Fogalmak
Kiválasztott témakörök:
- Kivitelezés
- Fűtés
- Nyílászáró
- Fűtés
- Meleg víz
- Fűtés
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Kivitelezés
- Fűtés
- Hőszigetelés
- Általános
- Tervezés
- Nyílászáró
- Fűtés
Kombi gázkazán
Léteznek úgynevezett kombi-gázkazán készülék típusok, amelyek a fűtési rendszerhez alkalmazandó melegvíz-mennyiség mellett képesek használati-melegvíz előállítására is.
Ennek kétféle megoldási lehetősége van.
• Átfolyós vízmelegítés során a kazán akkor melegíti a vizet, amikor az használatra kerül – tehát az elérhető meleg víz mennyisége a berendezés teljesítményétől függ. Ez a legelterjedtebb, mert átlagos körülmények között ez a legköltséghatékonyabb. Lecserélhető a régi bojler, helyet lehet megtakarítani vele, hiszen egy készülék két funkcióért felel majd. Ez abban az esetben jó megoldás, ha egyszerre csak egy helyen használnak meleg vizet és csak néhány fő lakik a lakásban. Ha egyszerre több fürdőszobát is használna a család, akkor egy nagyobb kapacitású rendszerre van szükség.
• Tárolós vízmelegítő esetén a kazán feltölti a tárolót meleg vízzel, így rögtön a rendelkezésre áll a teljes mennyiség, egyszerre több helyen felhasználhatóan. A tároló méretének meghatározásánál ezért pontosan tudni kell a háztartás melegvíz-igényét! A tárolós megoldáson belül még további két lehetőség létezik: a direkt, amely egyenesen a tárolót fűti fel, és az indirekt, amely a kazánban elhelyezett csövön keresztül fűti fel a vizet.
Témakörök:
Kondenzációs kazán
Általános, lakáson belül elhelyezett fali, központi fűtésre és melegvíz készítésre is alkalmas készülék (kombi), akár beépített HMV (használati melegvíz) tárolóval, de kondenzációs elven működik. A kondenzációs kazánok vagy más néven égéshőkazánok a tüzelőanyagokat – elsősorban a földgázt – leghatékonyabban égetik el, ill. hasznosítják. A tüzelőanyag elégetésekor keletkező vízgőz rejtett hője a tüzelőanyagok égéshőjének és fűtőértékének különbsége. Az égéshő és a fűtőérték közötti különbség földgáznál a fűtőérték 11 %-a. A kondenzációs kazánok nagyméretű hőcserélője és megfelelő kialakítása lehetővé teszi, hogy az égéstermék 30-40 °C-on távozzon. A kis füstgáz-hőmérséklet eredményeként az égéstermék hőtartalmának és a távozó vízgőz párolgási hőjének jelentős része a lakás fűtésére hasznosítható. A hagyományos kazánok a tüzelőanyagok energiatartalmát csak részben alakítják át hővé. A veszteségek közül a legjelentősebb a füstgázveszteség, a kéményeken keresztül a szabadba távozó égéstermék hőtartalma. A kondenzációs kazánok nemcsak a tüzelőanyag fűtőértékét, hanem annál többet, az égéshőjét hasznosítják.
Témakörök:
Légkamra
A műanyag nyílászárókra jellemző, hogy szárnya és tokja kamrákra, egész pontosan ún. légkamrákra van osztva, kihasználva a levegő kiváló hőszigetelési képességét. Fontos kiemelni, hogy légkamrákkal csak műanyag nyílászárók esetében találkozunk. A kamrák hő- és hangszigetelésre szolgálnak, illetve ezek garantálják az ablak stabilitását. A számuk azt határozza meg, hogy az elszeparált tereket a profilban hány légréteg válassza el egymástól. Minél nagyobb a kamraszám, annál jobb a szigetelés.
A két és három légkamrás ablakok ma már korszerűtlennek számítanak. A kamrák számának emelkedése általában a tok és a szárnyszerkezet szélességét is növeli, arányosan növekedik a beépítési mélység is, ami az ablakprofil vastagságát jelenti, így a nyílászáró statikailag sokkal megbízhatóbb, merevebb lesz (kinyitás után az ablak nem lóg, nem szorul az elmozdulás miatt). A régi, ma már kevésbé használatos 3 légkamrás profilokba általában 1,3-1,4 W/m2 K, az 5 vagy ennél több légkamrásba pedig 1,0 W/m2 K, vagy háromrétegű, 0,7 W/m2 K hőátbocsátási tényezővel rendelkező üveget építenek be.
Témakörök:
Műanyag nyílászáró
Az 1945 utáni építési láz új, olcsóbb és gyorsabb építési módokat követelt, ennek eredményekén az ’50-es években megjelentek a piacon az első műanyagablak profilok. Az első háromkamrás modellek az 1960-as évek közepén váltak elérhetővé. A műanyagprofilok hőszigetelésének javítását a légkamrák növelése, a beépítési mélység, a hőhídmentes merevítés és a szigetelőhabok használata tette lehetővé.
A műanyag nyílászárókra jellemző, hogy szárnya és tokja kamrákra, egész pontosan ún. légkamrákra van osztva. Fontos kiemelni, hogy légkamrákkal csak műanyag nyílászárók esetében találkozunk. A kamrák hő- és hangszigetelésre szolgálnak, illetve ezek garantálják az ablak stabilitását. A számuk azt határozza meg, hogy az elszeparált tereket a profilban hány légréteg válassza el egymástól.
A legelterjedtebb és legnépszerűbb napjainkban az 5 és 6 légkamrás profil. Az 5 kamrás ablakok a legkeresettebbek, ezek teljesen megfelelnek az átlag lakosság igényeinek, az egyik leggyakoribb párosítás a típusok között az 5 légkamrás ablak-70 mm-es falvastagsággal. A régi, ma már kevésbé használatos 3 légkamrás profilokba általában 1,3-1,4 W/m² K, az 5 vagy ennél több légkamrásba pedig 1,0 W/m² K, vagy háromrétegű, 0,7 W/m² K hőátbocsátási tényezővel rendelkező üveget építenek be.
Témakörök:
Műszaki ellenőr
Az építtető (beruházó) szerződött, jogosultsággal rendelkező partnere, aki az építkezés szakszerűségét ellenőrzi. Részt vehet a tervek, költségvetések, árajánlatok felülvizsgálatában, a kivitelezők kiválasztásában. Az építész műszaki ellenőrökön kívül, minden szakterületnek van műszaki ellenőre és mindegyik, csak a jogosultságának megfelelő ellenőrzést végezheti. A műszaki ellenőr elvállalhatja a feladatot generál műszaki ellenőrként. Ebben az esetben a szakági műszaki ellenőrökről neki kell gondoskodni, különben az építtetőnek kell minden szakág műszaki ellenőrével szerződni.
Témakörök:
Nyílt égésterű gázkazán
A nyílt égéstér azt jelenti, hogy az a tér, amelyben a tüzelőanyag égése zajlik, közvetlen kapcsolatban áll az épület belterével és onnan szerzi az égéshez szükséges oxigént. A 813/2013/EU és a 814/2014/EU kazáncsere-rendelet értelmében 2016. július 1-jétől kizárólag ErP minősítéssel ellátott gázkazánok szerelhetők fel. A felelősség nemcsak a szerelőt, hanem a tulajdonost terheli. A jogszabályi előírás nem mondja ki egyértelműen, hogy nyílt égésterű, vagy turbós kazánokat nem lehet üzembe helyezni, hanem a beüzemelés feltételét a készülék megfelelő szintű NOx kibocsátásához köti. Amelyik gázkészülék NOx kibocsájtása 56 mg/kWh alatt marad, az teljesíti a jogszabályi feltételeket. Szinte kizárható, hogy a határérték a hagyományos, atmoszferikus gázégővel rendelkező gázfogyasztó készülékkel teljesíthető.
Témakörök:
Összesített energetikai jellemző
Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Figyelembe veszi az épület hőszigeteltségét, a nyílászárókat, a gépészeti berendezések hatásfokát, a felhasznált energiahordozókat és a megújuló energiaforrásokat is. Minél alacsonyabb az értéke, annál kisebb az épület energiafogyasztása.
Mértékegysége: kWh/m²/a (kilowatt per négyzetméter per év)
Témakörök:
Radiátorok
A radiátorok felhasználása nagyon elterjedt Magyarországon, számos méretben, megjelenésben és anyagban érhetők el. Fő előnyük, hogy kiforrott technológiának számítanak, ezért szinte mindenhol lehet szakértő szerelőt találni. A bekerülési költségük viszonylag alacsony, jól szabályozható a hőmérséklet, és megfelelő szerelés esetén azonnal meleget adnak.
Témakörök:
