Fogalmak
Kiválasztott témakörök:
- Megújuló energia
- Nyílászáró
- Megújuló energia
- Megújuló energia
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Nyílászáró
- Nyílászáró
- Megújuló energia
- Hőszigetelés
- Tervezés
- Nyílászáró
- Fűtés
- Megújuló energia
- Fűtés
- Megújuló energia
Akkumulátor
Napelemeknél használt energiatároló eszköz, amely biztosítja az energiaellátást akkor is, ha nem süt a nap, mert eltárolja a megtermelt energiát későbbi időpontra, ciklusra. Képes hosszú időn keresztül jó hatásfokkal feltöltődni, majd kisülni akár tároló képessége 20%-áig is. Ezek az akkumulátortípusok a ciklusállóságot jóval nagyobb tömegű ólommal tudják biztosítani, így sokkal nehezebbek az azonos tároló képességű gépjárműindító savas ólomakkumulátoroknál és költségesebbek is. Az autóakkumulátorok 1-1,5 év alatt tönkremennek a szél- és napenergiát hasznosító rendszerekben. Ez idő alatt is nagyon rossz hatásfokkal és nagy energiaveszteséggel (önkisülés) üzemelnek.
Ezzel ellentétben a korszerű szolár savas ólomakkumulátorok 6-10 évet bírnak ki.
Szolár célra (szigetüzemű rendszerekhez) zselés akkumulátorokat is alkalmazunk, ez gondozásmentes, de ára duplája a savasnak. Van már lehetőség háztartási méretű energiatárolók beszerzésére is, lényegében egy kazán méretű, falra szerelhető 5-7 kW-os energiatárolóról beszélünk, amely, a hybrid inverterek segítségével kerülnek feltöltésre, és segítségükkel biztosítható az önálló, sziget üzemű működés is (vagyis, akkor is működnek, ha nincs áram, és biztosítanak megfelelő villamos energiát a kapacitásuk végéig).
Forrás: https://www.mnnsz.hu/tanulmany-akkumulatortarozos-napelemes-rendszer-felepitese/
Témakörök:
COP-érték
Hőszivattyúknál alkalmazott érték, jelentése leegyszerűsítve leadott hőenergia / felvett elektromos energia. Az autók szabványos fogyasztásához hasonló mérőszám.
Témakörök:
Fajlagos hőveszteség tényező (q-érték)
Az épületenergetikai számítások egyik alapvető mérőszáma: leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az épület önmagában (a gépészet nélkül) mekkora hőveszteséggel üzemeltethető. Mértékegysége: W/m3K (watt-per-köbméter-kelvin)
Azt vizsgáljuk, hogy mekkora lenne az épület egy légköbméterre jutó hővesztesége, ha a külső és belső tér között csak egy Celsius fok lenne a hőmérséklet-különbség. Az épület hőszigeteltségétől és a nyílászárók minőségétől függ az értéke, de magába integrálja az épület benapozottságából eredő hőnyereségeket is.
Témakörök:
Fa nyílászáró
A fixen beépített keret és a benne vízszintesen vagy függőlegesen mozgó, illetve kifelé-befelé nyíló szárnyú fa nyílászáró 500 évnél is idősebb találmány. Érdekesség, hogy angol-szász területen a kétrészes, függőleges tolóablak vált legelterjedtebbé és vándorolt át uralkodó ablakként az amerikai kontinensre, míg Európában a szárnyas fa ablak volt és maradt általános évszázadokon keresztül.
Témakörök:
Hálózatra táplálás
A megtermelt energiát a fogyasztói hálózatba táplálja a napelemes rendszer, ad-vesz mérőóra segítségével a mérésben.
Témakörök:
Hőátbocsátási tényező (U-érték)
Az U érték a fajlagos hőátbocsátási tényező, mértékegysége W/m²K [Watt-per-négyzetméter-Kelvin]. Alapvető energetikai mérőszámról van szó, amely a szerkezetet jellemzi, az egy négyzetméter felületen át távozó hővesztesége alapján. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége.
A régi, korszerűtlen, rossz állapotú nyílászárókra jellemző a nagy hőátbocsátási tényező. Az úgynevezett U érték 3–6 W/m2K, ami a modern, hőszigetelő üvegezésű ablakoknál már akár 1,0–1,4 W/ m2K-re is csökkenthető. Az új ablak kiválasztásakor mindig a teljes ablakszerkezet, tehát a keret és az üvegezés együttes hőátbocsátási tényezőjét vegyük figyelembe. Ezt az Uw (window) érték jelöli, míg az üvegezését az Ug (glass), a keretét pedig az Uf (frame) érték adja meg.
Vannak előírások az energetikai irányelvekben az U-értékre, néhány példa a hőátbocsátási tényezők szabályaira (W/m2K):
Külső fal 0,24
Lapostető 0,17
Padlásfödém 0,17
Homlokzati nyílászáró (fa, műanyag) 1,15
Talajon fekvő padló 0,3
Témakörök:
Hőszivattyúk rejtett technológiai tartaléka
Egy vizes rendszerű hőszivattyú beépítése a felhasználók számára további előnyöket jelenthet a jövőben. A villamoshálózat a csúcs- illetve völgyidőszak jelentősen eltérő fogyasztási értékének, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása következtében jelentős terhelésingadozásnak van kitéve. A hálózat részéről ez magasabb karbantartási, bővítési költséggel jár. A jövőben ezt a terheléskülönbséget csökkenteni lehet azzal, ha a hőszivattyú völgyidőszakban végzi el az otthon felfűtését, hűtését vagy a használati meleg víz elkészítését, míg csúcsidőszakban lekapcsol. Ez okos mérők beiktatásával az áramszolgáltató jelzése alapján történhet, cserébe a felhasználó számára további árkedvezményt is biztosíthat. Ennek a megoldásnak Magyarországon jelenleg még nincs kiépített rendszere, üzleti modellje, de az európai minták alapján néhány éven belül akár tömegével elterjedhet.
Témakörök:
Hőszivattyús rendszer
A hőszivattyúval ellátott fűtési rendszer a természetben begyűjtött hőt juttatja be az épületbe. Ehhez többféle részfolyamatot végez el egymás után. Speciális gázzal működik, mely összenyomva és elpárologtatva felelős a hőfelvételért- és leadásért, így akkor is alkalmazható, ha kint téli fagy van. Többféle típusa létezik, a szállított hőmennyiség származhat levegő, víz vagy talajba helyezett csövekből. A talajba illesztett rendszerek egy része geotermikus energiával is működhet.
Témakörök:
