Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Kiválasztott témakörök:
- Fűtés
- hőszigetelés
- Támogatás
- Megújuló
- Passzívház
- Általános
- Jog
- Megújuló
- Megújuló
- Jog
- Jog
- Fűtés
- hőszigetelés
- Fűtés
- Fűtés
Minek napelem, ha napkollektorral is lehet fűteni?
A napkollektorok közvetlenül hőt állítanak elő napenergiából, azonban az utóbbi évtizedben lezajlott napelem árak drasztikus csökkenése miatt gazdaságilag verenyképtelenekké váltak azokkal szemben. A fűtési igények fedezésére egyik sem igazán alkalmas, mert a fűtési idényben a napenergia hozam alacsony, nyáron pedig nincs fűtési igény. Ezért általában a napkollektorok méretezésénél az egész évben fennálló melegvíz igények fedezésére törekszünk, de azt is csak részben tudjuk hatékonyan ellátni. Valójában a fűtési igények csökkentésének legésszerűbb módja az épületek fűtési energiaigényének drasztikus csökkentése hőszigeteléssel, nyílászáró cserével, esetleg hővisszanyerős szellőzéssel. Az így elért alacsony hőigény fedezésére nincs általánosan ajánlható, egyértelműen legjobb megoldás, de a napenergia még ekkor sem képes a tényleges igényeket fedezni, szezonális tárolás nélkül. A szezonális tárolásnak jelenleg gazdasági szempontból nincs realitása. Más kérdés, hogy a jelenlegi szaldós elszámolás mellett gazdaságos lehet a napelemes fűtés az egyén szintjén, de ez nem ésszerű nagy léptékben, rendszerszinten.
Témakörök:
Társasházra lehet-e napelemet tenni? Ha igen, mire lehet azt használni? Miért nem lehet a lakások áramellátását ezzel fedezni?
A jelenlegi jogi szabályozás mellett társasházak esetén csak a közös használatú villamos fogyasztók (pl. lépcsőházi világítás, lift) energiaigényének fedezésére alkalmazhatók napelemek.
Témakörök:
Jelentős felújításnál kell építési engedély? Mi számít jelentős felújításnak?
Jelentős felújításról akkor beszélünk, ha az épület külső határoló felületének legalább 25%-át érinti a felújítás. Ettől még nem válik engedélykötelessé egy beruházás, de a felújított épületnek teljesíteni kell bizonyos összenergetikai mutatókat. Ennek az lehet a következménye, hogy az eredetileg tervezett intézkedéseken kívül más intézkedések is szükségessé válhatnak.
Témakörök:
A közel nulla előírás felújításra vonatkozik-e? És bővítésre?
Nem, a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint csak új építés esetén alkalmazandó, jelentős felújítás és jelentős bővítés esetén enyhébb követelmények érvényesek.
Témakörök:
Jó ötlet a fűtésszerelőre bízni a hőleadók méretezését?
Hőszükséglet számítás nélkül, tapasztalati alapon is működhet jól egy rendszer. A probléma az, hogy a nem pontosan méretezett hőleadók között biztosan lesz jó néhány túlméretezett darab, ami felesleges kiadást jelent, esetleges alulméretezés esetén pedig nem tudjuk megfelelően kifűteni az adott helyiséget.
Témakörök:
Mennyire számottevő a tűzvédelmi kockázat polisztirol hőszigetelés esetén?
A polisztirol (köznyelven Hungarocell) éghető anyag és voltak is súlyos tűzkárok ilyen hőszigetelésű épületekben. A kockázat azonban családi házaknál nem számottevő, társasházaknál pedig szakszerűen megtervezett és kivitelezett rendszerrel minimalizálható a kockázat.
Témakörök:
Van értelme a szakaszos fűtésnek, vagy a felfűtés során felhasznált többletenergia lenullázza a korábban elért megtakarítást?
A felfűtéshez valóban szükség van többlet teljesítményre, de ennek energiaigénye összességében kisebb, mint amennyit spórolhatunk. Tehát ha olyan a családunk napirendje, hogy napközben nem vagyunk otthon, akkor érdemes lejjebb csavarni a fűtést. Ha programozható a fűtési rendszerünk, akkor az is megoldható, hogy napközben nem fűt a rendszer, de mire hazaérünk, újra kellemes meleg fogad minket.
Témakörök:
Minél magasabb a hőmérséklet télen a lakásban (20 C fok felett), annál egészségesebb?
Nem! A magasabb hőmérséklet szükségszerűen szárazabb levegőt eredményez, ami száraz bőrt és az ezzel járó kellemetlenségeket, egészségügyi problémákat okoz. Aludni sem lehet jól nagy melegben.
Témakörök:
