Gyakran ismételt kérdések, tévhitek
Témakörök:
Kiválasztott témakörök:
- Szellőztetés
- Fűtés
- Nyílászáró
- Megújuló
- Passzívház
- Jog
- hővisszanyerős szellőzés
- Fűtés
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Passzívház
- hővisszanyerős szellőzés
- hővisszanyerős szellőzés
- Fűtés
- Fűtés
Milyen vastag szigetelés mellett lehet hatékonyan működtetni egy hőszivattyút?
Egy régi, meglévő radiátoros rendszer alapesetben nem alkalmas hőszivattyús fűtésre, mert a hőszivattyú nem képes kellően magas fűtővíz hőmérsékletet biztosítani, de ha az épület teljes hőszigetelésen esik át (a ma érvényes hőtechnikai előírásoknak megfelelő megoldásokkal), akkor nagy valószínűséggel képes lesz a hőszivattyú a meglévő radiátorokkal, alacsonyabb fűtővíz hőmérséklettel is kifűteni a házat. Ezt célszerű szakember által végzett helyiségenkénti hőigény ellenőrző számításokkal előre kideríteni.
Ha nincs kellően szigetelve a ház, akkor megoldási lehetőség lehet a mennyezeti fűtőpanelek kiépítése, ami igen költséges, vagy hidegebb időben kiegészítő hőtermelőt alkalmazni, aminek hatékonyabb módja a kondenzációs gázkazán, kevésbé hatékony módja az elektromos fűtőpatron.
Hőszivattyús fűtésnél mindenképp ajánljuk a hőszigetelést!
Témakörök:
Jól szigetelő műanyag ablakoknál penészedni fognak a falak/sarkok?
A nyílászáró csere (nem csak műanyag, hanem minden ma forgalomban levő) valóban növeli a penészképződés kockázatát, mert a légtömör nyílászárók miatt a belső párás levegő bent reked és a külső szerkezetek hűvösebb belső felületén ún. kapilláris kondenzáció alakulhat ki. Ezért ajánlott gondoskodni nyílászáró csere esetén a szellőzés biztosításáról. Erre az olcsóbb megoldás páraérzékelésen alapuló automatikus résszellőzők beépítése, amit folyamatos működésű szabályozott gépi elszívással célszerű kombinálni. Még jobb, energiatakarékosabb megoldás a kiegyenlített hővisszanyerős szellőzés alkalmazása. Szintén jelentősen csökkenti a penészképződés kockázatát, ha kívülről hőszigeteljük az épületet az előírt hőtechnikai követelmények szerint.
Témakörök:
Megoldható a régi (fa) nyílászárók energetikai korszerűsítése, vagy a csere a jobb megoldás?
A régi fa nyílászárók felújíthatók, célszerű a külső szárnyba dupla hőszigetelő üvegezést tenni, a légtömörséget mindkét szárnyon horonymarással előkészített tömítőprofilok alkalmazásával javítani. Az intézkedés kevésbé energiahatékony mint a csere, mert a régi keretek vékonyabb kialakításúak, de jóval költséghatékonyabb, különösen ha az eredeti megjelenést meg kell őrizni.
Témakörök:
Passzívháznál nem nyithatok ablakot?
Ez egy tévhit, ami abból ered, hogy a passzívházakban működő hővisszanyerős szellőzés mellett nincs szükség ablaknyitásra. Emiatt a nyitható nyílászárókra nem feltétlenül van szükség, de csak akkor, ha a gépi szellőzés egész évben folyamatosan működik. Az esetek többségében a hővisszanyerős szellőzést téli időszakra méretezzük, ezért nyitható nyílászárókra szükség van a nyári időszakban.
Témakörök:
Hogy működik a hővisszanyerős szellőzés?
A hővisszanyerős szellőzés kiegyenlített szellőzés, ahol az elszívott elhasznált meleg levegő hőjével egy hőcserélő segítségével előmelegítjük az érkező friss levegőt. Gyakorlatilag hulladékhő újrahasznosításról van szó, ahol csak a ventilátorok használnak segédenergiát, az összesített energiamérleg egyértelműen kedvező. Elszívni ott érdemes ahol szennyezőanyag és nedvesség források találhatók (konyha, WC, fürdő), befújni pedig az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségekben (nappali, hálók). A jó hővisszanyerési hatásfok feltétele, hogy az épület légtömörségi szintje magas legyen, ez ún. blower door méréssel ellenőrizhető.
A hőcsere mellett igény lehet páravisszanyerésre is, mert így elkerülhető a túl száraz levegő. Ez a látens hő visszanyerését is eredményezi, ami további hatásfok javulást is eredményez regeneratív hővisszanyerők esetén. Ezek a hőcserélők forgódobos vagy membrános kialakításúak. Központi, társasházi alkalmazás esetén higiéniai kockázat merülhet fel.
Ha kinyitjuk az ablakokat a hővisszanyerős szellőzés működése közben romlik annak éves hatásfoka és szűretlen levegő jut a térbe, de egyéb következménye nincs.
Témakörök:
Hővisszanyerős szellőzés esetén szabad-e, célszerű-e konyhai elszívót beépíteni?
A hővisszanyerős szellőzés kisebb légcserét okoz, mint a konyhai elszívók, ezért lassabban, ugyanakkor biztosan eltávolítja a konyhai szagokat és párát. A konyhai elszívó bekapcsolása megzavarja a működését, ezért nem ajánlott, legfeljebb a helyiség levegőjét keringtető szénszűrős típusok alkalmazása. Másik lehetőség ablakot nyitni rövid időre, ha gyorsabban akarunk a szagoktól megszabadulni.
Témakörök:
Környezetbarátabb az elektromos fűtés a gázfűtésnél?
Attól függ, hogyan állítják elő a villamos áramot és milyen típusú az elektromos fűtés. Magyarországon a villamos áram átlagos előállítási hatásfoka még 40% alatt van, ezért figyelembe véve különböző fűtési rendszerek hatásfokát azt mondhatjuk, hogy a direkt elektromos (villamos fűtőpanelek, villamos hőlégfúvók, elektromos kazánok, hőtárolós kályhák) fűtések egyáltalán nem tekinthetők környezetbarátnak. A hőszivattyús fűtések éves átlagos 2,5 COP felett tekinthetők jobbnak, mint egy kondenzációs gázkazános rendszer. A direkt elektromos fűtési megoldások legfeljebb ritkán fűtött terekbe ajánlhatók.
Témakörök:
Árammal olcsóbb fűteni, nem?
Magas hatásfokú hőszivattyúk esetén, hőszivattyús tarifa mellett igen. Direkt elektromos fűtések esetén egyes gyártók közel 100%-os hatásfokról beszélnek, ami ugyan igaz, de a korszerű gákazánoké is 90% körüli. Ugyanakkor a villanyáram egységára lényegesen drágább a gázénál, tehát ez egy tévhit.
Témakörök:
