Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Szellőztetés
- Támogatás
- Árnyékolás
- hővisszanyerős szellőzés
- Nyílászáró
- Általános
- Általános
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- hővisszanyerős szellőzés
- hővisszanyerős szellőzés
- Árnyékolás
- Szellőztetés
- Szellőztetés
Ha kevés pénzem van a felújításra, mivel kezdjem?
Bizonyos intézkedések alacsony költségűek és gyorsan megtérülnek. Ilyen például a tömítetlen nyílászárók tömítése, a fényforrások cseréje LED-es készülékekre, a fűtési rendszerek szabályozhatóvá tétele, termosztatikus szelepekkel és programozható termosztát beépítésével, vagy a központi időjárásfüggő szabályozás kiépítésével. A padlásfödém szigetelés is gyorsan megtérülő beruházásnak számít: akár 25-30%-os energiamegtakarítást érhetünk el vele, miközben pár százezer forint a beruházás anyagköltsége, és házilag is lerakható. Ide tartoznak a víztakarékossági megoldások is, például víztakarékos csaptelep, zuhanyfej, vagy akár meglévő csaptelepre szerelhető perlátor. Ezek az intézkedések azonban a teljes energiafelhasználásnak csak kis hányadát fogják csökkenteni.
Témakörök:
Jól szigetelő műanyag ablakoknál penészedni fognak a falak/sarkok?
A nyílászáró csere (nem csak műanyag, hanem minden ma forgalomban levő) valóban növeli a penészképződés kockázatát, mert a légtömör nyílászárók miatt a belső párás levegő bent reked és a külső szerkezetek hűvösebb belső felületén ún. kapilláris kondenzáció alakulhat ki. Ezért ajánlott gondoskodni nyílászáró csere esetén a szellőzés biztosításáról. Erre az olcsóbb megoldás páraérzékelésen alapuló automatikus résszellőzők beépítése, amit folyamatos működésű szabályozott gépi elszívással célszerű kombinálni. Még jobb, energiatakarékosabb megoldás a kiegyenlített hővisszanyerős szellőzés alkalmazása. Szintén jelentősen csökkenti a penészképződés kockázatát, ha kívülről hőszigeteljük az épületet az előírt hőtechnikai követelmények szerint.
Témakörök:
Megoldható a régi (fa) nyílászárók energetikai korszerűsítése, vagy a csere a jobb megoldás?
A régi fa nyílászárók felújíthatók, célszerű a külső szárnyba dupla hőszigetelő üvegezést tenni, a légtömörséget mindkét szárnyon horonymarással előkészített tömítőprofilok alkalmazásával javítani. Az intézkedés kevésbé energiahatékony mint a csere, mert a régi keretek vékonyabb kialakításúak, de jóval költséghatékonyabb, különösen ha az eredeti megjelenést meg kell őrizni.
Témakörök:
Hogy működik a hővisszanyerős szellőzés?
A hővisszanyerős szellőzés kiegyenlített szellőzés, ahol az elszívott elhasznált meleg levegő hőjével egy hőcserélő segítségével előmelegítjük az érkező friss levegőt. Gyakorlatilag hulladékhő újrahasznosításról van szó, ahol csak a ventilátorok használnak segédenergiát, az összesített energiamérleg egyértelműen kedvező. Elszívni ott érdemes ahol szennyezőanyag és nedvesség források találhatók (konyha, WC, fürdő), befújni pedig az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségekben (nappali, hálók). A jó hővisszanyerési hatásfok feltétele, hogy az épület légtömörségi szintje magas legyen, ez ún. blower door méréssel ellenőrizhető.
A hőcsere mellett igény lehet páravisszanyerésre is, mert így elkerülhető a túl száraz levegő. Ez a látens hő visszanyerését is eredményezi, ami további hatásfok javulást is eredményez regeneratív hővisszanyerők esetén. Ezek a hőcserélők forgódobos vagy membrános kialakításúak. Központi, társasházi alkalmazás esetén higiéniai kockázat merülhet fel.
Ha kinyitjuk az ablakokat a hővisszanyerős szellőzés működése közben romlik annak éves hatásfoka és szűretlen levegő jut a térbe, de egyéb következménye nincs.
Témakörök:
Hővisszanyerős szellőzés esetén szabad-e, célszerű-e konyhai elszívót beépíteni?
A hővisszanyerős szellőzés kisebb légcserét okoz, mint a konyhai elszívók, ezért lassabban, ugyanakkor biztosan eltávolítja a konyhai szagokat és párát. A konyhai elszívó bekapcsolása megzavarja a működését, ezért nem ajánlott, legfeljebb a helyiség levegőjét keringtető szénszűrős típusok alkalmazása. Másik lehetőség ablakot nyitni rövid időre, ha gyorsabban akarunk a szagoktól megszabadulni.
Témakörök:
Nyáron mennyit számít az árnyékolás? Mit érdemes felszerelni?
Nagyon sokat számít. A legtöbb lakóépület típusnál, ha nappal hatékonyan árnyékolunk és éjjel átszellőztetünk a gépi hűtés elkerülhető, de más típusoknál is a hűtési igény drasztikus mértékben csökkenthető. A külső oldali árnyékolók lényegesen hatékonyabbak a belső oldali árnyékolóknál. Arra kell törekedni, hogy közvetlen napsugárzás ne érje nyári időszakban az üvegezést. Déli tájolás esetén elég lehet (közel-) vízszintes árnyékvetők alkalmazása (beleértve a lombhullató növényzetet, pergolákat is), keleti, nyugati tájolásnál a nyílászáróval párhuzamos mozgatható árnyékolók ajánlottak. Északi, északkeleti, délkeleti tájolás esetén az árnyékoló elhagyható. Árnyékvetők esetén szakszerű méretezés ajánlott. Ha csak belső árnyékoló jöhet szóba törekedjünk kifelé reflektív bevonattal rendelkező szerkezetek alkalmazására.
Témakörök:
Hogyan érdemes a fűtési szezonban szellőztetni?
Legalább háromszor röviden (minél hidegebb van, annál rövidebb ideig), de intenzíven. Minél több ablakot nyissunk ki teljesen, ne csak buktassuk azokat! Így 5-10 perc alatt jól kiszellőzik a lakás, de a benti felületek (falak, padló, bútorok) nem hűlnek le, emiatt hamar vissza tud állni a szellőztetés előtti hőmérséklet. Ha alacsonyan tartjuk a helyiséghőmérsékletet, az magasabb relatív páratartalmat fog eredményezni, ezért gyakoribb szellőztetés válik szükségessé.
Témakörök:
Hogyan szellőztessünk nyáron?
Nyáron érdemes akkor szellőztetni, amikor kint hűvösebb van. Ha nem akarjuk egész éjszakára nyitva hagyni az ablakokat, akkor szellőztessünk korán reggel, vagy esetleg késő este. Nappal igyekezzünk árnyékolással védeni az épületet a túlmelegedéstől. Lehetőleg külső árnyékolókat használjunk, mert azok sokkal hatékonyabbak, mint a belső árnyékolók.
Témakörök:
