RenoPont

Fogalmak

Kiválasztott témakörök:
  • Tervezés
  • Garancia
  • Nyílászáró
  • Általános
  • Társasház
  • Fűtés
Kiválasztás törlése
    Kombi gázkazán
    Léteznek úgynevezett kombi-gázkazán készülék típusok, amelyek a fűtési rendszerhez alkalmazandó melegvíz-mennyiség mellett képesek használati-melegvíz előállítására is. Ennek kétféle megoldási lehetősége van. • Átfolyós vízmelegítés során a kazán akkor melegíti a vizet, amikor az használatra kerül – tehát az elérhető meleg víz mennyisége a berendezés teljesítményétől függ. Ez a legelterjedtebb, mert átlagos körülmények között ez a legköltséghatékonyabb. Lecserélhető a régi bojler, helyet lehet megtakarítani vele, hiszen egy készülék két funkcióért felel majd. Ez abban az esetben jó megoldás, ha egyszerre csak egy helyen használnak meleg vizet és csak néhány fő lakik a lakásban. Ha egyszerre több fürdőszobát is használna a család, akkor egy nagyobb kapacitású rendszerre van szükség. • Tárolós vízmelegítő esetén a kazán feltölti a tárolót meleg vízzel, így rögtön a rendelkezésre áll a teljes mennyiség, egyszerre több helyen felhasználhatóan. A tároló méretének meghatározásánál ezért pontosan tudni kell a háztartás melegvíz-igényét! A tárolós megoldáson belül még további két lehetőség létezik: a direkt, amely egyenesen a tárolót fűti fel, és az indirekt, amely a kazánban elhelyezett csövön keresztül fűti fel a vizet.
    Témakörök:
    Kondenzációs kazán
    Általános, lakáson belül elhelyezett fali, központi fűtésre és melegvíz készítésre is alkalmas készülék (kombi), akár beépített HMV (használati melegvíz) tárolóval, de kondenzációs elven működik. A kondenzációs kazánok vagy más néven égéshőkazánok a tüzelőanyagokat – elsősorban a földgázt – leghatékonyabban égetik el, ill. hasznosítják. A tüzelőanyag elégetésekor keletkező vízgőz rejtett hője a tüzelőanyagok égéshőjének és fűtőértékének különbsége. Az égéshő és a fűtőérték közötti különbség földgáznál a fűtőérték 11 %-a. A kondenzációs kazánok nagyméretű hőcserélője és megfelelő kialakítása lehetővé teszi, hogy az égéstermék 30-40 °C-on távozzon. A kis füstgáz-hőmérséklet eredményeként az égéstermék hőtartalmának és a távozó vízgőz párolgási hőjének jelentős része a lakás fűtésére hasznosítható. A hagyományos kazánok a tüzelőanyagok energiatartalmát csak részben alakítják át hővé. A veszteségek közül a legjelentősebb a füstgázveszteség, a kéményeken keresztül a szabadba távozó égéstermék hőtartalma. A kondenzációs kazánok nemcsak a tüzelőanyag fűtőértékét, hanem annál többet, az égéshőjét hasznosítják.
    Témakörök:
    • Fűtés
    Közel nulla energiaigény
    A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. A fenti követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB, azaz "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem. A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi kategóriákban: 1. Épületszerkezetekre vonatkozó szabályok 2. Az egész épületre vonatkozó szabályok 3. Az épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályok 4. A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. 2022. június 30-a után csak közel nulla energiaigényű lakóház kaphat használatbavételi engedélyt. Erre azért kell ügyelni, mert az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadása között évek telhetnek el, így elképzelhető, hogy a korábbi tervek egyik pillanatról a másikra elavulnak. Utólag pedig csak sok költséggel és még több bosszúsággal alakíthatjuk át közel nulla energiaigényűre az épületünket. Érdemes jó előre gondolkodni, és már most "közel nullára" tervezni. Forrás és további információ: Országos Tanúsító Központ, https://orszagos-tanusito-kozpont.hu/blog/kozel-nulla-energiaigeny
    Témakörök:
    • Általános
    • Tervezés
    Légkamra
    A műanyag nyílászárókra jellemző, hogy szárnya és tokja kamrákra, egész pontosan ún. légkamrákra van osztva, kihasználva a levegő kiváló hőszigetelési képességét. Fontos kiemelni, hogy légkamrákkal csak műanyag nyílászárók esetében találkozunk. A kamrák hő- és hangszigetelésre szolgálnak, illetve ezek garantálják az ablak stabilitását. A számuk azt határozza meg, hogy az elszeparált tereket a profilban hány légréteg válassza el egymástól. Minél nagyobb a kamraszám, annál jobb a szigetelés. A két és három légkamrás ablakok ma már korszerűtlennek számítanak. A kamrák számának emelkedése általában a tok és a szárnyszerkezet szélességét is növeli, arányosan növekedik a beépítési mélység is, ami az ablakprofil vastagságát jelenti, így a nyílászáró statikailag sokkal megbízhatóbb, merevebb lesz (kinyitás után az ablak nem lóg, nem szorul az elmozdulás miatt). A régi, ma már kevésbé használatos 3 légkamrás profilokba általában 1,3-1,4 W/m2 K, az 5 vagy ennél több légkamrásba pedig 1,0 W/m2 K, vagy háromrétegű, 0,7 W/m2 K hőátbocsátási tényezővel rendelkező üveget építenek be.
    Témakörök:
    • Nyílászáró
    Műanyag nyílászáró
    Az 1945 utáni építési láz új, olcsóbb és gyorsabb építési módokat követelt, ennek eredményekén az ’50-es években megjelentek a piacon az első műanyagablak profilok. Az első háromkamrás modellek az 1960-as évek közepén váltak elérhetővé. A műanyagprofilok hőszigetelésének javítását a légkamrák növelése, a beépítési mélység, a hőhídmentes merevítés és a szigetelőhabok használata tette lehetővé. A műanyag nyílászárókra jellemző, hogy szárnya és tokja kamrákra, egész pontosan ún. légkamrákra van osztva. Fontos kiemelni, hogy légkamrákkal csak műanyag nyílászárók esetében találkozunk. A kamrák hő- és hangszigetelésre szolgálnak, illetve ezek garantálják az ablak stabilitását. A számuk azt határozza meg, hogy az elszeparált tereket a profilban hány légréteg válassza el egymástól. A legelterjedtebb és legnépszerűbb napjainkban az 5 és 6 légkamrás profil. Az 5 kamrás ablakok a legkeresettebbek, ezek teljesen megfelelnek az átlag lakosság igényeinek, az egyik leggyakoribb párosítás a típusok között az 5 légkamrás ablak-70 mm-es falvastagsággal. A régi, ma már kevésbé használatos 3 légkamrás profilokba általában 1,3-1,4 W/m² K, az 5 vagy ennél több légkamrásba pedig 1,0 W/m² K, vagy háromrétegű, 0,7 W/m² K hőátbocsátási tényezővel rendelkező üveget építenek be.
    Témakörök:
    • Nyílászáró
    Nyílt égésterű gázkazán
    A nyílt égéstér azt jelenti, hogy az a tér, amelyben a tüzelőanyag égése zajlik, közvetlen kapcsolatban áll az épület belterével és onnan szerzi az égéshez szükséges oxigént. A 813/2013/EU és a 814/2014/EU kazáncsere-rendelet értelmében 2016. július 1-jétől kizárólag ErP minősítéssel ellátott gázkazánok szerelhetők fel. A felelősség nemcsak a szerelőt, hanem a tulajdonost terheli. A jogszabályi előírás nem mondja ki egyértelműen, hogy nyílt égésterű, vagy turbós kazánokat nem lehet üzembe helyezni, hanem a beüzemelés feltételét a készülék megfelelő szintű NOx kibocsátásához köti. Amelyik gázkészülék NOx kibocsájtása 56 mg/kWh alatt marad, az teljesíti a jogszabályi feltételeket. Szinte kizárható, hogy a határérték a hagyományos, atmoszferikus gázégővel rendelkező gázfogyasztó készülékkel teljesíthető.
    Témakörök:
    • Fűtés
    Összesített energetikai jellemző
    Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Figyelembe veszi az épület hőszigeteltségét, a nyílászárókat, a gépészeti berendezések hatásfokát, a felhasznált energiahordozókat és a megújuló energiaforrásokat is. Minél alacsonyabb az értéke, annál kisebb az épület energiafogyasztása. Mértékegysége: kWh/m²/a (kilowatt per négyzetméter per év)
    Témakörök:
    Óvadéki betét
    A társasházi felújítási hiteleknél garanciaként, fedezetként kért betét, ami több banknál elengedhetetlen a hitel elnyeréséhez.
    Témakörök:

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Értesülj újdonságainkról, olvass tippeket a mélyfelújításról, hogy felkészülten vághass bele!

Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Felújításod bármelyik fázisába be tudunk csatlakozni, vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy látogass meg minket irodáink valamelyikében!

Ez a weboldal az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának támogatásában részesült, a Gyakran ismételt kérdések és az Energiamegtakarítási kalkulátor háttérprogramja a 847100. sz., az összes stöbbi aloldal a 845652. sz. támogatási szerződés keretében. A weboldal tartalma a RenoHUb és a QualDeEPC konzorcium kizárólagos felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.