Fogalmak
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Nyílászáró
- Hőszigetelés
- Megújuló energia
- Tervezés
- Pénzügy
- Társasház
- Garancia
- Nyílászáró
- Meleg víz
- Megújuló energia
- Hőszigetelés
- Általános
- Tervezés
- Nyílászáró
- Pénzügy
- Garancia
- Társasház
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Megújuló energia
- Fűtés
- Megújuló energia
- Nyílászáró
Műanyag nyílászáró
Az 1945 utáni építési láz új, olcsóbb és gyorsabb építési módokat követelt, ennek eredményekén az ’50-es években megjelentek a piacon az első műanyagablak profilok. Az első háromkamrás modellek az 1960-as évek közepén váltak elérhetővé. A műanyagprofilok hőszigetelésének javítását a légkamrák növelése, a beépítési mélység, a hőhídmentes merevítés és a szigetelőhabok használata tette lehetővé.
A műanyag nyílászárókra jellemző, hogy szárnya és tokja kamrákra, egész pontosan ún. légkamrákra van osztva. Fontos kiemelni, hogy légkamrákkal csak műanyag nyílászárók esetében találkozunk. A kamrák hő- és hangszigetelésre szolgálnak, illetve ezek garantálják az ablak stabilitását. A számuk azt határozza meg, hogy az elszeparált tereket a profilban hány légréteg válassza el egymástól.
A legelterjedtebb és legnépszerűbb napjainkban az 5 és 6 légkamrás profil. Az 5 kamrás ablakok a legkeresettebbek, ezek teljesen megfelelnek az átlag lakosság igényeinek, az egyik leggyakoribb párosítás a típusok között az 5 légkamrás ablak-70 mm-es falvastagsággal. A régi, ma már kevésbé használatos 3 légkamrás profilokba általában 1,3-1,4 W/m² K, az 5 vagy ennél több légkamrásba pedig 1,0 W/m² K, vagy háromrétegű, 0,7 W/m² K hőátbocsátási tényezővel rendelkező üveget építenek be.
Témakörök:
Napkollektor
A modern fűtési rendszerek napkollektorokkal kombinálhatók, melyek melegvíz készítéshez vagy kisegítő fűtésként illeszthetők be a fűtési körbe. Legtöbbször csak használati melegvíz előállítására célszerű alkalmazni. Egy családi ház esetében jellemzően a vízmelegítésre használt energia 60%-át lehet megtakarítani egy adott évben. Az épület adottságai, funkciói, a benne élők vagy dolgozók igényei az esetek egy részében indokolhatják a napkollektor fűtésrásegítésre való alkalmazását. (pl.: egy családi ház esetében 5 főnél több lakos, és/vagy medence használatnál a víz felmelegítésére, gondos tervezést igényel.) Ahogy a többi műszaki megoldást, úgy ezt is csak szakember segítségével érdemes eldönteni.
A napenergiás melegvíz/fűtési rendszerekben használt napkollektoroknak két típusa van: sík- és vákuumcsöves kollektor.
1. A síkkollektor legfőbb jellemzője a fekete abszorber felület, melyet a Nap irányába kell telepíteni. Az abszorber bevonatát úgy tervezték, hogy képes legyen a napsugárzás maximumát elnyelni és a sugárzás csak nagyon kis részét tükrözze vissza. Az energiát az abszorber felülete alatti csőrendszerben cirkuláló hőszállító folyadék nyeli el.
2. Vákuumcsöves kollektorok: A hőveszteség az üvegcsövekben lévő vákuumnak köszönhetően teljesen kiküszöbölhető. Az üvegcsövek alatt található tükrök a napfényt egyenesen az abszorbercsőre irányítják, ezáltal nagyobb hatékonysággal bírnak, mint a síkkollektorok.
Témakörök:
Összesített energetikai jellemző
Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Figyelembe veszi az épület hőszigeteltségét, a nyílászárókat, a gépészeti berendezések hatásfokát, a felhasznált energiahordozókat és a megújuló energiaforrásokat is. Minél alacsonyabb az értéke, annál kisebb az épület energiafogyasztása.
Mértékegysége: kWh/m²/a (kilowatt per négyzetméter per év)
Témakörök:
Óvadéki betét
A társasházi felújítási hiteleknél garanciaként, fedezetként kért betét, ami több banknál elengedhetetlen a hitel elnyeréséhez.
Témakörök:
Penészesedés
A hőhíd rövidtávon kellemetlen esztétikai elváltozásokat okozhat a falak belső festésében, és aki nem orvosolja hatékonyan a problémát, az rövidesen penészesedéssel számolhat. A penészesedés egyik negatív hozadéka az egészségügyi károsodás, hiszen a penészgombás falfelületek drasztikusan csökkentik otthonunk levegőminőségét, ami hosszabb távon kellemetlen szagokhoz, rossz közérzethez, légúti panaszokhoz, extrém esetekben pedig nagyon súlyos légúti fertőzésekhez is vezethet.
Témakörök:
Síkkollektorok
A napkollektorok egy fajtája. A síkkollektor legfőbb jellemzője a fekete abszorber felület, melyet a Nap irányába kell telepíteni. Az abszorber bevonatát úgy tervezték, hogy képes legyen a napsugárzás maximumát elnyelni és a sugárzás csak nagyon kis részét tükrözze vissza. Az energiát az abszorber felülete alatti csőrendszerben cirkuláló hőszállító folyadék nyeli el.
Témakörök:
Split hűtő-fűtő klíma (levegő-levegő hőszivattyú)
Ha a fűtést és a hűtést a legolcsóbb megoldással szeretnéd kivitelezni, akkor dönthetsz a split hűtő-fűtő klíma felszerelése mellett, amely egy levegő-levegő hőszivattyú. Ennél a megoldásnál egy parapetes vagy fali fancoil adja a hideget/meleget. Egyre népszerűbbek, különösen gázkonvektorok kiváltására alkalmazzák Magyarországon, de előfordul, hogy a meglevő központi fűtéses gázkazán rendszer mellé installálják, és csak tartaléknak hagyják meg a gázfűtést, áramszünet esetére. A fűtési hőigény csökkenésével ugyanis egyre jobban megéri akár már egyedi levegős rendszereket is felszerelni. Kedvezményes (H) tarifát már 3,4 SCOP (jósági fok feletti) split klímák esetén is lehet igényelni az áramszolgáltatónál. Előnye még, hogy a levegő-levegő hőszivattyús rendszerek olcsóbban szerelhetők be, mint a víz-víz, talaj-víz és levegő-víz rendszerű hőszivattyúk, így nemcsak nagyobb felújításnál játszhatnak szerepet.
A split klímákkal fűteni és hűteni is lehet, ám hideg időben hátrányosan befolyásolhatja a komfortérzetet az, hogy a lakás hőmérséklete csak a levegő keringtetésével szabályozható. A split klímák fűtési célú használatának hátránya még, hogy a külső hőmérséklet süllyedésével párhuzamosan csökken a klímák hatékonysága: -15 Celsius fokos külső hőmérsékletnél egy split klíma a névleges teljesítményének csupán 50%-át tudja leadni. Ezzel együtt a lakás melegvíz-ellátása sem lesz megoldott.
„Aki klímával való fűtésen gondolkodik, annak érdemes egy adott készülék forgalmazói katalógusban jelzett működési tartományát összevetnie szűkebb lakókörnyezete lokális átlaghőmérsékletével, hiszen egy berendezés nagy eltérést mutathat -10°C vagy -20°C külső hőmérséklet esetén. Ahogy a külső hőmérséklet esik, egy készülék fűtési teljesítménye drasztikusan lecsökkenhet. Azaz nemcsak az fontos, hogy a berendezéssel milyen alsó hőmérsékleti határig lehet fűteni, hanem az is, hogy alacsony külső hőmérsékletek mellett mekkora fűtési teljesítmény leadására képes. Aki hidegebb országrészben lakik, annak célszerű olyan berendezést választania, ami névleges kapacitását tartósan, akár -15°C mellett is képes megtartani."
Témakörök:
Szekcionált garázskapu
A szekcionált garázskapu több vízszintesen elhelyezkedő lamellából áll, amelyek nyitáskor a garázs mennyezete alá csúsznak fel, vagy oldalra a fal mellé gördülnek be. Helytakarékos, és mivel nyitás közben sem lóg túl a kapu síkján – szemben a billenő kapukkal – ezért közvetlenül elé parkolhatunk, és utcafrontra, járda elé is beépíthető. Mivel a nyílás belső oldalára szerelik fel, akár íves kapunyílásba is beépíthető. Szín, felület és motívum tekintetében rendkívül széles a választék.
Témakörök:
