RenoPont

Gyakran ismételt kérdések, tévhitek

Kiválasztott témakörök:
  • Árnyékolás
  • hővisszanyerős szellőzés
  • Nyílászáró
  • Támogatás
  • hőszigetelés
  • Szellőztetés
  • Megújuló
Kiválasztás törlése
    Ha szigetelem a házam, penészedni fognak a falak/sarkok? Szakszerű külső oldali szigetelés esetén nem. A tévhit abból adódik, hogy a nyílászáró csere valóban növeli a penészképződés kockázatát, mert a légtömör nyílászárók miatt a belső párás levegő bent reked. Ezért ajánlott gondoskodni nyílászáró csere esetén a szellőzés biztosításáról. Erre az olcsóbb megoldás páraérzékelésen alapuló automatikus résszellőzők beépítése, amit folyamatos működésű gépi elszívással célszerű kombinálni. Még jobb, energiatakérosabb megoldás a kiegyenlített hővisszanyerős szellőzés alkalmazása. A műanyaghab szigetelések (a nyílászárócserénél jóval kisebb mértékben) szintén jelenthetnek kockázatot szerkezeten belüli kondenzáció szempontjából, de ez kis szigetelésvastagságoknál fordulhat elő (10 cm felett nem jellemző). A szabályozott szellőzés ebben az esetben is segít. Az igazság az, hogy ha a mai követelményeknek megfelelő szigetelésvastagságokat alkalmazunk és gondoskodunk a hőhídmentes kialakításról, akkor a penészképződés kockázata nem nő, hanem csökken. A falak belső felülete ugyanis melegebb lesz, ami a páralecsapódás kockázatát csökkenti. Kockázatot jelent viszont a belső oldalon elhelyezett hőszigetelés, illetve ha külső kőzetgyapot szigetelésre nem megfelelően kiszellőző párazáró burkolat kerül (pl. műkő, gránitlap). Mindkét esetben van megoldás, ehhez kérje szakértő segítségét.
    Témakörök:
    • hőszigetelés
    Meddig érdemes növelni a hőszigetelés vastagságát? Ez elsődlegesen gazdaságossági kérdés. A szigetelés vastagságának növelésével a többlet megtakarítás exponenciálisan csökken. A mi klímánkon, mai energiárak mellett külső falak esetén 20-25 cm fölé nem célszerű menni, de vannak példák jóval vastagabb hőszigetelésű házakról (hidegebb éghajlaton). Továbbá, egy bizonyos szigetelés vastagságon túl már nem a határoló szerkezeteken tudunk további veszteséget csökkenteni, hanem más komponenseken (pl. szellőzési veszteségek, melegvíz hőigény). A vastag hőszigetelésnek további hátránya, hogy helyet vesz el, ami mai ingatlan árak mellett fontos szempont, illetve mély ablakkávát eredményez, ami csökkenti a téli sugárzási nyereségeket. Ugyanakkor ez nyáron előny. A követelményeknek megfelelő szigetelés vastagságok (külső falakra polisztirol/ásványgyapot esetén 13-15 cm, felső zárófödémekre, tetőhéjalásokra kb. 25 cm) általában elegendőek.
    Témakörök:
    • hőszigetelés
    Ha már van a házon valamilyen szigetelés, de vastagabbat szeretnék feltenni, az előzőt le kell szedni? Ha a meglévő réteg megfelelően van rögzítve, akkor erre nincs szükség. Az esetek többségében ez a helyzet. Azt mindenképp tudni kell, hogy miből van a fal, milyen vastag, és ha van rajta szigetelés, az mekkora. A felújításoknál is az a cél, hogy az új építésekre vonatkozó előírásokat tartsuk szem előtt, azaz most a 0,24 W/m2K a követelményt. Általános tapasztalat. hogy a 30-40 éve épült a házak esetében ez a 16 cm-es szigeteléssel érhető el, ha pedig a 2000-es évek elején épült, akkor körülbelül 10-12 cm rétegnek, de ebbe bele van számolva a meglévő szigetelés is. Általános tapasztalat a 30 évvel ezelőtt használt, túlnyomórészt polisztirol szigetelésekkel kapcsolatban, hogy nem öregszenek, nem veszítik el a hőszigetelő képességüket. Egyedül a nedvesség tud nekik ártani, amit úgy tudnak kapni, hogyha a rajtuk lévő vakolat megsérült vagy lepotyogott. A felületet kell egy picit megtisztítani, tehát ha pl. nagyon zsíros vagy valamiért koszos, nem tapad. Az állapot a megtekintéséhez nem kell speciális szakértő, egyszerű józan paraszti ésszel vagy tapasztalatok alapján meg lehet vizsgálni. Végig kell kopogtatni és ha sehol sem kong, nem hullámzik, nem horpad be, nincs rajta lyuk, akkor teljesen jól használható, rá lehet tenni egy következő réteget. A meglévő teljes szigetelés cseréje nagyon ritkán szokott előfordulni, jellemzően csak akkor, ha az egész ház csapnivaló, düledező állapotban van. A régi szigetelések foltszerűen is javíthatóak, nem kell az egészet leszedni. A sérült vagy hiányos, beázott részeket lokálisan lehet javítani, majd az egészre egy új erősítő és felületvédő réteget készíteni. A rászigetelésről Kékesy Péter, a Baumit Kft. alkalmazástechnikai vezetőjével készített a RenoPont részletes interjút: https://renopont.hu/tudasbazis/hir/amit-erdemes-tudni-a-meglevo-szigetelesekre-helyezheto-szigetelesekrol
    Témakörök:
    • hőszigetelés
    Műanyag szigetelés esetén nem szellőzik a fal, bepelenkázom a házam? A műanyaghab/polisztirol szigetelés valóban csökkenti a szerkezetben kialakuló páradiffúziót, de ennek semmi jelentősége. A párának ugyanis nem a határoló szerkezeteken keresztül kell távoznia, hanem légcsere útján. A szerkezetekre jutó páraáramlás mértéke szigeteletlen esetben is elhanyagolható a szellőző levegő által elvezetett vízgőzáramhoz képest, ezért a penészképződés szempontjából nem számít.
    Témakörök:
    • hőszigetelés
    Teljes életciklust nézve (előállítás, életciklus végi hulladékkezelés) mely hőszigetelő anyag(ok) mondhatók leginkább környezetbarátnak? Mely(ek) a legkevésbé azok? Ilyen szempontból a legjobbak a természetes anyagokból készült vagy újrahasznosított szigetelések, mint. pl. szalma, fagyapot, gyapjú, kender, vagy cellulózpehely alapú anyagok, ezeknél is fontos, hogy minősített rendszert alkalmazzunk. A polisztirol, poliuretán hab és a kőzetgyapot előállítása jóval nagyobb energiaigénnyel és környezetterheléssel bírnak. Ugyanakkor ezek beépítési energiaigénye még mindig jóval kisebb, mint amennyit élettartamuk során megspórolnak.
    Témakörök:
    • hőszigetelés
    A belső hőszigetelés ugyanolyan jó, mint a külső? Nem, a belső szigetelés kompromisszumos megoldás lehet, ha a külső szigetelés nem jöhet szóba. A belső hőszigetelés több szerkezeti csomópont típus esetén megszakad, ami miatt a hőveszteségeket valamivel kisebb mértékben képes csökkenteni. Ráadásul a belső oldali szigetelés a belső térből vesz el helyet, csökkentve a hasznos alapterületet. Ezért általában vékonyabb szigeteléseket alkalmaznak. Belső szigetelés esetén oda kell figyelni az állagvédelemre, illetve később, használat során gondot okozhat a berendezési tárgyak (pl. képek) rögzítése. Az is fontos, hogy a belső szigetelés csökkenti az épület hőtároló képességét, ami a nyári komfort szempontjából lehet némileg kedvezőtlen, de ha a belső szerkezetek nehezek (tömör tégla, beton fal, födém), akkor ennek minimális a jelentősége. Vannak kifejezetten belső oldalon alkalmazható szigetelések, melyek páratechnikai szempontból ajánlhatók, de ezek hőszigetelő képessége valamivel elmarad a külső oldalon jellemző anyagokétól. Számolni kell azzal is, hogy útban lehetnek beépített bútorok, csővezetékek, hőleadók. Kétségtelen előnyük viszont az, hogy társasházak esetén nincs szükség a lakóközösség többi tagjának beleegyezésére.
    Témakörök:
    • hőszigetelés
    Hőszigetelő vakolattal vagy festékkel lehet helyettesíteni a hagyományos hőszigetelést? A hőszigetelő vakolatok jóval kisebb mértékben képesek csökkenteni a hőveszteséget, mint a hagyományos hőszigetelések. Vastagságuk 3-4 cm-nél nem lehet nagyobb és hőszigetelő képességük is gyengébb, mint egy azonos vastagságú hőszigetelő rétegé. Alkalmazásuk akkor ajánlható, ha a hőszigetelés nem jöhet szóba, de a mai szigorú hőtechnikai követelményeknek való megfelelés általában így nem biztosítható. A hőszigetelő festékek hatékonysága nem bizonyított, kerüljük az alkalmazásukat!
    Témakörök:
    • hőszigetelés
    Jól szigetelő műanyag ablakoknál penészedni fognak a falak/sarkok? A nyílászáró csere (nem csak műanyag, hanem minden ma forgalomban levő) valóban növeli a penészképződés kockázatát, mert a légtömör nyílászárók miatt a belső párás levegő bent reked és a külső szerkezetek hűvösebb belső felületén ún. kapilláris kondenzáció alakulhat ki. Ezért ajánlott gondoskodni nyílászáró csere esetén a szellőzés biztosításáról. Erre az olcsóbb megoldás páraérzékelésen alapuló automatikus résszellőzők beépítése, amit folyamatos működésű szabályozott gépi elszívással célszerű kombinálni. Még jobb, energiatakarékosabb megoldás a kiegyenlített hővisszanyerős szellőzés alkalmazása. Szintén jelentősen csökkenti a penészképződés kockázatát, ha kívülről hőszigeteljük az épületet az előírt hőtechnikai követelmények szerint.
    Témakörök:
    • Nyílászáró

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Értesülj újdonságainkról, olvass tippeket a mélyfelújításról, hogy felkészülten vághass bele!

Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Felújításod bármelyik fázisába be tudunk csatlakozni, vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy látogass meg minket irodáink valamelyikében!

Ez a weboldal az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának támogatásában részesült, a Gyakran ismételt kérdések és az Energiamegtakarítási kalkulátor háttérprogramja a 847100. sz., az összes stöbbi aloldal a 845652. sz. támogatási szerződés keretében. A weboldal tartalma a RenoHUb és a QualDeEPC konzorcium kizárólagos felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.