Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Kiválasztott témakörök:
- Támogatás
- Szellőztetés
- Gépi szellőzés
- Fűtés
- Jog
- Fűtés
- Fűtés
- Fűtés
- Fűtés
- Megújuló
- Fűtés
- Fűtés
- Jog
- Jog
Milyen vastag szigetelés mellett lehet hatékonyan működtetni egy hőszivattyút?
Egy régi, meglévő radiátoros rendszer alapesetben nem alkalmas hőszivattyús fűtésre, mert a hőszivattyú nem képes kellően magas fűtővíz hőmérsékletet biztosítani, de ha az épület teljes hőszigetelésen esik át (a ma érvényes hőtechnikai előírásoknak megfelelő megoldásokkal), akkor nagy valószínűséggel képes lesz a hőszivattyú a meglévő radiátorokkal, alacsonyabb fűtővíz hőmérséklettel is kifűteni a házat. Ezt célszerű szakember által végzett helyiségenkénti hőigény ellenőrző számításokkal előre kideríteni.
Ha nincs kellően szigetelve a ház, akkor megoldási lehetőség lehet a mennyezeti fűtőpanelek kiépítése, ami igen költséges, vagy hidegebb időben kiegészítő hőtermelőt alkalmazni, aminek hatékonyabb módja a kondenzációs gázkazán, kevésbé hatékony módja az elektromos fűtőpatron.
Hőszivattyús fűtésnél mindenképp ajánljuk a hőszigetelést!
Témakörök:
Környezetbarátabb az elektromos fűtés a gázfűtésnél?
Attól függ, hogyan állítják elő a villamos áramot és milyen típusú az elektromos fűtés. Magyarországon a villamos áram átlagos előállítási hatásfoka még 40% alatt van, ezért figyelembe véve különböző fűtési rendszerek hatásfokát azt mondhatjuk, hogy a direkt elektromos (villamos fűtőpanelek, villamos hőlégfúvók, elektromos kazánok, hőtárolós kályhák) fűtések egyáltalán nem tekinthetők környezetbarátnak. A hőszivattyús fűtések éves átlagos 2,5 COP felett tekinthetők jobbnak, mint egy kondenzációs gázkazános rendszer. A direkt elektromos fűtési megoldások legfeljebb ritkán fűtött terekbe ajánlhatók.
Témakörök:
Árammal olcsóbb fűteni, nem?
Magas hatásfokú hőszivattyúk esetén, hőszivattyús tarifa mellett igen. Direkt elektromos fűtések esetén egyes gyártók közel 100%-os hatásfokról beszélnek, ami ugyan igaz, de a korszerű gákazánoké is 90% körüli. Ugyanakkor a villanyáram egységára lényegesen drágább a gázénál, tehát ez egy tévhit.
Témakörök:
Ha elektromos fűtést szerelek fel, ami napelemről megy, akkor ingyen van a fűtés?
Napelemek alkalmazása esetén éves mérlegben fedezheti vagy nagyrészt fedezheti a fűtés villamos energiaigényét, de valójában a téli időszakban a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron történik meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni az áramszolgáltató télig. Tehát lehet, hogy a korábbi szaldós tarifarendszer mellett a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet.
Témakörök:
Mennyire hangos, mennyire zavaró a hőszivattyú külső egysége?
Lehet zavaró, elhelyezésükhöz akusztikai méretezés szükséges.
Témakörök:
Hőszivattyú működhet hatékonyan, ha radiátorok a hőleadók?
A hőszivattyú alacsony hőmérsékletű hőleadók esetén a leghatékonyabb, ezek a felületfűtések. Radiátorok esetén a túlméretezés kedvezően hat a hőszivattyúk hatásfokára, ami könnyen előállhat egy épület felújításakor, a hőszigetelés hatására.
Témakörök:
Jelentős felújításnál kell építési engedély? Mi számít jelentős felújításnak?
Jelentős felújításról akkor beszélünk, ha az épület külső határoló felületének legalább 25%-át érinti a felújítás. Ettől még nem válik engedélykötelessé egy beruházás, de a felújított épületnek teljesíteni kell bizonyos összenergetikai mutatókat. Ennek az lehet a következménye, hogy az eredetileg tervezett intézkedéseken kívül más intézkedések is szükségessé válhatnak.
Témakörök:
A közel nulla előírás felújításra vonatkozik-e? És bővítésre?
Nem, a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint csak új építés esetén alkalmazandó, jelentős felújítás és jelentős bővítés esetén enyhébb követelmények érvényesek.
Témakörök:
