Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- hővisszanyerős szellőzés
- Nyílászáró
- Támogatás
- Megújuló
- Szellőztetés
- Általános
- Általános
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- hővisszanyerős szellőzés
- hővisszanyerős szellőzés
- Fűtés
- Megújuló
- Megújuló
- Megújuló
Ha kevés pénzem van a felújításra, mivel kezdjem?
Bizonyos intézkedések alacsony költségűek és gyorsan megtérülnek. Ilyen például a tömítetlen nyílászárók tömítése, a fényforrások cseréje LED-es készülékekre, a fűtési rendszerek szabályozhatóvá tétele, termosztatikus szelepekkel és programozható termosztát beépítésével, vagy a központi időjárásfüggő szabályozás kiépítésével. A padlásfödém szigetelés is gyorsan megtérülő beruházásnak számít: akár 25-30%-os energiamegtakarítást érhetünk el vele, miközben pár százezer forint a beruházás anyagköltsége, és házilag is lerakható. Ide tartoznak a víztakarékossági megoldások is, például víztakarékos csaptelep, zuhanyfej, vagy akár meglévő csaptelepre szerelhető perlátor. Ezek az intézkedések azonban a teljes energiafelhasználásnak csak kis hányadát fogják csökkenteni.
Témakörök:
Jól szigetelő műanyag ablakoknál penészedni fognak a falak/sarkok?
A nyílászáró csere (nem csak műanyag, hanem minden ma forgalomban levő) valóban növeli a penészképződés kockázatát, mert a légtömör nyílászárók miatt a belső párás levegő bent reked és a külső szerkezetek hűvösebb belső felületén ún. kapilláris kondenzáció alakulhat ki. Ezért ajánlott gondoskodni nyílászáró csere esetén a szellőzés biztosításáról. Erre az olcsóbb megoldás páraérzékelésen alapuló automatikus résszellőzők beépítése, amit folyamatos működésű szabályozott gépi elszívással célszerű kombinálni. Még jobb, energiatakarékosabb megoldás a kiegyenlített hővisszanyerős szellőzés alkalmazása. Szintén jelentősen csökkenti a penészképződés kockázatát, ha kívülről hőszigeteljük az épületet az előírt hőtechnikai követelmények szerint.
Témakörök:
Megoldható a régi (fa) nyílászárók energetikai korszerűsítése, vagy a csere a jobb megoldás?
A régi fa nyílászárók felújíthatók, célszerű a külső szárnyba dupla hőszigetelő üvegezést tenni, a légtömörséget mindkét szárnyon horonymarással előkészített tömítőprofilok alkalmazásával javítani. Az intézkedés kevésbé energiahatékony mint a csere, mert a régi keretek vékonyabb kialakításúak, de jóval költséghatékonyabb, különösen ha az eredeti megjelenést meg kell őrizni.
Témakörök:
Hogy működik a hővisszanyerős szellőzés?
A hővisszanyerős szellőzés kiegyenlített szellőzés, ahol az elszívott elhasznált meleg levegő hőjével egy hőcserélő segítségével előmelegítjük az érkező friss levegőt. Gyakorlatilag hulladékhő újrahasznosításról van szó, ahol csak a ventilátorok használnak segédenergiát, az összesített energiamérleg egyértelműen kedvező. Elszívni ott érdemes ahol szennyezőanyag és nedvesség források találhatók (konyha, WC, fürdő), befújni pedig az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségekben (nappali, hálók). A jó hővisszanyerési hatásfok feltétele, hogy az épület légtömörségi szintje magas legyen, ez ún. blower door méréssel ellenőrizhető.
A hőcsere mellett igény lehet páravisszanyerésre is, mert így elkerülhető a túl száraz levegő. Ez a látens hő visszanyerését is eredményezi, ami további hatásfok javulást is eredményez regeneratív hővisszanyerők esetén. Ezek a hőcserélők forgódobos vagy membrános kialakításúak. Központi, társasházi alkalmazás esetén higiéniai kockázat merülhet fel.
Ha kinyitjuk az ablakokat a hővisszanyerős szellőzés működése közben romlik annak éves hatásfoka és szűretlen levegő jut a térbe, de egyéb következménye nincs.
Témakörök:
Hővisszanyerős szellőzés esetén szabad-e, célszerű-e konyhai elszívót beépíteni?
A hővisszanyerős szellőzés kisebb légcserét okoz, mint a konyhai elszívók, ezért lassabban, ugyanakkor biztosan eltávolítja a konyhai szagokat és párát. A konyhai elszívó bekapcsolása megzavarja a működését, ezért nem ajánlott, legfeljebb a helyiség levegőjét keringtető szénszűrős típusok alkalmazása. Másik lehetőség ablakot nyitni rövid időre, ha gyorsabban akarunk a szagoktól megszabadulni.
Témakörök:
Ha elektromos fűtést szerelek fel, ami napelemről megy, akkor ingyen van a fűtés?
Napelemek alkalmazása esetén éves mérlegben fedezheti vagy nagyrészt fedezheti a fűtés villamos energiaigényét, de valójában a téli időszakban a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron történik meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni az áramszolgáltató télig. Tehát lehet, hogy a korábbi szaldós tarifarendszer mellett a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet.
Témakörök:
Napelemmel tudok fűteni?
A napelemekkel termelt áram elvileg használható elektromos fűtőberendezések működtetésére, de valójában a téli időszakban a napelemek a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron valósul meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni a rendszer télig. Tehát lehet, hogy a jelenlegi szaldós tarifarendszer mellett lehet a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet. Az ilyen rendszerek elterjedése valójában a téli villamos igényeket drasztikusan növeli, ami várhatóan a nem megújuló alapú villamos energiatermelési kapacitások növelését fogja igényelni (elvileg a szélenergia segíthet, de a hazai kapacitások elenyészőek és a potenciál is mérsékelt). Ezért környezetvédelmi szempontból célszerű a napelemeket úgy méretezni, hogy a nem helyiségfűtési célú energiaigényeket fedezzék csak.
Témakörök:
Minek napelem, ha napkollektorral is lehet fűteni?
A napkollektorok közvetlenül hőt állítanak elő napenergiából, azonban az utóbbi évtizedben lezajlott napelem árak drasztikus csökkenése miatt gazdaságilag verenyképtelenekké váltak azokkal szemben. A fűtési igények fedezésére egyik sem igazán alkalmas, mert a fűtési idényben a napenergia hozam alacsony, nyáron pedig nincs fűtési igény. Ezért általában a napkollektorok méretezésénél az egész évben fennálló melegvíz igények fedezésére törekszünk, de azt is csak részben tudjuk hatékonyan ellátni. Valójában a fűtési igények csökkentésének legésszerűbb módja az épületek fűtési energiaigényének drasztikus csökkentése hőszigeteléssel, nyílászáró cserével, esetleg hővisszanyerős szellőzéssel. Az így elért alacsony hőigény fedezésére nincs általánosan ajánlható, egyértelműen legjobb megoldás, de a napenergia még ekkor sem képes a tényleges igényeket fedezni, szezonális tárolás nélkül. A szezonális tárolásnak jelenleg gazdasági szempontból nincs realitása. Más kérdés, hogy a jelenlegi szaldós elszámolás mellett gazdaságos lehet a napelemes fűtés az egyén szintjén, de ez nem ésszerű nagy léptékben, rendszerszinten.
Témakörök:
