Fogalmak
Kiválasztott témakörök:
- Tervezés
- Általános
- Fűtés
- Általános
- Tervezés
- Fűtés
- Hőszigetelés
- Általános
- Tervezés
- Nyílászáró
- Általános
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Fűtés
- Fűtés
- Megújuló energia
- Fűtés
Közel nulla energiaigény
A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. A fenti követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB, azaz "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem.
A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi kategóriákban:
1. Épületszerkezetekre vonatkozó szabályok
2. Az egész épületre vonatkozó szabályok
3. Az épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályok
4. A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni.
2022. június 30-a után csak közel nulla energiaigényű lakóház kaphat használatbavételi engedélyt. Erre azért kell ügyelni, mert az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadása között évek telhetnek el, így elképzelhető, hogy a korábbi tervek egyik pillanatról a másikra elavulnak. Utólag pedig csak sok költséggel és még több bosszúsággal alakíthatjuk át közel nulla energiaigényűre az épületünket. Érdemes jó előre gondolkodni, és már most "közel nullára" tervezni.
Forrás és további információ: Országos Tanúsító Központ, https://orszagos-tanusito-kozpont.hu/blog/kozel-nulla-energiaigeny
Témakörök:
Nyílt égésterű gázkazán
A nyílt égéstér azt jelenti, hogy az a tér, amelyben a tüzelőanyag égése zajlik, közvetlen kapcsolatban áll az épület belterével és onnan szerzi az égéshez szükséges oxigént. A 813/2013/EU és a 814/2014/EU kazáncsere-rendelet értelmében 2016. július 1-jétől kizárólag ErP minősítéssel ellátott gázkazánok szerelhetők fel. A felelősség nemcsak a szerelőt, hanem a tulajdonost terheli. A jogszabályi előírás nem mondja ki egyértelműen, hogy nyílt égésterű, vagy turbós kazánokat nem lehet üzembe helyezni, hanem a beüzemelés feltételét a készülék megfelelő szintű NOx kibocsátásához köti. Amelyik gázkészülék NOx kibocsájtása 56 mg/kWh alatt marad, az teljesíti a jogszabályi feltételeket. Szinte kizárható, hogy a határérték a hagyományos, atmoszferikus gázégővel rendelkező gázfogyasztó készülékkel teljesíthető.
Témakörök:
Összesített energetikai jellemző
Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Figyelembe veszi az épület hőszigeteltségét, a nyílászárókat, a gépészeti berendezések hatásfokát, a felhasznált energiahordozókat és a megújuló energiaforrásokat is. Minél alacsonyabb az értéke, annál kisebb az épület energiafogyasztása.
Mértékegysége: kWh/m²/a (kilowatt per négyzetméter per év)
Témakörök:
Passzívház
A passzívház (németül: Passivhaus) a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott németországi minősítési rendszer. Definíciója szerint: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül, azaz szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizáljuk és a belső - emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó - hőnyereséget maximalizáljuk.
A passzívház elve: zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal. Amennyire lehet, használjuk ki a szoláris energiát, és alakítsunk ki olyan szellőző rendszert, amelynél hőcserélőn keresztül adódik át az elvezetett használt levegő hőmennyisége a bevezetett friss levegőnek. A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható.
A passzívház elv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést és a részletekre való odafigyelést igényel.
• az éves fűtési (és hűtési ) energiaigénye nem lehet több, mint 15 kWh/m2év
• vagy az épület csúcshőigénye nem lehet több, mint 10 W/m2
• primer energiaigény (fűtés + melegvíz, világítás, egyéb elektromos használat…) pedig 120 kWh/m2év évente.
• a légtömörség követelményértéke: 0,6 l/h
• a nyári túlmelegedés gyakorisága «10%
A passzív szó azt jelenti, hogy jellemzően passzív, vagyis a különféleképpen kinyert energiákat használja fel fűtésre, ilyen lehet pl. a világítás, a bent tartózkodó emberek hőtermelése és persze a napsugárzás. Ha mindezek nem elégségesek, csak akkor kell kiegészítő fűtésről gondoskodni, ami lehet hagyományos vagy megújuló energiát felhasználó fűtés.
A passzívház lényegi követelménye a légtömörség, aminek a követelményértéke max=0,6 1/h érték. Egy épület szükséges téli szellőztetése (a téli külső hideg levegő felfűtése) komoly energiaigénnyel bír. A passzívházaknál ennek legtakarékosabb módja az igen magas hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés alkalmazása, aminél a távozó elhasznált, de meleg levegő felfűti a kinti friss, de hideg levegőt. A magas hatékonyság 75-93% -os energiakinyerést jelent.
Témakörök:
Penészesedés
A hőhíd rövidtávon kellemetlen esztétikai elváltozásokat okozhat a falak belső festésében, és aki nem orvosolja hatékonyan a problémát, az rövidesen penészesedéssel számolhat. A penészesedés egyik negatív hozadéka az egészségügyi károsodás, hiszen a penészgombás falfelületek drasztikusan csökkentik otthonunk levegőminőségét, ami hosszabb távon kellemetlen szagokhoz, rossz közérzethez, légúti panaszokhoz, extrém esetekben pedig nagyon súlyos légúti fertőzésekhez is vezethet.
Témakörök:
Radiátorok
A radiátorok felhasználása nagyon elterjedt Magyarországon, számos méretben, megjelenésben és anyagban érhetők el. Fő előnyük, hogy kiforrott technológiának számítanak, ezért szinte mindenhol lehet szakértő szerelőt találni. A bekerülési költségük viszonylag alacsony, jól szabályozható a hőmérséklet, és megfelelő szerelés esetén azonnal meleget adnak.
Témakörök:
Split hűtő-fűtő klíma (levegő-levegő hőszivattyú)
Ha a fűtést és a hűtést a legolcsóbb megoldással szeretnéd kivitelezni, akkor dönthetsz a split hűtő-fűtő klíma felszerelése mellett, amely egy levegő-levegő hőszivattyú. Ennél a megoldásnál egy parapetes vagy fali fancoil adja a hideget/meleget. Egyre népszerűbbek, különösen gázkonvektorok kiváltására alkalmazzák Magyarországon, de előfordul, hogy a meglevő központi fűtéses gázkazán rendszer mellé installálják, és csak tartaléknak hagyják meg a gázfűtést, áramszünet esetére. A fűtési hőigény csökkenésével ugyanis egyre jobban megéri akár már egyedi levegős rendszereket is felszerelni. Kedvezményes (H) tarifát már 3,4 SCOP (jósági fok feletti) split klímák esetén is lehet igényelni az áramszolgáltatónál. Előnye még, hogy a levegő-levegő hőszivattyús rendszerek olcsóbban szerelhetők be, mint a víz-víz, talaj-víz és levegő-víz rendszerű hőszivattyúk, így nemcsak nagyobb felújításnál játszhatnak szerepet.
A split klímákkal fűteni és hűteni is lehet, ám hideg időben hátrányosan befolyásolhatja a komfortérzetet az, hogy a lakás hőmérséklete csak a levegő keringtetésével szabályozható. A split klímák fűtési célú használatának hátránya még, hogy a külső hőmérséklet süllyedésével párhuzamosan csökken a klímák hatékonysága: -15 Celsius fokos külső hőmérsékletnél egy split klíma a névleges teljesítményének csupán 50%-át tudja leadni. Ezzel együtt a lakás melegvíz-ellátása sem lesz megoldott.
„Aki klímával való fűtésen gondolkodik, annak érdemes egy adott készülék forgalmazói katalógusban jelzett működési tartományát összevetnie szűkebb lakókörnyezete lokális átlaghőmérsékletével, hiszen egy berendezés nagy eltérést mutathat -10°C vagy -20°C külső hőmérséklet esetén. Ahogy a külső hőmérséklet esik, egy készülék fűtési teljesítménye drasztikusan lecsökkenhet. Azaz nemcsak az fontos, hogy a berendezéssel milyen alsó hőmérsékleti határig lehet fűteni, hanem az is, hogy alacsony külső hőmérsékletek mellett mekkora fűtési teljesítmény leadására képes. Aki hidegebb országrészben lakik, annak célszerű olyan berendezést választania, ami névleges kapacitását tartósan, akár -15°C mellett is képes megtartani."
Témakörök:
Szilárdtüzelésű kazán
A szilárdtüzelésű kazánok a gázfűtés mellett az egyik legelterjedtebb fűtési módnak számítanak Magyarországon, főleg olyan helyeken, ahol nincs kiépítve a gázhálózat.
A szilárdtüzelésű kazánok független fűtési rendszert biztosító hőtermelő berendezések. Önállóan vagy meglévő rendszer kiegészítéseként építhetők be szinte minden épülettípusba. Melegvizes, gravitációs vagy szivattyús, zárt vagy nyitott rendszerű régi és új központi fűtésekhez egyaránt telepíthetők.
Működhetnek nem megújuló energiaforrásnak számító fosszilis tüzelőanyaggal (széntüzelésű: kőszén, lignit, tőzeg tüzelésű kivitel), illetve jelenleg még megújuló energiaforrásnak számító tüzelőanyaggal (fahasáb, faapríték, fűrészpor, fapellet vagy agripellet, fabrikett vagy tőzegbrikett, biomassza). A faelgázosító kazánok azonos hőenergia előállítására kevesebb fát használnak el, ezáltal jelentős hatásfokkal rendelkeznek. A magasabb hőfokon történő égetés során, minimális salak, hamu termelődése és károsanyag-kibocsátása mellett, nemcsak a szilárd tüzelőanyag, hanem a fűtőértéket képviselő füstgáz egy része is elég.
Témakörök:
