Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Árnyékolás
- hővisszanyerős szellőzés
- Passzívház
- Gépi szellőzés
- Támogatás
- Jog
- Megújuló
- Szellőztetés
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Passzívház
- hővisszanyerős szellőzés
- hővisszanyerős szellőzés
- Árnyékolás
- Fűtés
- Megújuló
- Megújuló
Jól szigetelő műanyag ablakoknál penészedni fognak a falak/sarkok?
A nyílászáró csere (nem csak műanyag, hanem minden ma forgalomban levő) valóban növeli a penészképződés kockázatát, mert a légtömör nyílászárók miatt a belső párás levegő bent reked és a külső szerkezetek hűvösebb belső felületén ún. kapilláris kondenzáció alakulhat ki. Ezért ajánlott gondoskodni nyílászáró csere esetén a szellőzés biztosításáról. Erre az olcsóbb megoldás páraérzékelésen alapuló automatikus résszellőzők beépítése, amit folyamatos működésű szabályozott gépi elszívással célszerű kombinálni. Még jobb, energiatakarékosabb megoldás a kiegyenlített hővisszanyerős szellőzés alkalmazása. Szintén jelentősen csökkenti a penészképződés kockázatát, ha kívülről hőszigeteljük az épületet az előírt hőtechnikai követelmények szerint.
Témakörök:
Megoldható a régi (fa) nyílászárók energetikai korszerűsítése, vagy a csere a jobb megoldás?
A régi fa nyílászárók felújíthatók, célszerű a külső szárnyba dupla hőszigetelő üvegezést tenni, a légtömörséget mindkét szárnyon horonymarással előkészített tömítőprofilok alkalmazásával javítani. Az intézkedés kevésbé energiahatékony mint a csere, mert a régi keretek vékonyabb kialakításúak, de jóval költséghatékonyabb, különösen ha az eredeti megjelenést meg kell őrizni.
Témakörök:
Passzívháznál nem nyithatok ablakot?
Ez egy tévhit, ami abból ered, hogy a passzívházakban működő hővisszanyerős szellőzés mellett nincs szükség ablaknyitásra. Emiatt a nyitható nyílászárókra nem feltétlenül van szükség, de csak akkor, ha a gépi szellőzés egész évben folyamatosan működik. Az esetek többségében a hővisszanyerős szellőzést téli időszakra méretezzük, ezért nyitható nyílászárókra szükség van a nyári időszakban.
Témakörök:
Hogy működik a hővisszanyerős szellőzés?
A hővisszanyerős szellőzés kiegyenlített szellőzés, ahol az elszívott elhasznált meleg levegő hőjével egy hőcserélő segítségével előmelegítjük az érkező friss levegőt. Gyakorlatilag hulladékhő újrahasznosításról van szó, ahol csak a ventilátorok használnak segédenergiát, az összesített energiamérleg egyértelműen kedvező. Elszívni ott érdemes ahol szennyezőanyag és nedvesség források találhatók (konyha, WC, fürdő), befújni pedig az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségekben (nappali, hálók). A jó hővisszanyerési hatásfok feltétele, hogy az épület légtömörségi szintje magas legyen, ez ún. blower door méréssel ellenőrizhető.
A hőcsere mellett igény lehet páravisszanyerésre is, mert így elkerülhető a túl száraz levegő. Ez a látens hő visszanyerését is eredményezi, ami további hatásfok javulást is eredményez regeneratív hővisszanyerők esetén. Ezek a hőcserélők forgódobos vagy membrános kialakításúak. Központi, társasházi alkalmazás esetén higiéniai kockázat merülhet fel.
Ha kinyitjuk az ablakokat a hővisszanyerős szellőzés működése közben romlik annak éves hatásfoka és szűretlen levegő jut a térbe, de egyéb következménye nincs.
Témakörök:
Hővisszanyerős szellőzés esetén szabad-e, célszerű-e konyhai elszívót beépíteni?
A hővisszanyerős szellőzés kisebb légcserét okoz, mint a konyhai elszívók, ezért lassabban, ugyanakkor biztosan eltávolítja a konyhai szagokat és párát. A konyhai elszívó bekapcsolása megzavarja a működését, ezért nem ajánlott, legfeljebb a helyiség levegőjét keringtető szénszűrős típusok alkalmazása. Másik lehetőség ablakot nyitni rövid időre, ha gyorsabban akarunk a szagoktól megszabadulni.
Témakörök:
Nyáron mennyit számít az árnyékolás? Mit érdemes felszerelni?
Nagyon sokat számít. A legtöbb lakóépület típusnál, ha nappal hatékonyan árnyékolunk és éjjel átszellőztetünk a gépi hűtés elkerülhető, de más típusoknál is a hűtési igény drasztikus mértékben csökkenthető. A külső oldali árnyékolók lényegesen hatékonyabbak a belső oldali árnyékolóknál. Arra kell törekedni, hogy közvetlen napsugárzás ne érje nyári időszakban az üvegezést. Déli tájolás esetén elég lehet (közel-) vízszintes árnyékvetők alkalmazása (beleértve a lombhullató növényzetet, pergolákat is), keleti, nyugati tájolásnál a nyílászáróval párhuzamos mozgatható árnyékolók ajánlottak. Északi, északkeleti, délkeleti tájolás esetén az árnyékoló elhagyható. Árnyékvetők esetén szakszerű méretezés ajánlott. Ha csak belső árnyékoló jöhet szóba törekedjünk kifelé reflektív bevonattal rendelkező szerkezetek alkalmazására.
Témakörök:
Ha elektromos fűtést szerelek fel, ami napelemről megy, akkor ingyen van a fűtés?
Napelemek alkalmazása esetén éves mérlegben fedezheti vagy nagyrészt fedezheti a fűtés villamos energiaigényét, de valójában a téli időszakban a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron történik meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni az áramszolgáltató télig. Tehát lehet, hogy a korábbi szaldós tarifarendszer mellett a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet.
Témakörök:
Napelemmel tudok fűteni?
A napelemekkel termelt áram elvileg használható elektromos fűtőberendezések működtetésére, de valójában a téli időszakban a napelemek a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron valósul meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni a rendszer télig. Tehát lehet, hogy a jelenlegi szaldós tarifarendszer mellett lehet a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet. Az ilyen rendszerek elterjedése valójában a téli villamos igényeket drasztikusan növeli, ami várhatóan a nem megújuló alapú villamos energiatermelési kapacitások növelését fogja igényelni (elvileg a szélenergia segíthet, de a hazai kapacitások elenyészőek és a potenciál is mérsékelt). Ezért környezetvédelmi szempontból célszerű a napelemeket úgy méretezni, hogy a nem helyiségfűtési célú energiaigényeket fedezzék csak.
Témakörök:
