Fogalmak
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Hőszigetelés
- Pénzügy
- Meleg víz
- Társasház
- Tervezés
- Általános
- Hőszigetelés
- Meleg víz
- Megújuló energia
- Hőszigetelés
- Általános
- Tervezés
- Nyílászáró
- Pénzügy
- Garancia
- Társasház
- Általános
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Tervezés
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Nyílászáró
Kőzetgyapot szigetelés
A kőzetgyapot szigetelés kedvező tulajdonságai miatt számos helyen alkalmazható - kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik, jó hangszigetelő, tartós, nedvességre nem érzékeny, tűzálló, kiváló légáteresztő képességű, és a környezetre és az egészségre káros hatása sincs. Kedvező tulajdonságai miatt számos helyen alkalmazható: tégla, beton, pórusbeton, vályog és fa (könnyűszerkezetes) falazaton. A kőzetgyapot 97%-ban bazaltból, diabázból és dolomitból áll. A megolvadt kőzetből 1.400 °C-os hőmérsékleten finom fonalakat fonnak, kötőanyagként fenolformaldehidet adnak hozzá, és forró levegő áramoltatása mellett megkeményítik. A beépítés utáni formaldehid-gáz kibocsátás a határérték alatt marad.
Témakörök:
Napkollektor
A modern fűtési rendszerek napkollektorokkal kombinálhatók, melyek melegvíz készítéshez vagy kisegítő fűtésként illeszthetők be a fűtési körbe. Legtöbbször csak használati melegvíz előállítására célszerű alkalmazni. Egy családi ház esetében jellemzően a vízmelegítésre használt energia 60%-át lehet megtakarítani egy adott évben. Az épület adottságai, funkciói, a benne élők vagy dolgozók igényei az esetek egy részében indokolhatják a napkollektor fűtésrásegítésre való alkalmazását. (pl.: egy családi ház esetében 5 főnél több lakos, és/vagy medence használatnál a víz felmelegítésére, gondos tervezést igényel.) Ahogy a többi műszaki megoldást, úgy ezt is csak szakember segítségével érdemes eldönteni.
A napenergiás melegvíz/fűtési rendszerekben használt napkollektoroknak két típusa van: sík- és vákuumcsöves kollektor.
1. A síkkollektor legfőbb jellemzője a fekete abszorber felület, melyet a Nap irányába kell telepíteni. Az abszorber bevonatát úgy tervezték, hogy képes legyen a napsugárzás maximumát elnyelni és a sugárzás csak nagyon kis részét tükrözze vissza. Az energiát az abszorber felülete alatti csőrendszerben cirkuláló hőszállító folyadék nyeli el.
2. Vákuumcsöves kollektorok: A hőveszteség az üvegcsövekben lévő vákuumnak köszönhetően teljesen kiküszöbölhető. Az üvegcsövek alatt található tükrök a napfényt egyenesen az abszorbercsőre irányítják, ezáltal nagyobb hatékonysággal bírnak, mint a síkkollektorok.
Témakörök:
Összesített energetikai jellemző
Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Figyelembe veszi az épület hőszigeteltségét, a nyílászárókat, a gépészeti berendezések hatásfokát, a felhasznált energiahordozókat és a megújuló energiaforrásokat is. Minél alacsonyabb az értéke, annál kisebb az épület energiafogyasztása.
Mértékegysége: kWh/m²/a (kilowatt per négyzetméter per év)
Témakörök:
Óvadéki betét
A társasházi felújítási hiteleknél garanciaként, fedezetként kért betét, ami több banknál elengedhetetlen a hitel elnyeréséhez.
Témakörök:
Passzívház
A passzívház (németül: Passivhaus) a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott németországi minősítési rendszer. Definíciója szerint: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül, azaz szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizáljuk és a belső - emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó - hőnyereséget maximalizáljuk.
A passzívház elve: zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal. Amennyire lehet, használjuk ki a szoláris energiát, és alakítsunk ki olyan szellőző rendszert, amelynél hőcserélőn keresztül adódik át az elvezetett használt levegő hőmennyisége a bevezetett friss levegőnek. A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható.
A passzívház elv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést és a részletekre való odafigyelést igényel.
• az éves fűtési (és hűtési ) energiaigénye nem lehet több, mint 15 kWh/m2év
• vagy az épület csúcshőigénye nem lehet több, mint 10 W/m2
• primer energiaigény (fűtés + melegvíz, világítás, egyéb elektromos használat…) pedig 120 kWh/m2év évente.
• a légtömörség követelményértéke: 0,6 l/h
• a nyári túlmelegedés gyakorisága «10%
A passzív szó azt jelenti, hogy jellemzően passzív, vagyis a különféleképpen kinyert energiákat használja fel fűtésre, ilyen lehet pl. a világítás, a bent tartózkodó emberek hőtermelése és persze a napsugárzás. Ha mindezek nem elégségesek, csak akkor kell kiegészítő fűtésről gondoskodni, ami lehet hagyományos vagy megújuló energiát felhasználó fűtés.
A passzívház lényegi követelménye a légtömörség, aminek a követelményértéke max=0,6 1/h érték. Egy épület szükséges téli szellőztetése (a téli külső hideg levegő felfűtése) komoly energiaigénnyel bír. A passzívházaknál ennek legtakarékosabb módja az igen magas hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés alkalmazása, aminél a távozó elhasznált, de meleg levegő felfűti a kinti friss, de hideg levegőt. A magas hatékonyság 75-93% -os energiakinyerést jelent.
Témakörök:
Penészesedés
A hőhíd rövidtávon kellemetlen esztétikai elváltozásokat okozhat a falak belső festésében, és aki nem orvosolja hatékonyan a problémát, az rövidesen penészesedéssel számolhat. A penészesedés egyik negatív hozadéka az egészségügyi károsodás, hiszen a penészgombás falfelületek drasztikusan csökkentik otthonunk levegőminőségét, ami hosszabb távon kellemetlen szagokhoz, rossz közérzethez, légúti panaszokhoz, extrém esetekben pedig nagyon súlyos légúti fertőzésekhez is vezethet.
Témakörök:
Teljesítmény nyilatkozat
A teljesítmény nyilatkozat az építőanyagok forgalomba hozásához és beépítéséhez kiállított nyilatkozat, amit a gyártó készít el az Építésügyi Minőségellenőrzési Innovációs NKft. (ÉMI) engedély alapján és amely tartalmazza az építőanyag paramétereit. További információ: https://www.emi.hu/webadatbazisok/Publikaciok.nsf/PublicationsPreviewHTMLByDate/4DC41685D162771DC125810E004144A1/$FILE/EMILI_teljesitmenynyilatkozat.pdf
Témakörök:
U-érték (hőátbocsátási tényező)
Az U érték a fajlagos hőátbocsátási tényező, mértékegysége W/m²K [Watt-per-négyzetméter-Kelvin]. Alapvető energetikai mérőszámról van szó, amely a szerkezetet jellemzi, az egy négyzetméter felületen át távozó hővesztesége alapján. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége.
A régi, korszerűtlen, rossz állapotú nyílászárókra jellemző a nagy hőátbocsátási tényező. Az úgynevezett U érték 3–6 W/m2K, ami a modern, hőszigetelő üvegezésű ablakoknál már akár 1,0–1,4 W/ m2K-re is csökkenthető. Az új ablak kiválasztásakor mindig a teljes ablakszerkezet, tehát a keret és az üvegezés együttes hőátbocsátási tényezőjét vegyük figyelembe. Ezt az Uw (window) érték jelöli, míg az üvegezését az Ug (glass), a keretét pedig az Uf (frame) érték adja meg.
Vannak előírások az energetikai irányelvekben az U-értékre, néhány példa a hőátbocsátási tényezők szabályaira (W/m2K):
Külső fal 0,24
Lapostető 0,17
Padlásfödém 0,17
Homlokzati nyílászáró (fa, műanyag) 1,15
Talajon fekvő padló 0,3
Témakörök:
