RenoPont

Fogalmak

    Ingatlan Szervízkönyv
    A Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesületének (MCsTE) zöldotthon szolgáltatásának része, amely során minden, az otthonoddal kapcsolatos dokumentumot egy helyen, az ingatlanodhoz tartozó szervizkönyvben rögzítik.
    Témakörök:
    • Általános
    • Tervezés
    Költségoptimalizált szint
    A jelentős felújítás fogalmát a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szabályozza. Jelentős felújításnak számít, ha a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érinti a felújítás. Az épületburok homlokzati hőszigetelése jelentős felújításnak számít. Ilyen esetben az elvárás a költségoptimalizált szint (7/2006. (V.24.) TNM rendelet 5. melléklet). A költségoptimalizált szint U-érték elvárásai külső fal esetén 0,24; lapostetőnél 0,17; padlásfödémnél 0,17; nyílászárók esetén 1,15; padlónál 0,3. Van előírás a épület fajlagos hőveszteség tényezőjére (q-érték) és az összesített energetikai jellemzőre (Ep-érték), amely értékeket energetikus szakember tudja kiszámolni.
    Témakörök:
    Kombi gázkazán
    Léteznek úgynevezett kombi-gázkazán készülék típusok, amelyek a fűtési rendszerhez alkalmazandó melegvíz-mennyiség mellett képesek használati-melegvíz előállítására is. Ennek kétféle megoldási lehetősége van. • Átfolyós vízmelegítés során a kazán akkor melegíti a vizet, amikor az használatra kerül – tehát az elérhető meleg víz mennyisége a berendezés teljesítményétől függ. Ez a legelterjedtebb, mert átlagos körülmények között ez a legköltséghatékonyabb. Lecserélhető a régi bojler, helyet lehet megtakarítani vele, hiszen egy készülék két funkcióért felel majd. Ez abban az esetben jó megoldás, ha egyszerre csak egy helyen használnak meleg vizet és csak néhány fő lakik a lakásban. Ha egyszerre több fürdőszobát is használna a család, akkor egy nagyobb kapacitású rendszerre van szükség. • Tárolós vízmelegítő esetén a kazán feltölti a tárolót meleg vízzel, így rögtön a rendelkezésre áll a teljes mennyiség, egyszerre több helyen felhasználhatóan. A tároló méretének meghatározásánál ezért pontosan tudni kell a háztartás melegvíz-igényét! A tárolós megoldáson belül még további két lehetőség létezik: a direkt, amely egyenesen a tárolót fűti fel, és az indirekt, amely a kazánban elhelyezett csövön keresztül fűti fel a vizet.
    Témakörök:
    Közel nulla energiaigény
    A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. A fenti követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB, azaz "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem. A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi kategóriákban: 1. Épületszerkezetekre vonatkozó szabályok 2. Az egész épületre vonatkozó szabályok 3. Az épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályok 4. A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. 2022. június 30-a után csak közel nulla energiaigényű lakóház kaphat használatbavételi engedélyt. Erre azért kell ügyelni, mert az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadása között évek telhetnek el, így elképzelhető, hogy a korábbi tervek egyik pillanatról a másikra elavulnak. Utólag pedig csak sok költséggel és még több bosszúsággal alakíthatjuk át közel nulla energiaigényűre az épületünket. Érdemes jó előre gondolkodni, és már most "közel nullára" tervezni. Forrás és további információ: Országos Tanúsító Központ, https://orszagos-tanusito-kozpont.hu/blog/kozel-nulla-energiaigeny
    Témakörök:
    • Általános
    • Tervezés
    Napkollektor
    A modern fűtési rendszerek napkollektorokkal kombinálhatók, melyek melegvíz készítéshez vagy kisegítő fűtésként illeszthetők be a fűtési körbe. Legtöbbször csak használati melegvíz előállítására célszerű alkalmazni. Egy családi ház esetében jellemzően a vízmelegítésre használt energia 60%-át lehet megtakarítani egy adott évben. Az épület adottságai, funkciói, a benne élők vagy dolgozók igényei az esetek egy részében indokolhatják a napkollektor fűtésrásegítésre való alkalmazását. (pl.: egy családi ház esetében 5 főnél több lakos, és/vagy medence használatnál a víz felmelegítésére, gondos tervezést igényel.) Ahogy a többi műszaki megoldást, úgy ezt is csak szakember segítségével érdemes eldönteni. A napenergiás melegvíz/fűtési rendszerekben használt napkollektoroknak két típusa van: sík- és vákuumcsöves kollektor. 1. A síkkollektor legfőbb jellemzője a fekete abszorber felület, melyet a Nap irányába kell telepíteni. Az abszorber bevonatát úgy tervezték, hogy képes legyen a napsugárzás maximumát elnyelni és a sugárzás csak nagyon kis részét tükrözze vissza. Az energiát az abszorber felülete alatti csőrendszerben cirkuláló hőszállító folyadék nyeli el. 2. Vákuumcsöves kollektorok: A hőveszteség az üvegcsövekben lévő vákuumnak köszönhetően teljesen kiküszöbölhető. Az üvegcsövek alatt található tükrök a napfényt egyenesen az abszorbercsőre irányítják, ezáltal nagyobb hatékonysággal bírnak, mint a síkkollektorok.
    Témakörök:
    Összesített energetikai jellemző
    Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Figyelembe veszi az épület hőszigeteltségét, a nyílászárókat, a gépészeti berendezések hatásfokát, a felhasznált energiahordozókat és a megújuló energiaforrásokat is. Minél alacsonyabb az értéke, annál kisebb az épület energiafogyasztása. Mértékegysége: kWh/m²/a (kilowatt per négyzetméter per év)
    Témakörök:
    Óvadéki betét
    A társasházi felújítási hiteleknél garanciaként, fedezetként kért betét, ami több banknál elengedhetetlen a hitel elnyeréséhez.
    Témakörök:
    Passzívház
    A passzívház (németül: Passivhaus) a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott németországi minősítési rendszer. Definíciója szerint: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül, azaz szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizáljuk és a belső - emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó - hőnyereséget maximalizáljuk. A passzívház elve: zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal. Amennyire lehet, használjuk ki a szoláris energiát, és alakítsunk ki olyan szellőző rendszert, amelynél hőcserélőn keresztül adódik át az elvezetett használt levegő hőmennyisége a bevezetett friss levegőnek. A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzívház elv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést és a részletekre való odafigyelést igényel. • az éves fűtési (és hűtési ) energiaigénye nem lehet több, mint 15 kWh/m2év • vagy az épület csúcshőigénye nem lehet több, mint 10 W/m2 • primer energiaigény (fűtés + melegvíz, világítás, egyéb elektromos használat…) pedig 120 kWh/m2év évente. • a légtömörség követelményértéke: 0,6 l/h • a nyári túlmelegedés gyakorisága «10% A passzív szó azt jelenti, hogy jellemzően passzív, vagyis a különféleképpen kinyert energiákat használja fel fűtésre, ilyen lehet pl. a világítás, a bent tartózkodó emberek hőtermelése és persze a napsugárzás. Ha mindezek nem elégségesek, csak akkor kell kiegészítő fűtésről gondoskodni, ami lehet hagyományos vagy megújuló energiát felhasználó fűtés. A passzívház lényegi követelménye a légtömörség, aminek a követelményértéke max=0,6 1/h érték. Egy épület szükséges téli szellőztetése (a téli külső hideg levegő felfűtése) komoly energiaigénnyel bír. A passzívházaknál ennek legtakarékosabb módja az igen magas hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés alkalmazása, aminél a távozó elhasznált, de meleg levegő felfűti a kinti friss, de hideg levegőt. A magas hatékonyság 75-93% -os energiakinyerést jelent.
    Témakörök:
    • Általános

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Értesülj újdonságainkról, olvass tippeket a mélyfelújításról, hogy felkészülten vághass bele!

Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Felújításod bármelyik fázisába be tudunk csatlakozni, vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy látogass meg minket irodáink valamelyikében!

Ez a weboldal az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának támogatásában részesült, a Gyakran ismételt kérdések és az Energiamegtakarítási kalkulátor háttérprogramja a 847100. sz., az összes stöbbi aloldal a 845652. sz. támogatási szerződés keretében. A weboldal tartalma a RenoHUb és a QualDeEPC konzorcium kizárólagos felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.