Fogalmak
Kiválasztott témakörök:
- Tervezés
- Nyílászáró
- Általános
- Tervezés
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Hőszigetelés
- Általános
- Tervezés
- Nyílászáró
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Nyílászáró
- Tervezés
- Nyílászáró
Közel nulla energiaigény
A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. A fenti követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB, azaz "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem.
A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi kategóriákban:
1. Épületszerkezetekre vonatkozó szabályok
2. Az egész épületre vonatkozó szabályok
3. Az épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályok
4. A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni.
2022. június 30-a után csak közel nulla energiaigényű lakóház kaphat használatbavételi engedélyt. Erre azért kell ügyelni, mert az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadása között évek telhetnek el, így elképzelhető, hogy a korábbi tervek egyik pillanatról a másikra elavulnak. Utólag pedig csak sok költséggel és még több bosszúsággal alakíthatjuk át közel nulla energiaigényűre az épületünket. Érdemes jó előre gondolkodni, és már most "közel nullára" tervezni.
Forrás és további információ: Országos Tanúsító Központ, https://orszagos-tanusito-kozpont.hu/blog/kozel-nulla-energiaigeny
Témakörök:
Légkamra
A műanyag nyílászárókra jellemző, hogy szárnya és tokja kamrákra, egész pontosan ún. légkamrákra van osztva, kihasználva a levegő kiváló hőszigetelési képességét. Fontos kiemelni, hogy légkamrákkal csak műanyag nyílászárók esetében találkozunk. A kamrák hő- és hangszigetelésre szolgálnak, illetve ezek garantálják az ablak stabilitását. A számuk azt határozza meg, hogy az elszeparált tereket a profilban hány légréteg válassza el egymástól. Minél nagyobb a kamraszám, annál jobb a szigetelés.
A két és három légkamrás ablakok ma már korszerűtlennek számítanak. A kamrák számának emelkedése általában a tok és a szárnyszerkezet szélességét is növeli, arányosan növekedik a beépítési mélység is, ami az ablakprofil vastagságát jelenti, így a nyílászáró statikailag sokkal megbízhatóbb, merevebb lesz (kinyitás után az ablak nem lóg, nem szorul az elmozdulás miatt). A régi, ma már kevésbé használatos 3 légkamrás profilokba általában 1,3-1,4 W/m2 K, az 5 vagy ennél több légkamrásba pedig 1,0 W/m2 K, vagy háromrétegű, 0,7 W/m2 K hőátbocsátási tényezővel rendelkező üveget építenek be.
Témakörök:
Műanyag nyílászáró
Az 1945 utáni építési láz új, olcsóbb és gyorsabb építési módokat követelt, ennek eredményekén az ’50-es években megjelentek a piacon az első műanyagablak profilok. Az első háromkamrás modellek az 1960-as évek közepén váltak elérhetővé. A műanyagprofilok hőszigetelésének javítását a légkamrák növelése, a beépítési mélység, a hőhídmentes merevítés és a szigetelőhabok használata tette lehetővé.
A műanyag nyílászárókra jellemző, hogy szárnya és tokja kamrákra, egész pontosan ún. légkamrákra van osztva. Fontos kiemelni, hogy légkamrákkal csak műanyag nyílászárók esetében találkozunk. A kamrák hő- és hangszigetelésre szolgálnak, illetve ezek garantálják az ablak stabilitását. A számuk azt határozza meg, hogy az elszeparált tereket a profilban hány légréteg válassza el egymástól.
A legelterjedtebb és legnépszerűbb napjainkban az 5 és 6 légkamrás profil. Az 5 kamrás ablakok a legkeresettebbek, ezek teljesen megfelelnek az átlag lakosság igényeinek, az egyik leggyakoribb párosítás a típusok között az 5 légkamrás ablak-70 mm-es falvastagsággal. A régi, ma már kevésbé használatos 3 légkamrás profilokba általában 1,3-1,4 W/m² K, az 5 vagy ennél több légkamrásba pedig 1,0 W/m² K, vagy háromrétegű, 0,7 W/m² K hőátbocsátási tényezővel rendelkező üveget építenek be.
Témakörök:
Összesített energetikai jellemző
Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Figyelembe veszi az épület hőszigeteltségét, a nyílászárókat, a gépészeti berendezések hatásfokát, a felhasznált energiahordozókat és a megújuló energiaforrásokat is. Minél alacsonyabb az értéke, annál kisebb az épület energiafogyasztása.
Mértékegysége: kWh/m²/a (kilowatt per négyzetméter per év)
Témakörök:
Penészesedés
A hőhíd rövidtávon kellemetlen esztétikai elváltozásokat okozhat a falak belső festésében, és aki nem orvosolja hatékonyan a problémát, az rövidesen penészesedéssel számolhat. A penészesedés egyik negatív hozadéka az egészségügyi károsodás, hiszen a penészgombás falfelületek drasztikusan csökkentik otthonunk levegőminőségét, ami hosszabb távon kellemetlen szagokhoz, rossz közérzethez, légúti panaszokhoz, extrém esetekben pedig nagyon súlyos légúti fertőzésekhez is vezethet.
Témakörök:
Szekcionált garázskapu
A szekcionált garázskapu több vízszintesen elhelyezkedő lamellából áll, amelyek nyitáskor a garázs mennyezete alá csúsznak fel, vagy oldalra a fal mellé gördülnek be. Helytakarékos, és mivel nyitás közben sem lóg túl a kapu síkján – szemben a billenő kapukkal – ezért közvetlenül elé parkolhatunk, és utcafrontra, járda elé is beépíthető. Mivel a nyílás belső oldalára szerelik fel, akár íves kapunyílásba is beépíthető. Szín, felület és motívum tekintetében rendkívül széles a választék.
Témakörök:
Teljesítmény nyilatkozat
A teljesítmény nyilatkozat az építőanyagok forgalomba hozásához és beépítéséhez kiállított nyilatkozat, amit a gyártó készít el az Építésügyi Minőségellenőrzési Innovációs NKft. (ÉMI) engedély alapján és amely tartalmazza az építőanyag paramétereit. További információ: https://www.emi.hu/webadatbazisok/Publikaciok.nsf/PublicationsPreviewHTMLByDate/4DC41685D162771DC125810E004144A1/$FILE/EMILI_teljesitmenynyilatkozat.pdf
Témakörök:
Toktoldó
A toktoldó a műanyag ablakok és erkélyajtók esetében használt légkamrás szerkezetű kiegészítő profil. A toktoldót több célzattal is alkalmazzák a műanyag ablakok esetében: utólagos hőszigetelés előkészítésére vagy a redőnyök gurtni bevezetésének előkészítésére. Ha a homlokzati hőszigetelés kivitelezésére csak később kerül sor, mint a nyílászáró-cserére, akkor szükség van egy toktoldóra, hogy a későbbi vastagabb hőszigetelés be tudjon fordulni a falnál és beférjen a nyílászáró mellé.
Témakörök:
