Fogalmak
Kiválasztott témakörök:
- Fűtés
- Társasház
- Garancia
- Hőszigetelés
- Hőszigetelés
- Fűtés
- Meleg víz
- Fűtés
- Meleg víz
- Hőszigetelés
- Fűtés
- Hőszigetelés
- Fűtés
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Nyílászáró
Ásványi hab lemez
Mesterséges szigetelőanyag, amelynek alapanyagai világszerte bőséges mennyiségben megtalálhatóak. Alapanyagai a kvarchomok, cement, mészhidrát, anhidrit, proteinhab, víztaszító anyagok és víz. A lemezek megkeményítése gőznyomással történik, ezt követően egy szárítási eljárás során a lemezekből elvonják a vizet.
Témakörök:
Átfolyós kombi kazán
Általában lakáson belül elhelyezett fali, központi fűtésre és melegvíz készítésre is alkalmas készülék. Egy „dobozon” belül két funkció található, akár beépített tárolóval.
Témakörök:
Cirkó fűtés
A cirkó fűtés a gázkazános rendszerek legelterjedtebb típusa, elnevezése a fűtővíz cirkulációjára utal. A kazánban megtermelt melegvizet egy szivattyú juttatja a radiátorokba, a radiátorokban megtörténik a hőleadás, ezután a víz visszaáramlik a kazánba, és a folyamat kezdődik elölről. A hőtermelő berendezések egyik típusa csak fűtésre dolgozik, a kombi rendszerű készülékek a használati melegvizet is megtermelik. Két fajtája van:
1. Hagyományos: általában lakáson belül elhelyezett fali, központi fűtésre alkalmas készülék. Szivattyúval keringeti a fűtővizet a hőleadókban. (pl.: radiátorok)
2. Kondenzációs cirkófűtés: általában lakáson belül elhelyezett fali, központi fűtésre alkalmas készülék. Szivattyúval keringeti a fűtővizet a hőleadókban (pl.: radiátorok), de kondenzációs elven működik.
Témakörök:
Dűbel
A fejlett, hosszú élettartamú hőszigetelő rendszerek fontos eleme. A homlokzati hőszigetelő rendszerek élettartamának lényeges befolyásoló tényezői azok a kis elemek, melyek rejtve teljesítik feladatukat és gondoskodnak a rendszer biztonságáról: a legkorszerűbb rendszerekhez fejlesztett, például EJOT dűbelek teljes biztonsággal rögzítik és tartják a hőszigetelést a homlokzatokon – évtizedek múlva is.
Témakörök:
Elektromos fűtőberendezés
A kazán elektromos árammal állítja elő a hőenergiát, ezt központi elektromos fűtésnek hívjuk. Az elektromos kazán alkalmazása előtt meg kell szerezni az elektromos művek írásos engedélyét a beszereléshez. A családi házakban működő elektromos kazánok legkisebb teljesítménye 3,0 kW, a legnagyobbaké meghaladja a 63 kW-ot. A kazánok háromfázisú vezetékkel csatlakoznak a hálózatra, a feszültség általában 3 x 230V vagy 3 x 380V. A kazánt fel kell szerelni önálló védőbiztosítókkal ellátott áramkörrel. A kazán fő fűtőrésze a fűtőspirál, teljesítménye változtatható, pl. növelhető újabb fűtőspirál behelyezésével. Néhány kazánban fűtőspirál helyett fűtőelektródák vannak.
Témakörök:
EPS polisztirol lap
Az EPS (expandált polisztirol lap) hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab. Tégla falazaton (tömör tégla, B30, Porotherm, Leier), beton és pórusbeton (Ytong) falazaton használható hőszigetelés. Vályog és fa (könnyűszerkezetes) falazatnál nem alkalmazható, mivel a nedvességre érzékeny. Az EPS-t kőolajból és földgázból állítják elő komplex folyamatok eredményeképpen, ipari melléktermékből. A szerves vegyületek nyomai az előállítást követő első három hónap során elszöknek, ezt követően már az értékek a határértékek alatt helyezkednek el.
Témakörök:
Faelgázosító kazán
A faelgázosító kazán a szilárdtüzelésű kazánok egy fajtája. Két külön égéstérrel rendelkeznek: az elsőben történik a faanyag tökéletlen égése, a másodikban pedig a szénmonoxidot és szénhidrogéneket tartalmazó füstgáz hasznosítása. Előnye, hogy a hatásfok 75-85% közötti, hátránya, hogy nagy méretű puffertartály használata elkerülhetetlen, valamint hogy elektromos áramot igényel, így áramszünet esetén nem működik az égésgázokat továbbító ventilátor, ami miatt a hatásfoka jelentősen lecsökken.
Témakörök:
Fajlagos hőveszteség tényező (q-érték)
Az épületenergetikai számítások egyik alapvető mérőszáma: leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az épület önmagában (a gépészet nélkül) mekkora hőveszteséggel üzemeltethető. Mértékegysége: W/m3K (watt-per-köbméter-kelvin)
Azt vizsgáljuk, hogy mekkora lenne az épület egy légköbméterre jutó hővesztesége, ha a külső és belső tér között csak egy Celsius fok lenne a hőmérséklet-különbség. Az épület hőszigeteltségétől és a nyílászárók minőségétől függ az értéke, de magába integrálja az épület benapozottságából eredő hőnyereségeket is.
Témakörök:
