Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Árnyékolás
- Nyílászáró
- Gépi szellőzés
- Általános
- Jog
- Fűtés
- Passzívház
- Szellőztetés
- Általános
- Fűtés
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Passzívház
- Árnyékolás
- Fűtés
- Fűtés
Ha kevés pénzem van a felújításra, mivel kezdjem?
Bizonyos intézkedések alacsony költségűek és gyorsan megtérülnek. Ilyen például a tömítetlen nyílászárók tömítése, a fényforrások cseréje LED-es készülékekre, a fűtési rendszerek szabályozhatóvá tétele, termosztatikus szelepekkel és programozható termosztát beépítésével, vagy a központi időjárásfüggő szabályozás kiépítésével. A padlásfödém szigetelés is gyorsan megtérülő beruházásnak számít: akár 25-30%-os energiamegtakarítást érhetünk el vele, miközben pár százezer forint a beruházás anyagköltsége, és házilag is lerakható. Ide tartoznak a víztakarékossági megoldások is, például víztakarékos csaptelep, zuhanyfej, vagy akár meglévő csaptelepre szerelhető perlátor. Ezek az intézkedések azonban a teljes energiafelhasználásnak csak kis hányadát fogják csökkenteni.
Témakörök:
Milyen vastag szigetelés mellett lehet hatékonyan működtetni egy hőszivattyút?
Egy régi, meglévő radiátoros rendszer alapesetben nem alkalmas hőszivattyús fűtésre, mert a hőszivattyú nem képes kellően magas fűtővíz hőmérsékletet biztosítani, de ha az épület teljes hőszigetelésen esik át (a ma érvényes hőtechnikai előírásoknak megfelelő megoldásokkal), akkor nagy valószínűséggel képes lesz a hőszivattyú a meglévő radiátorokkal, alacsonyabb fűtővíz hőmérséklettel is kifűteni a házat. Ezt célszerű szakember által végzett helyiségenkénti hőigény ellenőrző számításokkal előre kideríteni.
Ha nincs kellően szigetelve a ház, akkor megoldási lehetőség lehet a mennyezeti fűtőpanelek kiépítése, ami igen költséges, vagy hidegebb időben kiegészítő hőtermelőt alkalmazni, aminek hatékonyabb módja a kondenzációs gázkazán, kevésbé hatékony módja az elektromos fűtőpatron.
Hőszivattyús fűtésnél mindenképp ajánljuk a hőszigetelést!
Témakörök:
Jól szigetelő műanyag ablakoknál penészedni fognak a falak/sarkok?
A nyílászáró csere (nem csak műanyag, hanem minden ma forgalomban levő) valóban növeli a penészképződés kockázatát, mert a légtömör nyílászárók miatt a belső párás levegő bent reked és a külső szerkezetek hűvösebb belső felületén ún. kapilláris kondenzáció alakulhat ki. Ezért ajánlott gondoskodni nyílászáró csere esetén a szellőzés biztosításáról. Erre az olcsóbb megoldás páraérzékelésen alapuló automatikus résszellőzők beépítése, amit folyamatos működésű szabályozott gépi elszívással célszerű kombinálni. Még jobb, energiatakarékosabb megoldás a kiegyenlített hővisszanyerős szellőzés alkalmazása. Szintén jelentősen csökkenti a penészképződés kockázatát, ha kívülről hőszigeteljük az épületet az előírt hőtechnikai követelmények szerint.
Témakörök:
Megoldható a régi (fa) nyílászárók energetikai korszerűsítése, vagy a csere a jobb megoldás?
A régi fa nyílászárók felújíthatók, célszerű a külső szárnyba dupla hőszigetelő üvegezést tenni, a légtömörséget mindkét szárnyon horonymarással előkészített tömítőprofilok alkalmazásával javítani. Az intézkedés kevésbé energiahatékony mint a csere, mert a régi keretek vékonyabb kialakításúak, de jóval költséghatékonyabb, különösen ha az eredeti megjelenést meg kell őrizni.
Témakörök:
Passzívháznál nem nyithatok ablakot?
Ez egy tévhit, ami abból ered, hogy a passzívházakban működő hővisszanyerős szellőzés mellett nincs szükség ablaknyitásra. Emiatt a nyitható nyílászárókra nem feltétlenül van szükség, de csak akkor, ha a gépi szellőzés egész évben folyamatosan működik. Az esetek többségében a hővisszanyerős szellőzést téli időszakra méretezzük, ezért nyitható nyílászárókra szükség van a nyári időszakban.
Témakörök:
Nyáron mennyit számít az árnyékolás? Mit érdemes felszerelni?
Nagyon sokat számít. A legtöbb lakóépület típusnál, ha nappal hatékonyan árnyékolunk és éjjel átszellőztetünk a gépi hűtés elkerülhető, de más típusoknál is a hűtési igény drasztikus mértékben csökkenthető. A külső oldali árnyékolók lényegesen hatékonyabbak a belső oldali árnyékolóknál. Arra kell törekedni, hogy közvetlen napsugárzás ne érje nyári időszakban az üvegezést. Déli tájolás esetén elég lehet (közel-) vízszintes árnyékvetők alkalmazása (beleértve a lombhullató növényzetet, pergolákat is), keleti, nyugati tájolásnál a nyílászáróval párhuzamos mozgatható árnyékolók ajánlottak. Északi, északkeleti, délkeleti tájolás esetén az árnyékoló elhagyható. Árnyékvetők esetén szakszerű méretezés ajánlott. Ha csak belső árnyékoló jöhet szóba törekedjünk kifelé reflektív bevonattal rendelkező szerkezetek alkalmazására.
Témakörök:
Környezetbarátabb az elektromos fűtés a gázfűtésnél?
Attól függ, hogyan állítják elő a villamos áramot és milyen típusú az elektromos fűtés. Magyarországon a villamos áram átlagos előállítási hatásfoka még 40% alatt van, ezért figyelembe véve különböző fűtési rendszerek hatásfokát azt mondhatjuk, hogy a direkt elektromos (villamos fűtőpanelek, villamos hőlégfúvók, elektromos kazánok, hőtárolós kályhák) fűtések egyáltalán nem tekinthetők környezetbarátnak. A hőszivattyús fűtések éves átlagos 2,5 COP felett tekinthetők jobbnak, mint egy kondenzációs gázkazános rendszer. A direkt elektromos fűtési megoldások legfeljebb ritkán fűtött terekbe ajánlhatók.
Témakörök:
Árammal olcsóbb fűteni, nem?
Magas hatásfokú hőszivattyúk esetén, hőszivattyús tarifa mellett igen. Direkt elektromos fűtések esetén egyes gyártók közel 100%-os hatásfokról beszélnek, ami ugyan igaz, de a korszerű gákazánoké is 90% körüli. Ugyanakkor a villanyáram egységára lényegesen drágább a gázénál, tehát ez egy tévhit.
Témakörök:
