Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Gépi szellőzés
- hőszigetelés
- Megújuló
- Nyílászáró
- Fűtés
- Támogatás
- Passzívház
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Passzívház
- Fűtés
- Fűtés
- Fűtés
- Megújuló
- Fűtés
- Fűtés
Jól szigetelő műanyag ablakoknál penészedni fognak a falak/sarkok?
A nyílászáró csere (nem csak műanyag, hanem minden ma forgalomban levő) valóban növeli a penészképződés kockázatát, mert a légtömör nyílászárók miatt a belső párás levegő bent reked és a külső szerkezetek hűvösebb belső felületén ún. kapilláris kondenzáció alakulhat ki. Ezért ajánlott gondoskodni nyílászáró csere esetén a szellőzés biztosításáról. Erre az olcsóbb megoldás páraérzékelésen alapuló automatikus résszellőzők beépítése, amit folyamatos működésű szabályozott gépi elszívással célszerű kombinálni. Még jobb, energiatakarékosabb megoldás a kiegyenlített hővisszanyerős szellőzés alkalmazása. Szintén jelentősen csökkenti a penészképződés kockázatát, ha kívülről hőszigeteljük az épületet az előírt hőtechnikai követelmények szerint.
Témakörök:
Megoldható a régi (fa) nyílászárók energetikai korszerűsítése, vagy a csere a jobb megoldás?
A régi fa nyílászárók felújíthatók, célszerű a külső szárnyba dupla hőszigetelő üvegezést tenni, a légtömörséget mindkét szárnyon horonymarással előkészített tömítőprofilok alkalmazásával javítani. Az intézkedés kevésbé energiahatékony mint a csere, mert a régi keretek vékonyabb kialakításúak, de jóval költséghatékonyabb, különösen ha az eredeti megjelenést meg kell őrizni.
Témakörök:
Passzívháznál nem nyithatok ablakot?
Ez egy tévhit, ami abból ered, hogy a passzívházakban működő hővisszanyerős szellőzés mellett nincs szükség ablaknyitásra. Emiatt a nyitható nyílászárókra nem feltétlenül van szükség, de csak akkor, ha a gépi szellőzés egész évben folyamatosan működik. Az esetek többségében a hővisszanyerős szellőzést téli időszakra méretezzük, ezért nyitható nyílászárókra szükség van a nyári időszakban.
Témakörök:
Környezetbarátabb az elektromos fűtés a gázfűtésnél?
Attól függ, hogyan állítják elő a villamos áramot és milyen típusú az elektromos fűtés. Magyarországon a villamos áram átlagos előállítási hatásfoka még 40% alatt van, ezért figyelembe véve különböző fűtési rendszerek hatásfokát azt mondhatjuk, hogy a direkt elektromos (villamos fűtőpanelek, villamos hőlégfúvók, elektromos kazánok, hőtárolós kályhák) fűtések egyáltalán nem tekinthetők környezetbarátnak. A hőszivattyús fűtések éves átlagos 2,5 COP felett tekinthetők jobbnak, mint egy kondenzációs gázkazános rendszer. A direkt elektromos fűtési megoldások legfeljebb ritkán fűtött terekbe ajánlhatók.
Témakörök:
Árammal olcsóbb fűteni, nem?
Magas hatásfokú hőszivattyúk esetén, hőszivattyús tarifa mellett igen. Direkt elektromos fűtések esetén egyes gyártók közel 100%-os hatásfokról beszélnek, ami ugyan igaz, de a korszerű gákazánoké is 90% körüli. Ugyanakkor a villanyáram egységára lényegesen drágább a gázénál, tehát ez egy tévhit.
Témakörök:
Ha elektromos fűtést szerelek fel, ami napelemről megy, akkor ingyen van a fűtés?
Napelemek alkalmazása esetén éves mérlegben fedezheti vagy nagyrészt fedezheti a fűtés villamos energiaigényét, de valójában a téli időszakban a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron történik meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni az áramszolgáltató télig. Tehát lehet, hogy a korábbi szaldós tarifarendszer mellett a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet.
Témakörök:
Mennyire hangos, mennyire zavaró a hőszivattyú külső egysége?
Lehet zavaró, elhelyezésükhöz akusztikai méretezés szükséges.
Témakörök:
Hőszivattyú működhet hatékonyan, ha radiátorok a hőleadók?
A hőszivattyú alacsony hőmérsékletű hőleadók esetén a leghatékonyabb, ezek a felületfűtések. Radiátorok esetén a túlméretezés kedvezően hat a hőszivattyúk hatásfokára, ami könnyen előállhat egy épület felújításakor, a hőszigetelés hatására.
Témakörök:
