Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Fűtés
- hőszigetelés
- Támogatás
- Passzívház
- hővisszanyerős szellőzés
- Jog
- Gépi szellőzés
- Jog
- Jog
- Fűtés
- hőszigetelés
- Fűtés
- Fűtés
- Fűtés
- Gépi szellőzés
Jelentős felújításnál kell építési engedély? Mi számít jelentős felújításnak?
Jelentős felújításról akkor beszélünk, ha az épület külső határoló felületének legalább 25%-át érinti a felújítás. Ettől még nem válik engedélykötelessé egy beruházás, de a felújított épületnek teljesíteni kell bizonyos összenergetikai mutatókat. Ennek az lehet a következménye, hogy az eredetileg tervezett intézkedéseken kívül más intézkedések is szükségessé válhatnak.
Témakörök:
A közel nulla előírás felújításra vonatkozik-e? És bővítésre?
Nem, a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint csak új építés esetén alkalmazandó, jelentős felújítás és jelentős bővítés esetén enyhébb követelmények érvényesek.
Témakörök:
Jó ötlet a fűtésszerelőre bízni a hőleadók méretezését?
Hőszükséglet számítás nélkül, tapasztalati alapon is működhet jól egy rendszer. A probléma az, hogy a nem pontosan méretezett hőleadók között biztosan lesz jó néhány túlméretezett darab, ami felesleges kiadást jelent, esetleges alulméretezés esetén pedig nem tudjuk megfelelően kifűteni az adott helyiséget.
Témakörök:
Mennyire számottevő a tűzvédelmi kockázat polisztirol hőszigetelés esetén?
A polisztirol (köznyelven Hungarocell) éghető anyag és voltak is súlyos tűzkárok ilyen hőszigetelésű épületekben. A kockázat azonban családi házaknál nem számottevő, társasházaknál pedig szakszerűen megtervezett és kivitelezett rendszerrel minimalizálható a kockázat.
Témakörök:
Van értelme a szakaszos fűtésnek, vagy a felfűtés során felhasznált többletenergia lenullázza a korábban elért megtakarítást?
A felfűtéshez valóban szükség van többlet teljesítményre, de ennek energiaigénye összességében kisebb, mint amennyit spórolhatunk. Tehát ha olyan a családunk napirendje, hogy napközben nem vagyunk otthon, akkor érdemes lejjebb csavarni a fűtést. Ha programozható a fűtési rendszerünk, akkor az is megoldható, hogy napközben nem fűt a rendszer, de mire hazaérünk, újra kellemes meleg fogad minket.
Témakörök:
Minél magasabb a hőmérséklet télen a lakásban (20 C fok felett), annál egészségesebb?
Nem! A magasabb hőmérséklet szükségszerűen szárazabb levegőt eredményez, ami száraz bőrt és az ezzel járó kellemetlenségeket, egészségügyi problémákat okoz. Aludni sem lehet jól nagy melegben.
Témakörök:
Jobbak a radiátorra szerelt termosztatikus szelepek a hagyományos kéziszelepeknél?
Igen! A termosztatikus szelep képes egy állandó hőmérséklet tartására (pontosabban: típustól függően 1-3 C-os tartományban tartja azt).
Témakörök:
A gépi szellőzés kellemetlen (zajos, huzatos)?
Nem! Szakszerű tervezés és kivitelezés esetén sem huzattól, sem zavaró zajtól nem kell tartani. Egy megfelelő hangcsillapítással ellátott rendszer zajszintje jóval alacsonyabb, mint a lakásban előforduló többi háztartási gépé. A huzat elkerülése szintén szakszerű elhelyezéssel és méretezéssel kerülhető el.
Témakörök:
