Fogalmak
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Pénzügy
- Meleg víz
- Hőszigetelés
- Nyílászáró
- Társasház
- Tervezés
- Kivitelezés
- Garancia
- Általános
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Fűtés
- Meleg víz
- Általános
- Tervezés
- Hőszigetelés
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Kivitelezés
- Meleg víz
- Megújuló energia
Költségoptimalizált szint
A jelentős felújítás fogalmát a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szabályozza. Jelentős felújításnak számít, ha a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érinti a felújítás.
Az épületburok homlokzati hőszigetelése jelentős felújításnak számít. Ilyen esetben az elvárás a költségoptimalizált szint (7/2006. (V.24.) TNM rendelet 5. melléklet). A költségoptimalizált szint U-érték elvárásai külső fal esetén 0,24; lapostetőnél 0,17; padlásfödémnél 0,17; nyílászárók esetén 1,15; padlónál 0,3. Van előírás a épület fajlagos hőveszteség tényezőjére (q-érték) és az összesített energetikai jellemzőre (Ep-érték), amely értékeket energetikus szakember tudja kiszámolni.
Témakörök:
Kombi gázkazán
Léteznek úgynevezett kombi-gázkazán készülék típusok, amelyek a fűtési rendszerhez alkalmazandó melegvíz-mennyiség mellett képesek használati-melegvíz előállítására is.
Ennek kétféle megoldási lehetősége van.
• Átfolyós vízmelegítés során a kazán akkor melegíti a vizet, amikor az használatra kerül – tehát az elérhető meleg víz mennyisége a berendezés teljesítményétől függ. Ez a legelterjedtebb, mert átlagos körülmények között ez a legköltséghatékonyabb. Lecserélhető a régi bojler, helyet lehet megtakarítani vele, hiszen egy készülék két funkcióért felel majd. Ez abban az esetben jó megoldás, ha egyszerre csak egy helyen használnak meleg vizet és csak néhány fő lakik a lakásban. Ha egyszerre több fürdőszobát is használna a család, akkor egy nagyobb kapacitású rendszerre van szükség.
• Tárolós vízmelegítő esetén a kazán feltölti a tárolót meleg vízzel, így rögtön a rendelkezésre áll a teljes mennyiség, egyszerre több helyen felhasználhatóan. A tároló méretének meghatározásánál ezért pontosan tudni kell a háztartás melegvíz-igényét! A tárolós megoldáson belül még további két lehetőség létezik: a direkt, amely egyenesen a tárolót fűti fel, és az indirekt, amely a kazánban elhelyezett csövön keresztül fűti fel a vizet.
Témakörök:
Közel nulla energiaigény
A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. A fenti követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB, azaz "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem.
A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi kategóriákban:
1. Épületszerkezetekre vonatkozó szabályok
2. Az egész épületre vonatkozó szabályok
3. Az épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályok
4. A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni.
2022. június 30-a után csak közel nulla energiaigényű lakóház kaphat használatbavételi engedélyt. Erre azért kell ügyelni, mert az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadása között évek telhetnek el, így elképzelhető, hogy a korábbi tervek egyik pillanatról a másikra elavulnak. Utólag pedig csak sok költséggel és még több bosszúsággal alakíthatjuk át közel nulla energiaigényűre az épületünket. Érdemes jó előre gondolkodni, és már most "közel nullára" tervezni.
Forrás és további információ: Országos Tanúsító Központ, https://orszagos-tanusito-kozpont.hu/blog/kozel-nulla-energiaigeny
Témakörök:
Kőzetgyapot szigetelés
A kőzetgyapot szigetelés kedvező tulajdonságai miatt számos helyen alkalmazható - kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik, jó hangszigetelő, tartós, nedvességre nem érzékeny, tűzálló, kiváló légáteresztő képességű, és a környezetre és az egészségre káros hatása sincs. Kedvező tulajdonságai miatt számos helyen alkalmazható: tégla, beton, pórusbeton, vályog és fa (könnyűszerkezetes) falazaton. A kőzetgyapot 97%-ban bazaltból, diabázból és dolomitból áll. A megolvadt kőzetből 1.400 °C-os hőmérsékleten finom fonalakat fonnak, kötőanyagként fenolformaldehidet adnak hozzá, és forró levegő áramoltatása mellett megkeményítik. A beépítés utáni formaldehid-gáz kibocsátás a határérték alatt marad.
Témakörök:
Légkamra
A műanyag nyílászárókra jellemző, hogy szárnya és tokja kamrákra, egész pontosan ún. légkamrákra van osztva, kihasználva a levegő kiváló hőszigetelési képességét. Fontos kiemelni, hogy légkamrákkal csak műanyag nyílászárók esetében találkozunk. A kamrák hő- és hangszigetelésre szolgálnak, illetve ezek garantálják az ablak stabilitását. A számuk azt határozza meg, hogy az elszeparált tereket a profilban hány légréteg válassza el egymástól. Minél nagyobb a kamraszám, annál jobb a szigetelés.
A két és három légkamrás ablakok ma már korszerűtlennek számítanak. A kamrák számának emelkedése általában a tok és a szárnyszerkezet szélességét is növeli, arányosan növekedik a beépítési mélység is, ami az ablakprofil vastagságát jelenti, így a nyílászáró statikailag sokkal megbízhatóbb, merevebb lesz (kinyitás után az ablak nem lóg, nem szorul az elmozdulás miatt). A régi, ma már kevésbé használatos 3 légkamrás profilokba általában 1,3-1,4 W/m2 K, az 5 vagy ennél több légkamrásba pedig 1,0 W/m2 K, vagy háromrétegű, 0,7 W/m2 K hőátbocsátási tényezővel rendelkező üveget építenek be.
Témakörök:
Műanyag nyílászáró
Az 1945 utáni építési láz új, olcsóbb és gyorsabb építési módokat követelt, ennek eredményekén az ’50-es években megjelentek a piacon az első műanyagablak profilok. Az első háromkamrás modellek az 1960-as évek közepén váltak elérhetővé. A műanyagprofilok hőszigetelésének javítását a légkamrák növelése, a beépítési mélység, a hőhídmentes merevítés és a szigetelőhabok használata tette lehetővé.
A műanyag nyílászárókra jellemző, hogy szárnya és tokja kamrákra, egész pontosan ún. légkamrákra van osztva. Fontos kiemelni, hogy légkamrákkal csak műanyag nyílászárók esetében találkozunk. A kamrák hő- és hangszigetelésre szolgálnak, illetve ezek garantálják az ablak stabilitását. A számuk azt határozza meg, hogy az elszeparált tereket a profilban hány légréteg válassza el egymástól.
A legelterjedtebb és legnépszerűbb napjainkban az 5 és 6 légkamrás profil. Az 5 kamrás ablakok a legkeresettebbek, ezek teljesen megfelelnek az átlag lakosság igényeinek, az egyik leggyakoribb párosítás a típusok között az 5 légkamrás ablak-70 mm-es falvastagsággal. A régi, ma már kevésbé használatos 3 légkamrás profilokba általában 1,3-1,4 W/m² K, az 5 vagy ennél több légkamrásba pedig 1,0 W/m² K, vagy háromrétegű, 0,7 W/m² K hőátbocsátási tényezővel rendelkező üveget építenek be.
Témakörök:
Műszaki ellenőr
Az építtető (beruházó) szerződött, jogosultsággal rendelkező partnere, aki az építkezés szakszerűségét ellenőrzi. Részt vehet a tervek, költségvetések, árajánlatok felülvizsgálatában, a kivitelezők kiválasztásában. Az építész műszaki ellenőrökön kívül, minden szakterületnek van műszaki ellenőre és mindegyik, csak a jogosultságának megfelelő ellenőrzést végezheti. A műszaki ellenőr elvállalhatja a feladatot generál műszaki ellenőrként. Ebben az esetben a szakági műszaki ellenőrökről neki kell gondoskodni, különben az építtetőnek kell minden szakág műszaki ellenőrével szerződni.
Témakörök:
Napkollektor
A modern fűtési rendszerek napkollektorokkal kombinálhatók, melyek melegvíz készítéshez vagy kisegítő fűtésként illeszthetők be a fűtési körbe. Legtöbbször csak használati melegvíz előállítására célszerű alkalmazni. Egy családi ház esetében jellemzően a vízmelegítésre használt energia 60%-át lehet megtakarítani egy adott évben. Az épület adottságai, funkciói, a benne élők vagy dolgozók igényei az esetek egy részében indokolhatják a napkollektor fűtésrásegítésre való alkalmazását. (pl.: egy családi ház esetében 5 főnél több lakos, és/vagy medence használatnál a víz felmelegítésére, gondos tervezést igényel.) Ahogy a többi műszaki megoldást, úgy ezt is csak szakember segítségével érdemes eldönteni.
A napenergiás melegvíz/fűtési rendszerekben használt napkollektoroknak két típusa van: sík- és vákuumcsöves kollektor.
1. A síkkollektor legfőbb jellemzője a fekete abszorber felület, melyet a Nap irányába kell telepíteni. Az abszorber bevonatát úgy tervezték, hogy képes legyen a napsugárzás maximumát elnyelni és a sugárzás csak nagyon kis részét tükrözze vissza. Az energiát az abszorber felülete alatti csőrendszerben cirkuláló hőszállító folyadék nyeli el.
2. Vákuumcsöves kollektorok: A hőveszteség az üvegcsövekben lévő vákuumnak köszönhetően teljesen kiküszöbölhető. Az üvegcsövek alatt található tükrök a napfényt egyenesen az abszorbercsőre irányítják, ezáltal nagyobb hatékonysággal bírnak, mint a síkkollektorok.
Témakörök:
