Fogalmak
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Meleg víz
- Megújuló energia
- Nyílászáró
- Társasház
- Hőszigetelés
- Garancia
- Hőszigetelés
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Meleg víz
- Megújuló energia
- Fűtés
- Meleg víz
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Nyílászáró
- Hőszigetelés
EPS polisztirol lap
Az EPS (expandált polisztirol lap) hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab. Tégla falazaton (tömör tégla, B30, Porotherm, Leier), beton és pórusbeton (Ytong) falazaton használható hőszigetelés. Vályog és fa (könnyűszerkezetes) falazatnál nem alkalmazható, mivel a nedvességre érzékeny. Az EPS-t kőolajból és földgázból állítják elő komplex folyamatok eredményeképpen, ipari melléktermékből. A szerves vegyületek nyomai az előállítást követő első három hónap során elszöknek, ezt követően már az értékek a határértékek alatt helyezkednek el.
Témakörök:
Fajlagos hőveszteség tényező (q-érték)
Az épületenergetikai számítások egyik alapvető mérőszáma: leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az épület önmagában (a gépészet nélkül) mekkora hőveszteséggel üzemeltethető. Mértékegysége: W/m3K (watt-per-köbméter-kelvin)
Azt vizsgáljuk, hogy mekkora lenne az épület egy légköbméterre jutó hővesztesége, ha a külső és belső tér között csak egy Celsius fok lenne a hőmérséklet-különbség. Az épület hőszigeteltségétől és a nyílászárók minőségétől függ az értéke, de magába integrálja az épület benapozottságából eredő hőnyereségeket is.
Témakörök:
Fa nyílászáró
A fixen beépített keret és a benne vízszintesen vagy függőlegesen mozgó, illetve kifelé-befelé nyíló szárnyú fa nyílászáró 500 évnél is idősebb találmány. Érdekesség, hogy angol-szász területen a kétrészes, függőleges tolóablak vált legelterjedtebbé és vándorolt át uralkodó ablakként az amerikai kontinensre, míg Európában a szárnyas fa ablak volt és maradt általános évszázadokon keresztül.
Témakörök:
Gázbojler
Gázüzemű forróvíz tároló, fürdőszobában, háztartási helységben felszerelt, kéményes vagy kémény nélküli készülék.
Témakörök:
Hálózatra táplálás
A megtermelt energiát a fogyasztói hálózatba táplálja a napelemes rendszer, ad-vesz mérőóra segítségével a mérésben.
Témakörök:
Hatásfok kazánoknál
A kazánok hatásfokát Magyarországon és az európai országok jelentős részében is ma még a fűtőértékre vonatkoztatva számítják. A kondenzációs kazánok nemcsak a tüzelőanyag fűtőértékét, hanem annál többet, az égéshőjét hasznosítják. A kondenzációs (égéshő) kazánoknál a fűtőértékre megadott hatásfok 102-108 %-os. A különféle gyártmányú és típusú hagyományos gázkazánok ismertetőiben általában a pillanatnyi (laboratóriumi körülmények között mért) hatásfok értékeket adják meg, legtöbbször 90-92 %-ot.
A tényleges fűtés körülményei a lakásokban, épületekben soha nem azonosak a laboratóriumi körülményekkel. A kazánok a teljes fűtési időszak alatt soha nem működnek állandóan, hanem a hőigénytől függő¬en ki-be kapcsolnak, esetleg teljesítményüket igény szerint növelik vagy csökkentik (folyamatos szabályozás).
A fogyasztó, felhasználó számára sokkal jellemzőbb az ún. éves hatásfok, éves kihasználási fok nagysága. Ez a szám azt mutatja, hogy az egy év alatt elégetett tüzelőanyag hány százaléka hasznosult a lakás fűtésére, melegvíz-ellátására. Az éves hatásfok mutatja meg azt, hogy takarékosan, kevesebb tüzelőanyagot felhasználva működött-e a kazán vagy sem. A kondenzációs kazán energiafelhasználása akár 40 %-kal is kisebb lehet a hagyományos kazánokénál. Ez azt jelenti, hogy a fűtés energiaköltségei is 40 %-kal csökkenhetnek.
A kondenzációs fűtéstechnika eredményeként csökken az elégetett energiahordozó mennyisége, így ugyanilyen arányban csökken a légkörbe kibocsátott károsanyag – a földgáz elégetésekor keletkező szén-dioxid -mennyisége is.
Témakörök:
Hőátbocsátási tényező (U-érték)
Az U érték a fajlagos hőátbocsátási tényező, mértékegysége W/m²K [Watt-per-négyzetméter-Kelvin]. Alapvető energetikai mérőszámról van szó, amely a szerkezetet jellemzi, az egy négyzetméter felületen át távozó hővesztesége alapján. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége.
A régi, korszerűtlen, rossz állapotú nyílászárókra jellemző a nagy hőátbocsátási tényező. Az úgynevezett U érték 3–6 W/m2K, ami a modern, hőszigetelő üvegezésű ablakoknál már akár 1,0–1,4 W/ m2K-re is csökkenthető. Az új ablak kiválasztásakor mindig a teljes ablakszerkezet, tehát a keret és az üvegezés együttes hőátbocsátási tényezőjét vegyük figyelembe. Ezt az Uw (window) érték jelöli, míg az üvegezését az Ug (glass), a keretét pedig az Uf (frame) érték adja meg.
Vannak előírások az energetikai irányelvekben az U-értékre, néhány példa a hőátbocsátási tényezők szabályaira (W/m2K):
Külső fal 0,24
Lapostető 0,17
Padlásfödém 0,17
Homlokzati nyílászáró (fa, műanyag) 1,15
Talajon fekvő padló 0,3
Témakörök:
Hőhíd
A hiányosan megépített vagy rosszul kivitelezett hőszigetelő rendszerek egyik legáltalánosabb és legsúlyosabb hibája a hőhíd, aminek részeként a rosszul kivitelezett szerkezet miatt a kinti hideg vagy meleg a falak bizonyos pontjain képes érintkezni a belső levegő hőmérsékletével, így a lakásban erőteljes hőcserélés, párakicsapódás, avagy nedvesedés léphet fel. A hőhídon keresztül sokkal gyorsabban távozik a lakás kellemes belső hőmérséklete – legyen az hideg vagy meleg –,amivel akár jelentősen is megnövekedhetnek rezsiköltségeink, hiszen télen többet kell fűteni, nyáron pedig több energiát kell elhasználni hűtésre. A rosszabb hőszigetelő-tulajdonságok miatt az ilyen problémás pontoknál sokkal könnyebben kicsapódik a pára, aminek részeként a falak vizesedni kezdenek, és penészesedés indul, ami nemcsak a felületek esztétikai értékét rontja le, hanem a ház szerkezetét is.
Témakörök:
