Fogalmak
Kiválasztott témakörök:
- Fűtés
- Hőszigetelés
- Fűtés
- Fűtés
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Fűtés
- Meleg víz
- Fűtés
- Hőszigetelés
- Fűtés
- Hőszigetelés
- Általános
- Tervezés
- Nyílászáró
Infrapanel
Az infrapanelek az infrafűtési megoldások egyik legkedveltebb eszközei. Az infrapanel egy elektromos árammal működő, infravörös sugarakat sugárzó, ezáltal a Naphoz hasonló működési elvvel rendelkező termék. Előnye a gyorsan elérhető kellemes hőérzet és az egyszerű használat. Az infrapanelek felhasználása jó alternatíva lehet az olyan helyiségekben, melyekbe nem lett fűtés szerelve. Az ilyen hőleadó elemekkel gyorsan és külön engedélyek nélkül oldható meg a fűtés. Fő hátrányuk, hogy a felületük forró, viszonylag nagy helyet foglalnak és egy lakóház komplett fűtési rendszere nem valósítható meg vele komfortosan, kiegészítő megoldásnak alkalmas.
Témakörök:
Kandalló vagy cserépkályha
Általában egyedi lakásfűtő berendezés (1 vagy 2 helység fűtésére). Szilárd tüzelésűek, de a cserépkályha – főleg a nagyon régi bérlakásokban – HÉRA gázégővel, gáztüzeléssel is működhet.
Témakörök:
Költségoptimalizált szint
A jelentős felújítás fogalmát a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szabályozza. Jelentős felújításnak számít, ha a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érinti a felújítás.
Az épületburok homlokzati hőszigetelése jelentős felújításnak számít. Ilyen esetben az elvárás a költségoptimalizált szint (7/2006. (V.24.) TNM rendelet 5. melléklet). A költségoptimalizált szint U-érték elvárásai külső fal esetén 0,24; lapostetőnél 0,17; padlásfödémnél 0,17; nyílászárók esetén 1,15; padlónál 0,3. Van előírás a épület fajlagos hőveszteség tényezőjére (q-érték) és az összesített energetikai jellemzőre (Ep-érték), amely értékeket energetikus szakember tudja kiszámolni.
Témakörök:
Kombi gázkazán
Léteznek úgynevezett kombi-gázkazán készülék típusok, amelyek a fűtési rendszerhez alkalmazandó melegvíz-mennyiség mellett képesek használati-melegvíz előállítására is.
Ennek kétféle megoldási lehetősége van.
• Átfolyós vízmelegítés során a kazán akkor melegíti a vizet, amikor az használatra kerül – tehát az elérhető meleg víz mennyisége a berendezés teljesítményétől függ. Ez a legelterjedtebb, mert átlagos körülmények között ez a legköltséghatékonyabb. Lecserélhető a régi bojler, helyet lehet megtakarítani vele, hiszen egy készülék két funkcióért felel majd. Ez abban az esetben jó megoldás, ha egyszerre csak egy helyen használnak meleg vizet és csak néhány fő lakik a lakásban. Ha egyszerre több fürdőszobát is használna a család, akkor egy nagyobb kapacitású rendszerre van szükség.
• Tárolós vízmelegítő esetén a kazán feltölti a tárolót meleg vízzel, így rögtön a rendelkezésre áll a teljes mennyiség, egyszerre több helyen felhasználhatóan. A tároló méretének meghatározásánál ezért pontosan tudni kell a háztartás melegvíz-igényét! A tárolós megoldáson belül még további két lehetőség létezik: a direkt, amely egyenesen a tárolót fűti fel, és az indirekt, amely a kazánban elhelyezett csövön keresztül fűti fel a vizet.
Témakörök:
Kondenzációs kazán
Általános, lakáson belül elhelyezett fali, központi fűtésre és melegvíz készítésre is alkalmas készülék (kombi), akár beépített HMV (használati melegvíz) tárolóval, de kondenzációs elven működik. A kondenzációs kazánok vagy más néven égéshőkazánok a tüzelőanyagokat – elsősorban a földgázt – leghatékonyabban égetik el, ill. hasznosítják. A tüzelőanyag elégetésekor keletkező vízgőz rejtett hője a tüzelőanyagok égéshőjének és fűtőértékének különbsége. Az égéshő és a fűtőérték közötti különbség földgáznál a fűtőérték 11 %-a. A kondenzációs kazánok nagyméretű hőcserélője és megfelelő kialakítása lehetővé teszi, hogy az égéstermék 30-40 °C-on távozzon. A kis füstgáz-hőmérséklet eredményeként az égéstermék hőtartalmának és a távozó vízgőz párolgási hőjének jelentős része a lakás fűtésére hasznosítható. A hagyományos kazánok a tüzelőanyagok energiatartalmát csak részben alakítják át hővé. A veszteségek közül a legjelentősebb a füstgázveszteség, a kéményeken keresztül a szabadba távozó égéstermék hőtartalma. A kondenzációs kazánok nemcsak a tüzelőanyag fűtőértékét, hanem annál többet, az égéshőjét hasznosítják.
Témakörök:
Kőzetgyapot szigetelés
A kőzetgyapot szigetelés kedvező tulajdonságai miatt számos helyen alkalmazható - kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik, jó hangszigetelő, tartós, nedvességre nem érzékeny, tűzálló, kiváló légáteresztő képességű, és a környezetre és az egészségre káros hatása sincs. Kedvező tulajdonságai miatt számos helyen alkalmazható: tégla, beton, pórusbeton, vályog és fa (könnyűszerkezetes) falazaton. A kőzetgyapot 97%-ban bazaltból, diabázból és dolomitból áll. A megolvadt kőzetből 1.400 °C-os hőmérsékleten finom fonalakat fonnak, kötőanyagként fenolformaldehidet adnak hozzá, és forró levegő áramoltatása mellett megkeményítik. A beépítés utáni formaldehid-gáz kibocsátás a határérték alatt marad.
Témakörök:
Nyílt égésterű gázkazán
A nyílt égéstér azt jelenti, hogy az a tér, amelyben a tüzelőanyag égése zajlik, közvetlen kapcsolatban áll az épület belterével és onnan szerzi az égéshez szükséges oxigént. A 813/2013/EU és a 814/2014/EU kazáncsere-rendelet értelmében 2016. július 1-jétől kizárólag ErP minősítéssel ellátott gázkazánok szerelhetők fel. A felelősség nemcsak a szerelőt, hanem a tulajdonost terheli. A jogszabályi előírás nem mondja ki egyértelműen, hogy nyílt égésterű, vagy turbós kazánokat nem lehet üzembe helyezni, hanem a beüzemelés feltételét a készülék megfelelő szintű NOx kibocsátásához köti. Amelyik gázkészülék NOx kibocsájtása 56 mg/kWh alatt marad, az teljesíti a jogszabályi feltételeket. Szinte kizárható, hogy a határérték a hagyományos, atmoszferikus gázégővel rendelkező gázfogyasztó készülékkel teljesíthető.
Témakörök:
Összesített energetikai jellemző
Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Figyelembe veszi az épület hőszigeteltségét, a nyílászárókat, a gépészeti berendezések hatásfokát, a felhasznált energiahordozókat és a megújuló energiaforrásokat is. Minél alacsonyabb az értéke, annál kisebb az épület energiafogyasztása.
Mértékegysége: kWh/m²/a (kilowatt per négyzetméter per év)
Témakörök:
