Fogalmak
Kiválasztott témakörök:
- Pénzügy
- Meleg víz
- Társasház
- Fűtés
- Általános
- Fűtés
- Megújuló energia
- Fűtés
- Megújuló energia
- Fűtés
- Általános
- Tervezés
- Fűtés
- Fűtés
- Meleg víz
- Fűtés
- Általános
- Tervezés
Hőszivattyúk rejtett technológiai tartaléka
Egy vizes rendszerű hőszivattyú beépítése a felhasználók számára további előnyöket jelenthet a jövőben. A villamoshálózat a csúcs- illetve völgyidőszak jelentősen eltérő fogyasztási értékének, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása következtében jelentős terhelésingadozásnak van kitéve. A hálózat részéről ez magasabb karbantartási, bővítési költséggel jár. A jövőben ezt a terheléskülönbséget csökkenteni lehet azzal, ha a hőszivattyú völgyidőszakban végzi el az otthon felfűtését, hűtését vagy a használati meleg víz elkészítését, míg csúcsidőszakban lekapcsol. Ez okos mérők beiktatásával az áramszolgáltató jelzése alapján történhet, cserébe a felhasználó számára további árkedvezményt is biztosíthat. Ennek a megoldásnak Magyarországon jelenleg még nincs kiépített rendszere, üzleti modellje, de az európai minták alapján néhány éven belül akár tömegével elterjedhet.
Témakörök:
Hőszivattyús rendszer
A hőszivattyúval ellátott fűtési rendszer a természetben begyűjtött hőt juttatja be az épületbe. Ehhez többféle részfolyamatot végez el egymás után. Speciális gázzal működik, mely összenyomva és elpárologtatva felelős a hőfelvételért- és leadásért, így akkor is alkalmazható, ha kint téli fagy van. Többféle típusa létezik, a szállított hőmennyiség származhat levegő, víz vagy talajba helyezett csövekből. A talajba illesztett rendszerek egy része geotermikus energiával is működhet.
Témakörök:
Infrapanel
Az infrapanelek az infrafűtési megoldások egyik legkedveltebb eszközei. Az infrapanel egy elektromos árammal működő, infravörös sugarakat sugárzó, ezáltal a Naphoz hasonló működési elvvel rendelkező termék. Előnye a gyorsan elérhető kellemes hőérzet és az egyszerű használat. Az infrapanelek felhasználása jó alternatíva lehet az olyan helyiségekben, melyekbe nem lett fűtés szerelve. Az ilyen hőleadó elemekkel gyorsan és külön engedélyek nélkül oldható meg a fűtés. Fő hátrányuk, hogy a felületük forró, viszonylag nagy helyet foglalnak és egy lakóház komplett fűtési rendszere nem valósítható meg vele komfortosan, kiegészítő megoldásnak alkalmas.
Témakörök:
Ingatlan Szervízkönyv
A Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesületének (MCsTE) zöldotthon szolgáltatásának része, amely során minden, az otthonoddal kapcsolatos dokumentumot egy helyen, az ingatlanodhoz tartozó szervizkönyvben rögzítik.
Témakörök:
Kandalló vagy cserépkályha
Általában egyedi lakásfűtő berendezés (1 vagy 2 helység fűtésére). Szilárd tüzelésűek, de a cserépkályha – főleg a nagyon régi bérlakásokban – HÉRA gázégővel, gáztüzeléssel is működhet.
Témakörök:
Kombi gázkazán
Léteznek úgynevezett kombi-gázkazán készülék típusok, amelyek a fűtési rendszerhez alkalmazandó melegvíz-mennyiség mellett képesek használati-melegvíz előállítására is.
Ennek kétféle megoldási lehetősége van.
• Átfolyós vízmelegítés során a kazán akkor melegíti a vizet, amikor az használatra kerül – tehát az elérhető meleg víz mennyisége a berendezés teljesítményétől függ. Ez a legelterjedtebb, mert átlagos körülmények között ez a legköltséghatékonyabb. Lecserélhető a régi bojler, helyet lehet megtakarítani vele, hiszen egy készülék két funkcióért felel majd. Ez abban az esetben jó megoldás, ha egyszerre csak egy helyen használnak meleg vizet és csak néhány fő lakik a lakásban. Ha egyszerre több fürdőszobát is használna a család, akkor egy nagyobb kapacitású rendszerre van szükség.
• Tárolós vízmelegítő esetén a kazán feltölti a tárolót meleg vízzel, így rögtön a rendelkezésre áll a teljes mennyiség, egyszerre több helyen felhasználhatóan. A tároló méretének meghatározásánál ezért pontosan tudni kell a háztartás melegvíz-igényét! A tárolós megoldáson belül még további két lehetőség létezik: a direkt, amely egyenesen a tárolót fűti fel, és az indirekt, amely a kazánban elhelyezett csövön keresztül fűti fel a vizet.
Témakörök:
Kondenzációs kazán
Általános, lakáson belül elhelyezett fali, központi fűtésre és melegvíz készítésre is alkalmas készülék (kombi), akár beépített HMV (használati melegvíz) tárolóval, de kondenzációs elven működik. A kondenzációs kazánok vagy más néven égéshőkazánok a tüzelőanyagokat – elsősorban a földgázt – leghatékonyabban égetik el, ill. hasznosítják. A tüzelőanyag elégetésekor keletkező vízgőz rejtett hője a tüzelőanyagok égéshőjének és fűtőértékének különbsége. Az égéshő és a fűtőérték közötti különbség földgáznál a fűtőérték 11 %-a. A kondenzációs kazánok nagyméretű hőcserélője és megfelelő kialakítása lehetővé teszi, hogy az égéstermék 30-40 °C-on távozzon. A kis füstgáz-hőmérséklet eredményeként az égéstermék hőtartalmának és a távozó vízgőz párolgási hőjének jelentős része a lakás fűtésére hasznosítható. A hagyományos kazánok a tüzelőanyagok energiatartalmát csak részben alakítják át hővé. A veszteségek közül a legjelentősebb a füstgázveszteség, a kéményeken keresztül a szabadba távozó égéstermék hőtartalma. A kondenzációs kazánok nemcsak a tüzelőanyag fűtőértékét, hanem annál többet, az égéshőjét hasznosítják.
Témakörök:
Közel nulla energiaigény
A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. A fenti követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB, azaz "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem.
A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi kategóriákban:
1. Épületszerkezetekre vonatkozó szabályok
2. Az egész épületre vonatkozó szabályok
3. Az épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályok
4. A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni.
2022. június 30-a után csak közel nulla energiaigényű lakóház kaphat használatbavételi engedélyt. Erre azért kell ügyelni, mert az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadása között évek telhetnek el, így elképzelhető, hogy a korábbi tervek egyik pillanatról a másikra elavulnak. Utólag pedig csak sok költséggel és még több bosszúsággal alakíthatjuk át közel nulla energiaigényűre az épületünket. Érdemes jó előre gondolkodni, és már most "közel nullára" tervezni.
Forrás és további információ: Országos Tanúsító Központ, https://orszagos-tanusito-kozpont.hu/blog/kozel-nulla-energiaigeny
Témakörök:
