Fogalmak
Kiválasztott témakörök:
- Pénzügy
- Általános
- Általános
- Általános
- Általános
- Általános
- Pénzügy
- Általános
- Tervezés
- Általános
- Tervezés
- Általános
- Tervezés
Aktív ház
Attól aktív egy ház, hogy több energiát termel, mint amennyit elhasznál. Míg az aktívház termeli az energiát - többet, mint amennyit elfogyaszt -, addig a passzívház az alacsony energiafelhasználáson alapszik. Ezek az épületek rendkívül energiatakarékos, jó hőszigeteléssel ellátott házak, de ahhoz, hogy a felhasználtnál több energiát termeljünk, olyan – egyelőre meglehetősen drága – berendezéseket kell beszerelni a házba, amelyek megújuló energiát termelnek. Egy aktív házban napelemmel, valamint szélerőművekkel állíthatjuk elő az elektromos energiát. A fűtéshez és hűtéshez szükséges energiát geotermikus rendszerrel és napkollektorral teremtjük elő.
Az aktív ház tulajdonosoknak nincs fizetnivaló energiaszámlájuk: hosszútávú, de biztos befektetés egy ilyen ház építése.
Az aktív házak által termelt, felesleges villamos energiát vissza lehet termelni az elektromos hálózatba, melyet az áramszolgáltató átvesz tőlünk, de ehhez ki kell alakítani egy sajátos ("ad-vesz") mérő rendszert, ami nem olcsó beruházás. Azonban az így kialakított aktív házak teljes mértékben a saját maguk által megtermelt energiával üzemeltethetőek, mint ahogyan ez már több országban is megtérülő módon történik. Hazánkban azonban aktív házzal egyelőre még elenyésző számban találkozhatunk a nagyon hosszú megtérülési idő miatt.
Forrás: https://www.pannonmuhely.hu/aktivhaz-passzivhaz.php
Témakörök:
Belakatolási hatás (lock-in)
A rosszul megtervezett felújításokkal további évekre, évtizedekre elavult, energiamegtakarítást és kibocsátáscsökkentést nem eredményező helyzetet konzerválunk. A szuboptimális (nem a lehető legjobb elérhető) megoldást általában forráshiány miatt választják: nem készül tervezés, mert inkább spórolnak a szakemberen; nincs garancia, mert nem kötnek kivitelezői szerződést; nincs mélyfelújítás, nincs energetikai potenciál kihasználása, mert akut problémákra kell minél olcsóbb megoldást találni. Így viszont nem érjük el azt az energiacsökkenést, amit lehetne, és évtizedekig nem fizetünk jelentősen keveset rezsit, mert a nem megfelelő felújítással konzerváljuk a magas energiafogyasztást egy olyan beruházásnál, ahol az épülethez legközelebb csak 10-20 év múlva tervezünk hozzányúlni.
Témakörök:
Első az energiahatékonyság elv
Ezt az elvet az Európai Bizottság fogalmazta meg 2015-ben az Energia Unió egyik alapelveként, és azóta több javaslatcsomagban megjelenik. Az elv a gyakorlatban azt jelenti, hogy törekszünk a lehető legalacsonyabb energiafogyasztásra – energiahatékonyságot növelő intézkedésekkel –, a fennmaradó energiaigényt pedig megújuló energiaforrásokból fedezzük. Könnyű belátni, hogy ha első lépésként az energiahatékonyságot növeljük (minimálisra csökkentjük a hőigényt hőszigeteléssel, nyílászárócserével, fűtéskorszerűsítéssel), akkor a lecsökkent energiaigényeket könnyebben tudjuk belső vagy megújuló forrásból fedezni (azaz nem vagy kevésbé szorulunk energia-behozatalra) - ezzel egyszerre segítjük a fenntarthatósági, ellátásbiztonsági és dekarbonizációs célok elérését.
Témakörök:
Energiatanúsítvány
Energiatanúsítványt minden eladó- vagy kiadósorba kerülő lakás vagy ház esetében kötelező készíttetni. A tanúsítványok részletes energetikai felmérés alapján kategóriákba osztják az adott ingatlant az energiafogyasztása alapján. Bővebben: https://renopont.skape.io/felujitanek/cikk/energiaszakertok-energiatanusitvany
Témakörök:
ESCO konstrukció
A korlátozott befektetési lehetőségekkel rendelkező állami vagy magánmegrendelők részére nyújthatnak segítséget az energiahatékonysági szolgáltató cégek (ESCO – Energy Services Company). Energiahatékonysági szolgáltató az a gazdálkodó szervezet, amely energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében.
Az energiahatékonysági szolgáltató energiahatékonyság-alapú szerződés keretében végzi tevékenységét, amely az energiafogyasztó és az energiahatékonysági szolgáltató között jön létre. Ennek lényege, hogy az energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik.
Energiahatékonyság-alapú szerződések esetén az energiahatékonysági szolgáltató a szakmai tudást és a beruházáshoz szükséges pénzügyi fedezetet biztosítja a projektekhez, ezáltal garantált, hogy olyan, energiahatékonyságot növelő és költséghatékony beruházás valósul meg, amely egy előre meghatározott mértékű energiamegtakarítást eredményez. Amennyiben a beruházás eredményeként a szerződésben vállalt megtakarítás nem valósul meg, az ESCO cég kárpótlást fizet a megrendelőnek. Az energiamegtakarítás a környezeti előnyök mellett költségmegtakarítással is jár, amely a szerződésben meghatározott feltételek szerint részben az energiahatékonysági szolgáltatót, részben pedig a megrendelőt illeti.
Forrás: https://www.enhat.mekh.hu/esco
Témakörök:
Felújítási útlevél
Egy épület felújítási útlevele (building renovation passport, BRP) egy olyan digitális adatbázisban lévő adatlap, amely minden szükséges és hasznos információt tárol az épülettel, annak elemeivel (ablakok, szigetelés, fűtési rendszer stb.) és akár fogyasztásukkal kapcsolatban, így részletes és egyedi mélyfelújítási tervek készíthetők, majd végig lehet követni az épület korszerűsödését és ennek energetikai hatásait.
Témakörök:
Ingatlan Szervízkönyv
A Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesületének (MCsTE) zöldotthon szolgáltatásának része, amely során minden, az otthonoddal kapcsolatos dokumentumot egy helyen, az ingatlanodhoz tartozó szervizkönyvben rögzítik.
Témakörök:
Közel nulla energiaigény
A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. A fenti követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB, azaz "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem.
A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi kategóriákban:
1. Épületszerkezetekre vonatkozó szabályok
2. Az egész épületre vonatkozó szabályok
3. Az épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályok
4. A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni.
2022. június 30-a után csak közel nulla energiaigényű lakóház kaphat használatbavételi engedélyt. Erre azért kell ügyelni, mert az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadása között évek telhetnek el, így elképzelhető, hogy a korábbi tervek egyik pillanatról a másikra elavulnak. Utólag pedig csak sok költséggel és még több bosszúsággal alakíthatjuk át közel nulla energiaigényűre az épületünket. Érdemes jó előre gondolkodni, és már most "közel nullára" tervezni.
Forrás és további információ: Országos Tanúsító Központ, https://orszagos-tanusito-kozpont.hu/blog/kozel-nulla-energiaigeny
Témakörök:
