Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Kiválasztott témakörök:
- Fűtés
- Árnyékolás
- Nyílászáró
- Általános
- Megújuló
- Fűtés
- Fűtés
- Megújuló
- Megújuló
- Megújuló
- Fűtés
- Fűtés
- Fűtés
Mennyire hangos, mennyire zavaró a hőszivattyú külső egysége?
Lehet zavaró, elhelyezésükhöz akusztikai méretezés szükséges.
Témakörök:
Hőszivattyú működhet hatékonyan, ha radiátorok a hőleadók?
A hőszivattyú alacsony hőmérsékletű hőleadók esetén a leghatékonyabb, ezek a felületfűtések. Radiátorok esetén a túlméretezés kedvezően hat a hőszivattyúk hatásfokára, ami könnyen előállhat egy épület felújításakor, a hőszigetelés hatására.
Témakörök:
Napelemmel tudok fűteni?
A napelemekkel termelt áram elvileg használható elektromos fűtőberendezések működtetésére, de valójában a téli időszakban a napelemek a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron valósul meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni a rendszer télig. Tehát lehet, hogy a jelenlegi szaldós tarifarendszer mellett lehet a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet. Az ilyen rendszerek elterjedése valójában a téli villamos igényeket drasztikusan növeli, ami várhatóan a nem megújuló alapú villamos energiatermelési kapacitások növelését fogja igényelni (elvileg a szélenergia segíthet, de a hazai kapacitások elenyészőek és a potenciál is mérsékelt). Ezért környezetvédelmi szempontból célszerű a napelemeket úgy méretezni, hogy a nem helyiségfűtési célú energiaigényeket fedezzék csak.
Témakörök:
Minek napelem, ha napkollektorral is lehet fűteni?
A napkollektorok közvetlenül hőt állítanak elő napenergiából, azonban az utóbbi évtizedben lezajlott napelem árak drasztikus csökkenése miatt gazdaságilag verenyképtelenekké váltak azokkal szemben. A fűtési igények fedezésére egyik sem igazán alkalmas, mert a fűtési idényben a napenergia hozam alacsony, nyáron pedig nincs fűtési igény. Ezért általában a napkollektorok méretezésénél az egész évben fennálló melegvíz igények fedezésére törekszünk, de azt is csak részben tudjuk hatékonyan ellátni. Valójában a fűtési igények csökkentésének legésszerűbb módja az épületek fűtési energiaigényének drasztikus csökkentése hőszigeteléssel, nyílászáró cserével, esetleg hővisszanyerős szellőzéssel. Az így elért alacsony hőigény fedezésére nincs általánosan ajánlható, egyértelműen legjobb megoldás, de a napenergia még ekkor sem képes a tényleges igényeket fedezni, szezonális tárolás nélkül. A szezonális tárolásnak jelenleg gazdasági szempontból nincs realitása. Más kérdés, hogy a jelenlegi szaldós elszámolás mellett gazdaságos lehet a napelemes fűtés az egyén szintjén, de ez nem ésszerű nagy léptékben, rendszerszinten.
Témakörök:
Társasházra lehet-e napelemet tenni? Ha igen, mire lehet azt használni? Miért nem lehet a lakások áramellátását ezzel fedezni?
A jelenlegi jogi szabályozás mellett társasházak esetén csak a közös használatú villamos fogyasztók (pl. lépcsőházi világítás, lift) energiaigényének fedezésére alkalmazhatók napelemek.
Témakörök:
Jó ötlet a fűtésszerelőre bízni a hőleadók méretezését?
Hőszükséglet számítás nélkül, tapasztalati alapon is működhet jól egy rendszer. A probléma az, hogy a nem pontosan méretezett hőleadók között biztosan lesz jó néhány túlméretezett darab, ami felesleges kiadást jelent, esetleges alulméretezés esetén pedig nem tudjuk megfelelően kifűteni az adott helyiséget.
Témakörök:
Van értelme a szakaszos fűtésnek, vagy a felfűtés során felhasznált többletenergia lenullázza a korábban elért megtakarítást?
A felfűtéshez valóban szükség van többlet teljesítményre, de ennek energiaigénye összességében kisebb, mint amennyit spórolhatunk. Tehát ha olyan a családunk napirendje, hogy napközben nem vagyunk otthon, akkor érdemes lejjebb csavarni a fűtést. Ha programozható a fűtési rendszerünk, akkor az is megoldható, hogy napközben nem fűt a rendszer, de mire hazaérünk, újra kellemes meleg fogad minket.
Témakörök:
Minél magasabb a hőmérséklet télen a lakásban (20 C fok felett), annál egészségesebb?
Nem! A magasabb hőmérséklet szükségszerűen szárazabb levegőt eredményez, ami száraz bőrt és az ezzel járó kellemetlenségeket, egészségügyi problémákat okoz. Aludni sem lehet jól nagy melegben.
Témakörök:
