Való igaz: a hőszigetelés csodákra képes, de mielőtt belevágunk érdemes egyet hátra lépni

Az otthonok hőszigetelése a rezsicsökkentés egyik fontos eszköze, hiszen egy kisebb befektetésből is komoly energiamegtakarítás érhető el. Így nem véletlen, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a hőszigetelések iránt, egyre többen lépnek ebbe az irányba, ha korszerűsítésről van szó. Ezért utánajártunk, hogy mire kell számítania annak, aki most tervezi otthona szigetelését. Kamrás Gábort, a BACHL Kft. ügyvezetőjét kérdeztük, trendekről, tévhitekről és persze az innovatív megoldásokról is. 

Hogyan látja, mi jellemzi most a felújítási, vagy még inkább a hőszigetelőanyag piacot?

Az energia és a rezsiárak robbanása miatt a felújítás igencsak köztéma lett az utóbbi időben. A felfokozott érdeklődést pedig jelentősen befolyásolja éppen milyen információk kapnak nagyobb hangot a médiában, mi az, ami jobban felkelti az érdeklődést.

Egyrészről az látszik, hogy egyre energiatudatosabbak a felújítók, vastagabbak a hőszigetelések, jobb minőségűek a beépítésre kerülő nyílászárók. Másrészről viszont, - bár ebben a RenoPont is óriási segítséget nyújt-, a komplex, rendszerszintű megoldások iránt még nincs akkora igény. Az úgynevezett mélyfelújítások sajnos még nem jellemzőek. Gyakran azt látjuk, hogy ötletszerűek a felújítások, egy-egy divatos trend hatására valósulnak meg lakossági beruházások, és nem egy energetikai vizsgálaton alapuló, megtervezett és egymásra épülő lépések sorozataként. Ha van egy kis pénz, a leggyorsabb megtérülést választják az emberek. Fontos megemlíteni, hogy ha nem mélyfelújításban valósul meg a kivitelezés, akkor a legtöbb esetben nem a várt eredményt kapjuk. Az optimális az lenne, ha minden egyes épületszerkezetet: fal, padló, tető, ablak, ajtó - szigetelnénk (vagy cserélnénk). Ha csak a homlokzatot szigeteljük, akkor a régi, gyenge hőszigetelő képességű nyílászáróink, valamint a tető és padló lesznek a „gyenge láncszemek”, ezeken keresztül aránytalanul nagy lesz a hőveszteség. Végül, ha a teljes épület leszigetelése után nem veszünk a lényegesen kedvezőbb energetikai szinthez igazított új kazánt, akkor szintén elmarad a várt megtakarítás.

Műszakilag rendre komolyabb felújítások történnek, viszont a jól átgondolt mélyfelújítások nem általánosak. Rengeteg energetikai célú impulzus vásárlást tapasztaltunk a közelmúltban.

Az információéhség megvan, csak éppen túl nagy zajban gyűjtik az információkat a felújításra készülők, és ebben a nagy zajban szinte lehetetlen önállóan, előképzettség nélkül optimális döntéseket hozni. Nehéz kiszűrni az összes szempontot figyelembe vevő ideális megoldásokat. A piac sokszereplős, mindenki mondja a magáét és minden eladó úgy alakítja az üzeneteit, ahogy az számára gazdaságilag a legkedvezőbb.

Egy rövid ideig a hőszivattyú és a napelemek uralták a hazai felújítási piacot, azonban a korlátozott elérhetőség, valamint a napelem telepítésre vonatkozó rendeletmódosítás miatt, újra a hagyományosabb energiahatékony megoldások kerültek előtérbe, mint pl. a nyílászárók és a hőszigetelés.

A tetőszigetelések száma folyamatosan nő, a Kádár-kockák és a régi sátortetős, 80-as években épült többgenerációs családi házak esetében is, mind többen figyelnek a tetőszigetelésre. Ez korábban nem így volt. Közismert tény, hogy födém szigeteléssel 20-25%-ot meg lehet takarítani a fűtésből. Ráadásul ennek a kivitelezői költsége lényegesen alacsonyabb, hiszen nem kell vakolni, állványozni, dűbelezni egy padlástérben, csak le kell fektetni a hőszigetelő anyagot. A rezsiár robbanás egyértelműen ösztönzőleg hatott e téren, bár olyan mértékű azért nem volt, mint amit a hazai lakásállomány indokolttá tett volna.

A kivitelezéssel kapcsolatban megfigyelhető trend az is, hogy egyre több a DIY (do it yourself – csináld magad) szemléletű lakossági beruházó. Mind komolyabb műszaki feladatokat vállalnak magukra a nem szakképzett lakásfelújítók is.  Ennek hátterében sok esetben az aránytalanul magas munkadíjak állnak. (Egyes építőipari munkáknál elmondható, hogy a munkadíj nagyobb költséget jelent, mint az anyagdíj.) Ez kezdődik a festésnél, de azt látjuk, hogy YouTube videók segítségével érezhetően többen a burkolást is maguk végzik. Ha valaki olyan ügyes kezű, hogy a saját fürdőszobáját igényesen le tudja burkolni, az könnyedén meg tud birkózni a homlokzati hőszigeteléssel is, ha kellően utána olvas és alkalmazza a gyártók által előírt irányelveket, felhasználási szabályokat. A nyilvánvalóan műszaki kockázatokkal járó saját kezűleg kivitelezett felújítások száma egyelőre nem meghatározó, de a jelenség érzékelhető, bátrabbak az emberek, többen próbálkoznak, ami persze nem is hoz mindig megfelelő eredményeket. De többször előfordul az is, hogy maga a beruházó lakásfelújító felfogad ugyan egy szakembert, de a segédmunkát viszont ő maga végzi, ezzel is csökkentve a felújítás költségeit.

Mik azok a tipikus buktatók, amikre érdemes odafigyelni?

A legfontosabb a helyes sorrend:

1.       tetőszerkezet-, padlásszigetelés,

2.       nyílászárók cseréje, hőszigetelése

3.       Homlokzat, padló hőszigetelése

4.       gépészet, fűtéskorszerűsítés.

A régi nyílászáróval, vagy felújítás előtt álló tetőszerkezettel rendelkező épületek homlokzatát nem érdemes leszigetelni. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a beruházás egy jelentős része kidobott pénz lesz, mert a szigetelést helyenként később vissza kell bontani. Ha már megvan a lecsökkentett energiaigénye az épületnek, csak utána szabad foglalkozni az ahhoz szükséges gépészet kialakításával. Ha valaki ezzel nincs tisztában, akkor az sokba kerülhet.

Érdemes odafigyelni a részletekre is. Sokan ugyanis az olcsó megoldás felé mennek el: kimarad 1-1 rendszerelem, vagy spórolni szeretnének a polisztirol ragasztó mennyiségén, vagy a háló minőségén. Nem érdemes az anyagon spórolni. Inkább várjanak és ne kezdjék el a kivitelezést csak akkor, ha jó minőségben meg tudják finanszírozni. Egy homlokzati hőszigetelés 30-40, akár 50 évre is szól, nem érdemes 4 Ft-ot spórolni dűbelenként, vagy 25 Ft-ot a hőszigetelő lemez ragasztóján.

A kivitelező kiválasztása még mindig komoly feladat. Ne csak az ár és az elérhetőség döntsön. Mi mindig azt javasoljuk, hogy előzetesen nézzék meg a referenciákat és bizonyosodjanak meg arról, hogy a kivitelező és csapata tartós és esztétikus munkát végez.

Természetesen a szigetelőanyag vastagságra is rendkívül lényeges. Hosszú éveken keresztül mindenki a 10 cm-es vastagságra esküdött, ez manapság már 15 cm-re hízott, de ez sem minden falazatra, épülettípusra igaz. Sajnos jellemző, hogy nem az épülethez és a falazathoz igazítják a szigetelőanyagot, hanem ahhoz, hogy pl. a szomszéd mennyit tett föl, vagy mennyit szoktak általában. Sajnos a döntések mögött nincs érdemi felmérés az esetek 85%-ában. 

Mikor érdemes hőszigetelni?

A hőszigetelés jellemzően időjárásfüggő dolog, 10 fok alatt egyetlen gyártó sem javasolja a ragasztást, így az optimális időszak március és október vége közé esik. Meg kell jegyeznünk, hogy a forró nyári hónapok sem ideálisak, a magas felületi hőmérséklet és a gyors kötés  miatt akkor sem ajánljuk a kivitelezést. Tehát szezonon belül is két kiemelt időszak van, ha csak az időjárást nézzük: április-május, ill. szeptember-október.

Mire számítson az, aki hőszigetelést tervez a közeljövőben?

Mi úgy látjuk, mind alapanyag, mind szakember szempontjából egy beruházó-barátabb üzleti környezet jön, az állami szinten elhalasztott kormányzati beruházások, illetve az üzleti szféra óvatos kivárása miatt, csökkent a kivitelezői megrendelés állomány. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy napokon belül találunk egy kivitelezőt, de sokkal rövidebb várakozási idővel lehet számolni. És mivel kisebb a megrendelés állomány, ezért gyaníthatóan alkuképesebbek is a vállalási díjak.

Maguknak az építőanyagoknak az ára várhatóan drasztikusan nem fog csökkenni, hiszen a gyártási költségszintek folyamatosan emelkednek, gondoljunk csak az inflációra, munkaerőköltségre, energiaárakra és még sorolhatnám. A hőszigetelő anyagok elérhetősége jelenleg viszont szinte korlátlan. Nyílnak az új szálas anyag és polisztirol kapacitások Magyarországon belül, és a szomszédos országokban is. Nyilván havi szinten egy-egy áremelkedés, újabb támogatások megjelenése, vagy éppen eltűnése miatt az igény hullámozhat, de a magyarországi hőszigetelőanyag gyártó kapacitás átlagban tudja fedezni az igényeket. További drasztikus áremelkedésre, vagy alapanyag hiányra nem számítunk 2023-ban, és várhatóan a kivitelezők is hozzáférhetőbbek lesznek, mint eddig. 

Milyen innovációk vannak a hőszigetelés terén?

Egyre népszerűbb a grafitos polisztirol, aminek köszönhetően vékonyabb szigetelésvastagsággal is ugyanazt az eredményt lehet elérni, mint egy hagyományos fehér polisztirollal vagy kőzetgyapottal. A helytakarékos hőszigetelés iránti igényt növeli a telekárak folyamatos drágulása is. Az átgondolt anyagválasztás több centiméter megtakarítást jelenthet a homlokzaton, amely egy átlagosnak mondható lakóháznál 1,5-2 hasznos beépíthető négyzetmétert is jelenthet, ezzel már egy gardróbot vagy egy trendibb fürdőszobát lehet nyerni. Ha pénzügyileg nézzük, ez lényegesen több hasznot hoz a beruházónak, mint amit az anyagért kifizetett felár.

A grafitos polisztirol mellett a tetőkhöz és padlókhoz használt poliuretán is egy komoly evolúciós ugrásnak tekinthető a szigetelőanyagok piacán. Ez egy olyan keményhab hőszigetelés, ami a hagyományos hőszigeteléshez képest lényegesen vékonyabb rétegrendben is kimagasló hőszigetelést nyújt. Padlástér beépítés esetén a belső tér minden centimétere aranyat ér. Számottevően növeli egy padlástér hasznosíthatóságát, ha korszerű, komoly műszaki követelményekkel bíró szigetelőanyagot használunk. Az alábbi táblázat ezt foglalja össze:

Mik a leggyakoribb tévhitek?

A műanyag szigetelésekkel kapcsolatban még mindig él a köztudatban a „bedunsztolástól, vagy bepelenkázástól” való félelem. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, egyetemi képzéseken is ezt tanítják, hogy egy lakás belső páratartalmának maximum 3%-a tud távozni a falakon keresztül. Az összes többi nedvesség szellőztetéssel vagy az ajtók használatával (ki-be járáskor) távozik. Bizonyos országokban egyébként a helyiségenkénti független légcsere műszaki követelmény, ez Magyarországon sajnos még nem így van.

A hőszigetelő anyagokat úgy vizsgálják be a minősítő intézetek, hogy a környezet felé egyre könnyebben engedje ki a párát. Ami nedvességet átenged diszperziós falfesték, azt a tégla könnyebben, a polisztirol hőszigetelés pedig még könnyebben engedi ki a szabadba. Ezek a rendszerek úgy vannak kitalálva, hogy belülről kifelé egyre könnyebben távozzon a pár. 

Mennyit javíthat egy épület energetikai besorolásán a hőszigetelés?

Ha nem tudunk egységes hőburkot képezni az épület körül, mert a nyílászárók rosszak, akkor hőszigeteléssel sem tudunk komolyabb szinteket ugrani otthonunk korszerűsítése során. De ha egy szigeteletlen épület megfelelő nyílászárókkal rendelkezik, megfelelő vastagsággal és kivitelezéssel F-ből akár C energiaosztályba is kerülhet ingatlanunk. Gyakran számolunk megtérülést egy beruházás, pl. napelem, vagy hőszivattyú esetében. Egy jól átgondolt homlokzati hőszigetelés az épület műszaki és esztétikai értéknövekedése miatt, szinte azonnal megtérül.