Fogalmak
Kiválasztott témakörök:
- Nyílászáró
- Általános
- Kivitelezés
- Általános
- Általános
- Általános
- Általános
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Kivitelezés
- Általános
- Tervezés
Aktív ház
Attól aktív egy ház, hogy több energiát termel, mint amennyit elhasznál. Míg az aktívház termeli az energiát - többet, mint amennyit elfogyaszt -, addig a passzívház az alacsony energiafelhasználáson alapszik. Ezek az épületek rendkívül energiatakarékos, jó hőszigeteléssel ellátott házak, de ahhoz, hogy a felhasználtnál több energiát termeljünk, olyan – egyelőre meglehetősen drága – berendezéseket kell beszerelni a házba, amelyek megújuló energiát termelnek. Egy aktív házban napelemmel, valamint szélerőművekkel állíthatjuk elő az elektromos energiát. A fűtéshez és hűtéshez szükséges energiát geotermikus rendszerrel és napkollektorral teremtjük elő.
Az aktív ház tulajdonosoknak nincs fizetnivaló energiaszámlájuk: hosszútávú, de biztos befektetés egy ilyen ház építése.
Az aktív házak által termelt, felesleges villamos energiát vissza lehet termelni az elektromos hálózatba, melyet az áramszolgáltató átvesz tőlünk, de ehhez ki kell alakítani egy sajátos ("ad-vesz") mérő rendszert, ami nem olcsó beruházás. Azonban az így kialakított aktív házak teljes mértékben a saját maguk által megtermelt energiával üzemeltethetőek, mint ahogyan ez már több országban is megtérülő módon történik. Hazánkban azonban aktív házzal egyelőre még elenyésző számban találkozhatunk a nagyon hosszú megtérülési idő miatt.
Forrás: https://www.pannonmuhely.hu/aktivhaz-passzivhaz.php
Témakörök:
Belakatolási hatás (lock-in)
A rosszul megtervezett felújításokkal további évekre, évtizedekre elavult, energiamegtakarítást és kibocsátáscsökkentést nem eredményező helyzetet konzerválunk. A szuboptimális (nem a lehető legjobb elérhető) megoldást általában forráshiány miatt választják: nem készül tervezés, mert inkább spórolnak a szakemberen; nincs garancia, mert nem kötnek kivitelezői szerződést; nincs mélyfelújítás, nincs energetikai potenciál kihasználása, mert akut problémákra kell minél olcsóbb megoldást találni. Így viszont nem érjük el azt az energiacsökkenést, amit lehetne, és évtizedekig nem fizetünk jelentősen keveset rezsit, mert a nem megfelelő felújítással konzerváljuk a magas energiafogyasztást egy olyan beruházásnál, ahol az épülethez legközelebb csak 10-20 év múlva tervezünk hozzányúlni.
Témakörök:
Első az energiahatékonyság elv
Ezt az elvet az Európai Bizottság fogalmazta meg 2015-ben az Energia Unió egyik alapelveként, és azóta több javaslatcsomagban megjelenik. Az elv a gyakorlatban azt jelenti, hogy törekszünk a lehető legalacsonyabb energiafogyasztásra – energiahatékonyságot növelő intézkedésekkel –, a fennmaradó energiaigényt pedig megújuló energiaforrásokból fedezzük. Könnyű belátni, hogy ha első lépésként az energiahatékonyságot növeljük (minimálisra csökkentjük a hőigényt hőszigeteléssel, nyílászárócserével, fűtéskorszerűsítéssel), akkor a lecsökkent energiaigényeket könnyebben tudjuk belső vagy megújuló forrásból fedezni (azaz nem vagy kevésbé szorulunk energia-behozatalra) - ezzel egyszerre segítjük a fenntarthatósági, ellátásbiztonsági és dekarbonizációs célok elérését.
Témakörök:
Energiatanúsítvány
Energiatanúsítványt minden eladó- vagy kiadósorba kerülő lakás vagy ház esetében kötelező készíttetni. A tanúsítványok részletes energetikai felmérés alapján kategóriákba osztják az adott ingatlant az energiafogyasztása alapján. Bővebben: https://renopont.skape.io/felujitanek/cikk/energiaszakertok-energiatanusitvany
Témakörök:
Fajlagos hőveszteség tényező (q-érték)
Az épületenergetikai számítások egyik alapvető mérőszáma: leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az épület önmagában (a gépészet nélkül) mekkora hőveszteséggel üzemeltethető. Mértékegysége: W/m3K (watt-per-köbméter-kelvin)
Azt vizsgáljuk, hogy mekkora lenne az épület egy légköbméterre jutó hővesztesége, ha a külső és belső tér között csak egy Celsius fok lenne a hőmérséklet-különbség. Az épület hőszigeteltségétől és a nyílászárók minőségétől függ az értéke, de magába integrálja az épület benapozottságából eredő hőnyereségeket is.
Témakörök:
Fa nyílászáró
A fixen beépített keret és a benne vízszintesen vagy függőlegesen mozgó, illetve kifelé-befelé nyíló szárnyú fa nyílászáró 500 évnél is idősebb találmány. Érdekesség, hogy angol-szász területen a kétrészes, függőleges tolóablak vált legelterjedtebbé és vándorolt át uralkodó ablakként az amerikai kontinensre, míg Európában a szárnyas fa ablak volt és maradt általános évszázadokon keresztül.
Témakörök:
Felelős műszaki vezető
A kivitelező, építési vállalkozás megbízott, vagy szerződött, jogosultsággal rendelkező munkatársa. Feladata, az építkezés szakszerűségének ellenőrzése, esetleg irányítása. Feladata a kivitelezési, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása és betartatása.
Témakörök:
Felújítási útlevél
Egy épület felújítási útlevele (building renovation passport, BRP) egy olyan digitális adatbázisban lévő adatlap, amely minden szükséges és hasznos információt tárol az épülettel, annak elemeivel (ablakok, szigetelés, fűtési rendszer stb.) és akár fogyasztásukkal kapcsolatban, így részletes és egyedi mélyfelújítási tervek készíthetők, majd végig lehet követni az épület korszerűsödését és ennek energetikai hatásait.
Témakörök:
