Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Kiválasztott témakörök:
- Árnyékolás
- Megújuló
- hőszigetelés
- Fűtés
- Árnyékolás
- Fűtés
- Fűtés
- Fűtés
- Megújuló
- Fűtés
- Fűtés
- Megújuló
- Megújuló
Nyáron mennyit számít az árnyékolás? Mit érdemes felszerelni?
Nagyon sokat számít. A legtöbb lakóépület típusnál, ha nappal hatékonyan árnyékolunk és éjjel átszellőztetünk a gépi hűtés elkerülhető, de más típusoknál is a hűtési igény drasztikus mértékben csökkenthető. A külső oldali árnyékolók lényegesen hatékonyabbak a belső oldali árnyékolóknál. Arra kell törekedni, hogy közvetlen napsugárzás ne érje nyári időszakban az üvegezést. Déli tájolás esetén elég lehet (közel-) vízszintes árnyékvetők alkalmazása (beleértve a lombhullató növényzetet, pergolákat is), keleti, nyugati tájolásnál a nyílászáróval párhuzamos mozgatható árnyékolók ajánlottak. Északi, északkeleti, délkeleti tájolás esetén az árnyékoló elhagyható. Árnyékvetők esetén szakszerű méretezés ajánlott. Ha csak belső árnyékoló jöhet szóba törekedjünk kifelé reflektív bevonattal rendelkező szerkezetek alkalmazására.
Témakörök:
Környezetbarátabb az elektromos fűtés a gázfűtésnél?
Attól függ, hogyan állítják elő a villamos áramot és milyen típusú az elektromos fűtés. Magyarországon a villamos áram átlagos előállítási hatásfoka még 40% alatt van, ezért figyelembe véve különböző fűtési rendszerek hatásfokát azt mondhatjuk, hogy a direkt elektromos (villamos fűtőpanelek, villamos hőlégfúvók, elektromos kazánok, hőtárolós kályhák) fűtések egyáltalán nem tekinthetők környezetbarátnak. A hőszivattyús fűtések éves átlagos 2,5 COP felett tekinthetők jobbnak, mint egy kondenzációs gázkazános rendszer. A direkt elektromos fűtési megoldások legfeljebb ritkán fűtött terekbe ajánlhatók.
Témakörök:
Árammal olcsóbb fűteni, nem?
Magas hatásfokú hőszivattyúk esetén, hőszivattyús tarifa mellett igen. Direkt elektromos fűtések esetén egyes gyártók közel 100%-os hatásfokról beszélnek, ami ugyan igaz, de a korszerű gákazánoké is 90% körüli. Ugyanakkor a villanyáram egységára lényegesen drágább a gázénál, tehát ez egy tévhit.
Témakörök:
Ha elektromos fűtést szerelek fel, ami napelemről megy, akkor ingyen van a fűtés?
Napelemek alkalmazása esetén éves mérlegben fedezheti vagy nagyrészt fedezheti a fűtés villamos energiaigényét, de valójában a téli időszakban a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron történik meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni az áramszolgáltató télig. Tehát lehet, hogy a korábbi szaldós tarifarendszer mellett a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet.
Témakörök:
Mennyire hangos, mennyire zavaró a hőszivattyú külső egysége?
Lehet zavaró, elhelyezésükhöz akusztikai méretezés szükséges.
Témakörök:
Hőszivattyú működhet hatékonyan, ha radiátorok a hőleadók?
A hőszivattyú alacsony hőmérsékletű hőleadók esetén a leghatékonyabb, ezek a felületfűtések. Radiátorok esetén a túlméretezés kedvezően hat a hőszivattyúk hatásfokára, ami könnyen előállhat egy épület felújításakor, a hőszigetelés hatására.
Témakörök:
Napelemmel tudok fűteni?
A napelemekkel termelt áram elvileg használható elektromos fűtőberendezések működtetésére, de valójában a téli időszakban a napelemek a fűtési igényeknek csak kis részét tudják fedezni, a termelés nagy része nyáron valósul meg. A nyáron hálózatba táplált energiát jelenleg nem tudja eltárolni a rendszer télig. Tehát lehet, hogy a jelenlegi szaldós tarifarendszer mellett lehet a napelemes fűtés gazdaságilag vonzó, akár ingyenes alternatíva, de szélesebb körű elterjedésük rendszerszintű problémákhoz vezet. Az ilyen rendszerek elterjedése valójában a téli villamos igényeket drasztikusan növeli, ami várhatóan a nem megújuló alapú villamos energiatermelési kapacitások növelését fogja igényelni (elvileg a szélenergia segíthet, de a hazai kapacitások elenyészőek és a potenciál is mérsékelt). Ezért környezetvédelmi szempontból célszerű a napelemeket úgy méretezni, hogy a nem helyiségfűtési célú energiaigényeket fedezzék csak.
Témakörök:
Minek napelem, ha napkollektorral is lehet fűteni?
A napkollektorok közvetlenül hőt állítanak elő napenergiából, azonban az utóbbi évtizedben lezajlott napelem árak drasztikus csökkenése miatt gazdaságilag verenyképtelenekké váltak azokkal szemben. A fűtési igények fedezésére egyik sem igazán alkalmas, mert a fűtési idényben a napenergia hozam alacsony, nyáron pedig nincs fűtési igény. Ezért általában a napkollektorok méretezésénél az egész évben fennálló melegvíz igények fedezésére törekszünk, de azt is csak részben tudjuk hatékonyan ellátni. Valójában a fűtési igények csökkentésének legésszerűbb módja az épületek fűtési energiaigényének drasztikus csökkentése hőszigeteléssel, nyílászáró cserével, esetleg hővisszanyerős szellőzéssel. Az így elért alacsony hőigény fedezésére nincs általánosan ajánlható, egyértelműen legjobb megoldás, de a napenergia még ekkor sem képes a tényleges igényeket fedezni, szezonális tárolás nélkül. A szezonális tárolásnak jelenleg gazdasági szempontból nincs realitása. Más kérdés, hogy a jelenlegi szaldós elszámolás mellett gazdaságos lehet a napelemes fűtés az egyén szintjén, de ez nem ésszerű nagy léptékben, rendszerszinten.
Témakörök:
