Fókuszban az ivóvizünk ólomszennyezettsége
Bár az ivóvízhálózat felújítása nem tartozik az épületenergetika témaköréhez, mégis fontosnak tartjuk kiemelni, hogy épületeink komplex felújítása során erre is gondoljunk, hiszen ivóvizünk minősége nagyon fontos az egészségünk szempontjából.
Magyarországon a Vízmű a vízóráig felel a csapvíz minőségéért. A vízóra utáni vízminőség-romlás a tulajdonos vagy üzemeltető felelőssége. Magyarországon az egyik legtöbb embert érintő probléma a csapvíz ólomtartalma. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) külön projektben foglalkozott a problémával. Hogy mekkora valószínűséggel vagyunk érintettek, abban segítséget nyújt az NNK ivóvíz kockázati kalkulátora és Budapest ólomtérképe.
Abban az esetben, ha a csapvizet várandós vagy kisgyermek is fogyasztja, a vízminőséggel szembeni elvárás magasabb: nem elég az ólomszennyezés határérték alá szorítása, a teljes kiküszöbölés a cél.
Ólomvezetékeket elsősorban a főelosztóhálózat bekötővezetékeként és épületen belüli vízvezetékrendszer anyagaként építettek be az 1970-es évek előtt. A probléma végleges megoldása az épületekben a teljes csőcsere, illetve az egyéb lehetséges ólomforrások cseréje lehet. Új hálózat kiépítése esetén fontos tudni, hogy az ivóvízzel érintkezésbe lépő anyagoknak - így a vízcsöveknek is – rendelkezniük kell közegészségügyi minősítéssel és nyilvántartásba vétellel.
Az ólomcsövek helyettesítésére többféle anyagból készült cső lehet alkalmas. Manapság egyre gyakoribbak a különböző műanyag csövek, de fémből készült csövek is előfordulhatnak.
A műanyagok közül a polietilén (PE), polipropilén (PP) és a PVC csövek többnyire megfelelnek a legszigorúbb követelményeknek is. A fémek közül a rozsdamentes acél, a vörös- és sárgaréz, illetve a horganyzott csövek lehetnek jó alternatívái az ólomcsöveknek. A rozsdamentes acél és vörösréz csövek minősége a legtöbb esetben megfelelő, a sárgaréz és a horganyzott csövek esetében viszont nem ritka a túlzott mértékű fémbeoldódás, ezért nagyon fontos, hogy kizárólag nyilvántartásba vett terméket válasszunk.
Fontos megjegyezni, hogy részleges csőcsere esetén nem javasolt fémcsöveket választani, mert az ólomcsövekkel való összekötésnél olyan reakciók léphetnek fel, ami jelentős ólomkioldódáshoz vezethet.
Arra az esetre, ha az ólomcsövek cseréje nem megoldható, létezik egy technológia, amely során epoxibevonattal látják el a beépített csövek belsejét a hálózat megbontása nélkül.
Ha az épület ivóvízhálózatában ólomcsövek vannak és azok cseréje (vagy bevonattal ellátása) nem oldható meg hatékonyan műszaki vagy gazdasági szempontból, akkor indokolt lehet vízszűrő beépítése. A megfelelő ivóvíztisztító kiválasztása szakértelmet igényel és az NNK tájékoztatása szerint a nem megfelelő víztisztító többet árt, mint használ. Az ólom ivóvízből való eltávolítása több paraméter függvénye, az általánosan használt - érzékszervi tulajdonságok javítására kifejlesztett- víztisztítók többsége erre a célra nem megbízható. Az NNK 2020 szeptemberében publikálta azoknak a víztisztítóknak a listáját, amelyeket tanúsított (bevizsgált) ólomeltávolítás szempontjából is. Az ivóvíztisztítónak mindenképpen rendelkeznie kell ivóvízbiztonsági engedéllyel is, amely a biztonságos üzemeltetés feltételeit is előírja.
Forrás: https://mehi.hu/hir/az-ivovizhalozat-korszerusitesere-is-gondoljunk-felujitaskor
