Fogalmak
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Pénzügy
- Meleg víz
- Társasház
- Általános
- Hőszigetelés
- Általános
- Általános
- Hőszigetelés
- Pénzügy
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Nyílászáró
- Általános
- Tervezés
- Meleg víz
- Fűtés
- Meleg víz
Első az energiahatékonyság elv
Ezt az elvet az Európai Bizottság fogalmazta meg 2015-ben az Energia Unió egyik alapelveként, és azóta több javaslatcsomagban megjelenik. Az elv a gyakorlatban azt jelenti, hogy törekszünk a lehető legalacsonyabb energiafogyasztásra – energiahatékonyságot növelő intézkedésekkel –, a fennmaradó energiaigényt pedig megújuló energiaforrásokból fedezzük. Könnyű belátni, hogy ha első lépésként az energiahatékonyságot növeljük (minimálisra csökkentjük a hőigényt hőszigeteléssel, nyílászárócserével, fűtéskorszerűsítéssel), akkor a lecsökkent energiaigényeket könnyebben tudjuk belső vagy megújuló forrásból fedezni (azaz nem vagy kevésbé szorulunk energia-behozatalra) - ezzel egyszerre segítjük a fenntarthatósági, ellátásbiztonsági és dekarbonizációs célok elérését.
Témakörök:
Energiatanúsítvány
Energiatanúsítványt minden eladó- vagy kiadósorba kerülő lakás vagy ház esetében kötelező készíttetni. A tanúsítványok részletes energetikai felmérés alapján kategóriákba osztják az adott ingatlant az energiafogyasztása alapján. Bővebben: https://renopont.skape.io/felujitanek/cikk/energiaszakertok-energiatanusitvany
Témakörök:
EPS polisztirol lap
Az EPS (expandált polisztirol lap) hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab. Tégla falazaton (tömör tégla, B30, Porotherm, Leier), beton és pórusbeton (Ytong) falazaton használható hőszigetelés. Vályog és fa (könnyűszerkezetes) falazatnál nem alkalmazható, mivel a nedvességre érzékeny. Az EPS-t kőolajból és földgázból állítják elő komplex folyamatok eredményeképpen, ipari melléktermékből. A szerves vegyületek nyomai az előállítást követő első három hónap során elszöknek, ezt követően már az értékek a határértékek alatt helyezkednek el.
Témakörök:
ESCO konstrukció
A korlátozott befektetési lehetőségekkel rendelkező állami vagy magánmegrendelők részére nyújthatnak segítséget az energiahatékonysági szolgáltató cégek (ESCO – Energy Services Company). Energiahatékonysági szolgáltató az a gazdálkodó szervezet, amely energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében.
Az energiahatékonysági szolgáltató energiahatékonyság-alapú szerződés keretében végzi tevékenységét, amely az energiafogyasztó és az energiahatékonysági szolgáltató között jön létre. Ennek lényege, hogy az energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik.
Energiahatékonyság-alapú szerződések esetén az energiahatékonysági szolgáltató a szakmai tudást és a beruházáshoz szükséges pénzügyi fedezetet biztosítja a projektekhez, ezáltal garantált, hogy olyan, energiahatékonyságot növelő és költséghatékony beruházás valósul meg, amely egy előre meghatározott mértékű energiamegtakarítást eredményez. Amennyiben a beruházás eredményeként a szerződésben vállalt megtakarítás nem valósul meg, az ESCO cég kárpótlást fizet a megrendelőnek. Az energiamegtakarítás a környezeti előnyök mellett költségmegtakarítással is jár, amely a szerződésben meghatározott feltételek szerint részben az energiahatékonysági szolgáltatót, részben pedig a megrendelőt illeti.
Forrás: https://www.enhat.mekh.hu/esco
Témakörök:
Fajlagos hőveszteség tényező (q-érték)
Az épületenergetikai számítások egyik alapvető mérőszáma: leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az épület önmagában (a gépészet nélkül) mekkora hőveszteséggel üzemeltethető. Mértékegysége: W/m3K (watt-per-köbméter-kelvin)
Azt vizsgáljuk, hogy mekkora lenne az épület egy légköbméterre jutó hővesztesége, ha a külső és belső tér között csak egy Celsius fok lenne a hőmérséklet-különbség. Az épület hőszigeteltségétől és a nyílászárók minőségétől függ az értéke, de magába integrálja az épület benapozottságából eredő hőnyereségeket is.
Témakörök:
Felújítási útlevél
Egy épület felújítási útlevele (building renovation passport, BRP) egy olyan digitális adatbázisban lévő adatlap, amely minden szükséges és hasznos információt tárol az épülettel, annak elemeivel (ablakok, szigetelés, fűtési rendszer stb.) és akár fogyasztásukkal kapcsolatban, így részletes és egyedi mélyfelújítási tervek készíthetők, majd végig lehet követni az épület korszerűsödését és ennek energetikai hatásait.
Témakörök:
Gázbojler
Gázüzemű forróvíz tároló, fürdőszobában, háztartási helységben felszerelt, kéményes vagy kémény nélküli készülék.
Témakörök:
Hatásfok kazánoknál
A kazánok hatásfokát Magyarországon és az európai országok jelentős részében is ma még a fűtőértékre vonatkoztatva számítják. A kondenzációs kazánok nemcsak a tüzelőanyag fűtőértékét, hanem annál többet, az égéshőjét hasznosítják. A kondenzációs (égéshő) kazánoknál a fűtőértékre megadott hatásfok 102-108 %-os. A különféle gyártmányú és típusú hagyományos gázkazánok ismertetőiben általában a pillanatnyi (laboratóriumi körülmények között mért) hatásfok értékeket adják meg, legtöbbször 90-92 %-ot.
A tényleges fűtés körülményei a lakásokban, épületekben soha nem azonosak a laboratóriumi körülményekkel. A kazánok a teljes fűtési időszak alatt soha nem működnek állandóan, hanem a hőigénytől függő¬en ki-be kapcsolnak, esetleg teljesítményüket igény szerint növelik vagy csökkentik (folyamatos szabályozás).
A fogyasztó, felhasználó számára sokkal jellemzőbb az ún. éves hatásfok, éves kihasználási fok nagysága. Ez a szám azt mutatja, hogy az egy év alatt elégetett tüzelőanyag hány százaléka hasznosult a lakás fűtésére, melegvíz-ellátására. Az éves hatásfok mutatja meg azt, hogy takarékosan, kevesebb tüzelőanyagot felhasználva működött-e a kazán vagy sem. A kondenzációs kazán energiafelhasználása akár 40 %-kal is kisebb lehet a hagyományos kazánokénál. Ez azt jelenti, hogy a fűtés energiaköltségei is 40 %-kal csökkenhetnek.
A kondenzációs fűtéstechnika eredményeként csökken az elégetett energiahordozó mennyisége, így ugyanilyen arányban csökken a légkörbe kibocsátott károsanyag – a földgáz elégetésekor keletkező szén-dioxid -mennyisége is.
Témakörök:
