Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Támogatás
- hőszigetelés
- Megújuló
- Passzívház
- Gépi szellőzés
- hővisszanyerős szellőzés
- Szellőztetés
- hővisszanyerős szellőzés
- hővisszanyerős szellőzés
- Fűtés
- Megújuló
- Megújuló
- Megújuló
- Megújuló
- Szellőztetés
- Szellőztetés
Hogy működik a hővisszanyerős szellőzés?
A hővisszanyerős szellőzés kiegyenlített szellőzés, ahol az elszívott elhasznált meleg levegő hőjével egy hőcserélő segítségével előmelegítjük az érkező friss levegőt. Gyakorlatilag hulladékhő újrahasznosításról van szó, ahol csak a ventilátorok használnak segédenergiát, az összesített energiamérleg egyértelműen kedvező. Elszívni ott érdemes ahol szennyezőanyag és nedvesség források találhatók (konyha, WC, fürdő), befújni pedig az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségekben (nappali, hálók). A jó hővisszanyerési hatásfok feltétele, hogy az épület légtömörségi szintje magas legyen, ez ún. blower door méréssel ellenőrizhető.
A hőcsere mellett igény lehet páravisszanyerésre is, mert így elkerülhető a túl száraz levegő. Ez a látens hő visszanyerését is eredményezi, ami további hatásfok javulást is eredményez regeneratív hővisszanyerők esetén. Ezek a hőcserélők forgódobos vagy membrános kialakításúak. Központi, társasházi alkalmazás esetén higiéniai kockázat merülhet fel.
Ha kinyitjuk az ablakokat a hővisszanyerős szellőzés működése közben romlik annak éves hatásfoka és szűretlen levegő jut a térbe, de egyéb következménye nincs.
Témakörök:
Hővisszanyerős szellőzés esetén szabad-e, célszerű-e konyhai elszívót beépíteni?
A hővisszanyerős szellőzés kisebb légcserét okoz, mint a konyhai elszívók, ezért lassabban, ugyanakkor biztosan eltávolítja a konyhai szagokat és párát. A konyhai elszívó bekapcsolása megzavarja a működését, ezért nem ajánlott, legfeljebb a helyiség levegőjét keringtető szénszűrős típusok alkalmazása. Másik lehetőség ablakot nyitni rövid időre, ha gyorsabban akarunk a szagoktól megszabadulni.
Témakörök:
Ha elektromos fűtést szerelek fel, ami napelemről megy, akkor ingyen van a fűtés?
Napelemek alkalmazása esetén éves mérlegben fedezheti vagy nagyrészt fedezheti a fűtés villamos energiaigényét, de valójában a téli időszakban a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron történik meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni az áramszolgáltató télig. Tehát lehet, hogy a korábbi szaldós tarifarendszer mellett a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet.
Témakörök:
Napelemmel tudok fűteni?
A napelemekkel termelt áram elvileg használható elektromos fűtőberendezések működtetésére, de valójában a téli időszakban a napelemek a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron valósul meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni a rendszer télig. Tehát lehet, hogy a jelenlegi szaldós tarifarendszer mellett lehet a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet. Az ilyen rendszerek elterjedése valójában a téli villamos igényeket drasztikusan növeli, ami várhatóan a nem megújuló alapú villamos energiatermelési kapacitások növelését fogja igényelni (elvileg a szélenergia segíthet, de a hazai kapacitások elenyészőek és a potenciál is mérsékelt). Ezért környezetvédelmi szempontból célszerű a napelemeket úgy méretezni, hogy a nem helyiségfűtési célú energiaigényeket fedezzék csak.
Témakörök:
Minek napelem, ha napkollektorral is lehet fűteni?
A napkollektorok közvetlenül hőt állítanak elő napenergiából, azonban az utóbbi évtizedben lezajlott napelem árak drasztikus csökkenése miatt gazdaságilag verenyképtelenekké váltak azokkal szemben. A fűtési igények fedezésére egyik sem igazán alkalmas, mert a fűtési idényben a napenergia hozam alacsony, nyáron pedig nincs fűtési igény. Ezért általában a napkollektorok méretezésénél az egész évben fennálló melegvíz igények fedezésére törekszünk, de azt is csak részben tudjuk hatékonyan ellátni. Valójában a fűtési igények csökkentésének legésszerűbb módja az épületek fűtési energiaigényének drasztikus csökkentése hőszigeteléssel, nyílászáró cserével, esetleg hővisszanyerős szellőzéssel. Az így elért alacsony hőigény fedezésére nincs általánosan ajánlható, egyértelműen legjobb megoldás, de a napenergia még ekkor sem képes a tényleges igényeket fedezni, szezonális tárolás nélkül. A szezonális tárolásnak jelenleg gazdasági szempontból nincs realitása. Más kérdés, hogy a jelenlegi szaldós elszámolás mellett gazdaságos lehet a napelemes fűtés az egyén szintjén, de ez nem ésszerű nagy léptékben, rendszerszinten.
Témakörök:
Társasházra lehet-e napelemet tenni? Ha igen, mire lehet azt használni? Miért nem lehet a lakások áramellátását ezzel fedezni?
A jelenlegi jogi szabályozás mellett társasházak esetén csak a közös használatú villamos fogyasztók (pl. lépcsőházi világítás, lift) energiaigényének fedezésére alkalmazhatók napelemek.
Témakörök:
Hogyan érdemes a fűtési szezonban szellőztetni?
Legalább háromszor röviden (minél hidegebb van, annál rövidebb ideig), de intenzíven. Minél több ablakot nyissunk ki teljesen, ne csak buktassuk azokat! Így 5-10 perc alatt jól kiszellőzik a lakás, de a benti felületek (falak, padló, bútorok) nem hűlnek le, emiatt hamar vissza tud állni a szellőztetés előtti hőmérséklet. Ha alacsonyan tartjuk a helyiséghőmérsékletet, az magasabb relatív páratartalmat fog eredményezni, ezért gyakoribb szellőztetés válik szükségessé.
Témakörök:
Hogyan szellőztessünk nyáron?
Nyáron érdemes akkor szellőztetni, amikor kint hűvösebb van. Ha nem akarjuk egész éjszakára nyitva hagyni az ablakokat, akkor szellőztessünk korán reggel, vagy esetleg késő este. Nappal igyekezzünk árnyékolással védeni az épületet a túlmelegedéstől. Lehetőleg külső árnyékolókat használjunk, mert azok sokkal hatékonyabbak, mint a belső árnyékolók.
Témakörök:
