogatási szerződés keretében. A weboldal tartalma a RenoHUb és a QualDeEPC konzorcium kizárólagos felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.