Fogalmak
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Pénzügy
- Meleg víz
- Társasház
- Nyílászáró
- Fűtés
- Garancia
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Fűtés
- Meleg víz
- Tervezés
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Nyílászáró
- Hőszigetelés
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Fűtés
- Megújuló energia
- Fűtés
- Megújuló energia
- Fűtés
Hatásfok kazánoknál
A kazánok hatásfokát Magyarországon és az európai országok jelentős részében is ma még a fűtőértékre vonatkoztatva számítják. A kondenzációs kazánok nemcsak a tüzelőanyag fűtőértékét, hanem annál többet, az égéshőjét hasznosítják. A kondenzációs (égéshő) kazánoknál a fűtőértékre megadott hatásfok 102-108 %-os. A különféle gyártmányú és típusú hagyományos gázkazánok ismertetőiben általában a pillanatnyi (laboratóriumi körülmények között mért) hatásfok értékeket adják meg, legtöbbször 90-92 %-ot.
A tényleges fűtés körülményei a lakásokban, épületekben soha nem azonosak a laboratóriumi körülményekkel. A kazánok a teljes fűtési időszak alatt soha nem működnek állandóan, hanem a hőigénytől függő¬en ki-be kapcsolnak, esetleg teljesítményüket igény szerint növelik vagy csökkentik (folyamatos szabályozás).
A fogyasztó, felhasználó számára sokkal jellemzőbb az ún. éves hatásfok, éves kihasználási fok nagysága. Ez a szám azt mutatja, hogy az egy év alatt elégetett tüzelőanyag hány százaléka hasznosult a lakás fűtésére, melegvíz-ellátására. Az éves hatásfok mutatja meg azt, hogy takarékosan, kevesebb tüzelőanyagot felhasználva működött-e a kazán vagy sem. A kondenzációs kazán energiafelhasználása akár 40 %-kal is kisebb lehet a hagyományos kazánokénál. Ez azt jelenti, hogy a fűtés energiaköltségei is 40 %-kal csökkenhetnek.
A kondenzációs fűtéstechnika eredményeként csökken az elégetett energiahordozó mennyisége, így ugyanilyen arányban csökken a légkörbe kibocsátott károsanyag – a földgáz elégetésekor keletkező szén-dioxid -mennyisége is.
Témakörök:
HÉSZ, Helyi Építési Szabályzat
Minden település saját HÉSZ-szel rendelkezik, amelyben az országos előírások alapján, a területi (övezeti) előírásokat pontosítják, és megadják a településre általánosan érvényes szabályokat.
Témakörök:
Hőátbocsátási tényező (U-érték)
Az U érték a fajlagos hőátbocsátási tényező, mértékegysége W/m²K [Watt-per-négyzetméter-Kelvin]. Alapvető energetikai mérőszámról van szó, amely a szerkezetet jellemzi, az egy négyzetméter felületen át távozó hővesztesége alapján. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége.
A régi, korszerűtlen, rossz állapotú nyílászárókra jellemző a nagy hőátbocsátási tényező. Az úgynevezett U érték 3–6 W/m2K, ami a modern, hőszigetelő üvegezésű ablakoknál már akár 1,0–1,4 W/ m2K-re is csökkenthető. Az új ablak kiválasztásakor mindig a teljes ablakszerkezet, tehát a keret és az üvegezés együttes hőátbocsátási tényezőjét vegyük figyelembe. Ezt az Uw (window) érték jelöli, míg az üvegezését az Ug (glass), a keretét pedig az Uf (frame) érték adja meg.
Vannak előírások az energetikai irányelvekben az U-értékre, néhány példa a hőátbocsátási tényezők szabályaira (W/m2K):
Külső fal 0,24
Lapostető 0,17
Padlásfödém 0,17
Homlokzati nyílászáró (fa, műanyag) 1,15
Talajon fekvő padló 0,3
Témakörök:
Hőhíd
A hiányosan megépített vagy rosszul kivitelezett hőszigetelő rendszerek egyik legáltalánosabb és legsúlyosabb hibája a hőhíd, aminek részeként a rosszul kivitelezett szerkezet miatt a kinti hideg vagy meleg a falak bizonyos pontjain képes érintkezni a belső levegő hőmérsékletével, így a lakásban erőteljes hőcserélés, párakicsapódás, avagy nedvesedés léphet fel. A hőhídon keresztül sokkal gyorsabban távozik a lakás kellemes belső hőmérséklete – legyen az hideg vagy meleg –,amivel akár jelentősen is megnövekedhetnek rezsiköltségeink, hiszen télen többet kell fűteni, nyáron pedig több energiát kell elhasználni hűtésre. A rosszabb hőszigetelő-tulajdonságok miatt az ilyen problémás pontoknál sokkal könnyebben kicsapódik a pára, aminek részeként a falak vizesedni kezdenek, és penészesedés indul, ami nemcsak a felületek esztétikai értékét rontja le, hanem a ház szerkezetét is.
Témakörök:
Hőkamerás felvételek
A hőtérkép segít a szigetelési hibák felderítésben, hiszen a hőfotók megmutatják, hogy az adott ingatlan mely részen távozik a meleg levegő, hol szökik az energia.
Témakörök:
Hőszivattyúk rejtett technológiai tartaléka
Egy vizes rendszerű hőszivattyú beépítése a felhasználók számára további előnyöket jelenthet a jövőben. A villamoshálózat a csúcs- illetve völgyidőszak jelentősen eltérő fogyasztási értékének, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása következtében jelentős terhelésingadozásnak van kitéve. A hálózat részéről ez magasabb karbantartási, bővítési költséggel jár. A jövőben ezt a terheléskülönbséget csökkenteni lehet azzal, ha a hőszivattyú völgyidőszakban végzi el az otthon felfűtését, hűtését vagy a használati meleg víz elkészítését, míg csúcsidőszakban lekapcsol. Ez okos mérők beiktatásával az áramszolgáltató jelzése alapján történhet, cserébe a felhasználó számára további árkedvezményt is biztosíthat. Ennek a megoldásnak Magyarországon jelenleg még nincs kiépített rendszere, üzleti modellje, de az európai minták alapján néhány éven belül akár tömegével elterjedhet.
Témakörök:
Hőszivattyús rendszer
A hőszivattyúval ellátott fűtési rendszer a természetben begyűjtött hőt juttatja be az épületbe. Ehhez többféle részfolyamatot végez el egymás után. Speciális gázzal működik, mely összenyomva és elpárologtatva felelős a hőfelvételért- és leadásért, így akkor is alkalmazható, ha kint téli fagy van. Többféle típusa létezik, a szállított hőmennyiség származhat levegő, víz vagy talajba helyezett csövekből. A talajba illesztett rendszerek egy része geotermikus energiával is működhet.
Témakörök:
Infrapanel
Az infrapanelek az infrafűtési megoldások egyik legkedveltebb eszközei. Az infrapanel egy elektromos árammal működő, infravörös sugarakat sugárzó, ezáltal a Naphoz hasonló működési elvvel rendelkező termék. Előnye a gyorsan elérhető kellemes hőérzet és az egyszerű használat. Az infrapanelek felhasználása jó alternatíva lehet az olyan helyiségekben, melyekbe nem lett fűtés szerelve. Az ilyen hőleadó elemekkel gyorsan és külön engedélyek nélkül oldható meg a fűtés. Fő hátrányuk, hogy a felületük forró, viszonylag nagy helyet foglalnak és egy lakóház komplett fűtési rendszere nem valósítható meg vele komfortosan, kiegészítő megoldásnak alkalmas.
Témakörök:
