Fogalmak
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Kivitelezés
- Fűtés
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Pénzügy
- Nyílászáró
- Általános
- Garancia
- Fűtés
- Fűtés
- Fűtés
- Meleg víz
- Tervezés
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Nyílászáró
- Hőszigetelés
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Fűtés
- Megújuló energia
Gázkazán
A családi házak vagy nagyobb objektumok fűtésére szolgáló, földgázzal, propán-bután gázzal vagy önálló propángázzal üzemelő kazánok. Ott, ahol nincs gázvezeték, a felhasználó a PB-gázt választhatja.
Témakörök:
Gázkonvektor
Közvetlenül a szabadba vezetett (parapet konvektor), illetve, kéménybe kötött változata is létezik, egyedi lakásfűtő berendezés, önállóan, egyszerű módon szabályozható.
Témakörök:
Hatásfok kazánoknál
A kazánok hatásfokát Magyarországon és az európai országok jelentős részében is ma még a fűtőértékre vonatkoztatva számítják. A kondenzációs kazánok nemcsak a tüzelőanyag fűtőértékét, hanem annál többet, az égéshőjét hasznosítják. A kondenzációs (égéshő) kazánoknál a fűtőértékre megadott hatásfok 102-108 %-os. A különféle gyártmányú és típusú hagyományos gázkazánok ismertetőiben általában a pillanatnyi (laboratóriumi körülmények között mért) hatásfok értékeket adják meg, legtöbbször 90-92 %-ot.
A tényleges fűtés körülményei a lakásokban, épületekben soha nem azonosak a laboratóriumi körülményekkel. A kazánok a teljes fűtési időszak alatt soha nem működnek állandóan, hanem a hőigénytől függő¬en ki-be kapcsolnak, esetleg teljesítményüket igény szerint növelik vagy csökkentik (folyamatos szabályozás).
A fogyasztó, felhasználó számára sokkal jellemzőbb az ún. éves hatásfok, éves kihasználási fok nagysága. Ez a szám azt mutatja, hogy az egy év alatt elégetett tüzelőanyag hány százaléka hasznosult a lakás fűtésére, melegvíz-ellátására. Az éves hatásfok mutatja meg azt, hogy takarékosan, kevesebb tüzelőanyagot felhasználva működött-e a kazán vagy sem. A kondenzációs kazán energiafelhasználása akár 40 %-kal is kisebb lehet a hagyományos kazánokénál. Ez azt jelenti, hogy a fűtés energiaköltségei is 40 %-kal csökkenhetnek.
A kondenzációs fűtéstechnika eredményeként csökken az elégetett energiahordozó mennyisége, így ugyanilyen arányban csökken a légkörbe kibocsátott károsanyag – a földgáz elégetésekor keletkező szén-dioxid -mennyisége is.
Témakörök:
HÉSZ, Helyi Építési Szabályzat
Minden település saját HÉSZ-szel rendelkezik, amelyben az országos előírások alapján, a területi (övezeti) előírásokat pontosítják, és megadják a településre általánosan érvényes szabályokat.
Témakörök:
Hőátbocsátási tényező (U-érték)
Az U érték a fajlagos hőátbocsátási tényező, mértékegysége W/m²K [Watt-per-négyzetméter-Kelvin]. Alapvető energetikai mérőszámról van szó, amely a szerkezetet jellemzi, az egy négyzetméter felületen át távozó hővesztesége alapján. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége.
A régi, korszerűtlen, rossz állapotú nyílászárókra jellemző a nagy hőátbocsátási tényező. Az úgynevezett U érték 3–6 W/m2K, ami a modern, hőszigetelő üvegezésű ablakoknál már akár 1,0–1,4 W/ m2K-re is csökkenthető. Az új ablak kiválasztásakor mindig a teljes ablakszerkezet, tehát a keret és az üvegezés együttes hőátbocsátási tényezőjét vegyük figyelembe. Ezt az Uw (window) érték jelöli, míg az üvegezését az Ug (glass), a keretét pedig az Uf (frame) érték adja meg.
Vannak előírások az energetikai irányelvekben az U-értékre, néhány példa a hőátbocsátási tényezők szabályaira (W/m2K):
Külső fal 0,24
Lapostető 0,17
Padlásfödém 0,17
Homlokzati nyílászáró (fa, műanyag) 1,15
Talajon fekvő padló 0,3
Témakörök:
Hőhíd
A hiányosan megépített vagy rosszul kivitelezett hőszigetelő rendszerek egyik legáltalánosabb és legsúlyosabb hibája a hőhíd, aminek részeként a rosszul kivitelezett szerkezet miatt a kinti hideg vagy meleg a falak bizonyos pontjain képes érintkezni a belső levegő hőmérsékletével, így a lakásban erőteljes hőcserélés, párakicsapódás, avagy nedvesedés léphet fel. A hőhídon keresztül sokkal gyorsabban távozik a lakás kellemes belső hőmérséklete – legyen az hideg vagy meleg –,amivel akár jelentősen is megnövekedhetnek rezsiköltségeink, hiszen télen többet kell fűteni, nyáron pedig több energiát kell elhasználni hűtésre. A rosszabb hőszigetelő-tulajdonságok miatt az ilyen problémás pontoknál sokkal könnyebben kicsapódik a pára, aminek részeként a falak vizesedni kezdenek, és penészesedés indul, ami nemcsak a felületek esztétikai értékét rontja le, hanem a ház szerkezetét is.
Témakörök:
Hőkamerás felvételek
A hőtérkép segít a szigetelési hibák felderítésben, hiszen a hőfotók megmutatják, hogy az adott ingatlan mely részen távozik a meleg levegő, hol szökik az energia.
Témakörök:
Hőszivattyúk rejtett technológiai tartaléka
Egy vizes rendszerű hőszivattyú beépítése a felhasználók számára további előnyöket jelenthet a jövőben. A villamoshálózat a csúcs- illetve völgyidőszak jelentősen eltérő fogyasztási értékének, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása következtében jelentős terhelésingadozásnak van kitéve. A hálózat részéről ez magasabb karbantartási, bővítési költséggel jár. A jövőben ezt a terheléskülönbséget csökkenteni lehet azzal, ha a hőszivattyú völgyidőszakban végzi el az otthon felfűtését, hűtését vagy a használati meleg víz elkészítését, míg csúcsidőszakban lekapcsol. Ez okos mérők beiktatásával az áramszolgáltató jelzése alapján történhet, cserébe a felhasználó számára további árkedvezményt is biztosíthat. Ennek a megoldásnak Magyarországon jelenleg még nincs kiépített rendszere, üzleti modellje, de az európai minták alapján néhány éven belül akár tömegével elterjedhet.
Témakörök:
