Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Gépi szellőzés
- Nyílászáró
- Megújuló
- Passzívház
- Szellőztetés
- hőszigetelés
- Általános
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Passzívház
- Fűtés
- Megújuló
- Megújuló
- Megújuló
- Megújuló
- Szellőztetés
Jól szigetelő műanyag ablakoknál penészedni fognak a falak/sarkok?
A nyílászáró csere (nem csak műanyag, hanem minden ma forgalomban levő) valóban növeli a penészképződés kockázatát, mert a légtömör nyílászárók miatt a belső párás levegő bent reked és a külső szerkezetek hűvösebb belső felületén ún. kapilláris kondenzáció alakulhat ki. Ezért ajánlott gondoskodni nyílászáró csere esetén a szellőzés biztosításáról. Erre az olcsóbb megoldás páraérzékelésen alapuló automatikus résszellőzők beépítése, amit folyamatos működésű szabályozott gépi elszívással célszerű kombinálni. Még jobb, energiatakarékosabb megoldás a kiegyenlített hővisszanyerős szellőzés alkalmazása. Szintén jelentősen csökkenti a penészképződés kockázatát, ha kívülről hőszigeteljük az épületet az előírt hőtechnikai követelmények szerint.
Témakörök:
Megoldható a régi (fa) nyílászárók energetikai korszerűsítése, vagy a csere a jobb megoldás?
A régi fa nyílászárók felújíthatók, célszerű a külső szárnyba dupla hőszigetelő üvegezést tenni, a légtömörséget mindkét szárnyon horonymarással előkészített tömítőprofilok alkalmazásával javítani. Az intézkedés kevésbé energiahatékony mint a csere, mert a régi keretek vékonyabb kialakításúak, de jóval költséghatékonyabb, különösen ha az eredeti megjelenést meg kell őrizni.
Témakörök:
Passzívháznál nem nyithatok ablakot?
Ez egy tévhit, ami abból ered, hogy a passzívházakban működő hővisszanyerős szellőzés mellett nincs szükség ablaknyitásra. Emiatt a nyitható nyílászárókra nem feltétlenül van szükség, de csak akkor, ha a gépi szellőzés egész évben folyamatosan működik. Az esetek többségében a hővisszanyerős szellőzést téli időszakra méretezzük, ezért nyitható nyílászárókra szükség van a nyári időszakban.
Témakörök:
Ha elektromos fűtést szerelek fel, ami napelemről megy, akkor ingyen van a fűtés?
Napelemek alkalmazása esetén éves mérlegben fedezheti vagy nagyrészt fedezheti a fűtés villamos energiaigényét, de valójában a téli időszakban a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron történik meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni az áramszolgáltató télig. Tehát lehet, hogy a korábbi szaldós tarifarendszer mellett a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet.
Témakörök:
Napelemmel tudok fűteni?
A napelemekkel termelt áram elvileg használható elektromos fűtőberendezések működtetésére, de valójában a téli időszakban a napelemek a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron valósul meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni a rendszer télig. Tehát lehet, hogy a jelenlegi szaldós tarifarendszer mellett lehet a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet. Az ilyen rendszerek elterjedése valójában a téli villamos igényeket drasztikusan növeli, ami várhatóan a nem megújuló alapú villamos energiatermelési kapacitások növelését fogja igényelni (elvileg a szélenergia segíthet, de a hazai kapacitások elenyészőek és a potenciál is mérsékelt). Ezért környezetvédelmi szempontból célszerű a napelemeket úgy méretezni, hogy a nem helyiségfűtési célú energiaigényeket fedezzék csak.
Témakörök:
Minek napelem, ha napkollektorral is lehet fűteni?
A napkollektorok közvetlenül hőt állítanak elő napenergiából, azonban az utóbbi évtizedben lezajlott napelem árak drasztikus csökkenése miatt gazdaságilag verenyképtelenekké váltak azokkal szemben. A fűtési igények fedezésére egyik sem igazán alkalmas, mert a fűtési idényben a napenergia hozam alacsony, nyáron pedig nincs fűtési igény. Ezért általában a napkollektorok méretezésénél az egész évben fennálló melegvíz igények fedezésére törekszünk, de azt is csak részben tudjuk hatékonyan ellátni. Valójában a fűtési igények csökkentésének legésszerűbb módja az épületek fűtési energiaigényének drasztikus csökkentése hőszigeteléssel, nyílászáró cserével, esetleg hővisszanyerős szellőzéssel. Az így elért alacsony hőigény fedezésére nincs általánosan ajánlható, egyértelműen legjobb megoldás, de a napenergia még ekkor sem képes a tényleges igényeket fedezni, szezonális tárolás nélkül. A szezonális tárolásnak jelenleg gazdasági szempontból nincs realitása. Más kérdés, hogy a jelenlegi szaldós elszámolás mellett gazdaságos lehet a napelemes fűtés az egyén szintjén, de ez nem ésszerű nagy léptékben, rendszerszinten.
Témakörök:
Társasházra lehet-e napelemet tenni? Ha igen, mire lehet azt használni? Miért nem lehet a lakások áramellátását ezzel fedezni?
A jelenlegi jogi szabályozás mellett társasházak esetén csak a közös használatú villamos fogyasztók (pl. lépcsőházi világítás, lift) energiaigényének fedezésére alkalmazhatók napelemek.
Témakörök:
Hogyan érdemes a fűtési szezonban szellőztetni?
Legalább háromszor röviden (minél hidegebb van, annál rövidebb ideig), de intenzíven. Minél több ablakot nyissunk ki teljesen, ne csak buktassuk azokat! Így 5-10 perc alatt jól kiszellőzik a lakás, de a benti felületek (falak, padló, bútorok) nem hűlnek le, emiatt hamar vissza tud állni a szellőztetés előtti hőmérséklet. Ha alacsonyan tartjuk a helyiséghőmérsékletet, az magasabb relatív páratartalmat fog eredményezni, ezért gyakoribb szellőztetés válik szükségessé.
Témakörök:
