RenoPont

Fogalmak

    ESCO konstrukció
    A korlátozott befektetési lehetőségekkel rendelkező állami vagy magánmegrendelők részére nyújthatnak segítséget az energiahatékonysági szolgáltató cégek (ESCO – Energy Services Company). Energiahatékonysági szolgáltató az a gazdálkodó szervezet, amely energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében. Az energiahatékonysági szolgáltató energiahatékonyság-alapú szerződés keretében végzi tevékenységét, amely az energiafogyasztó és az energiahatékonysági szolgáltató között jön létre. Ennek lényege, hogy az energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik. Energiahatékonyság-alapú szerződések esetén az energiahatékonysági szolgáltató a szakmai tudást és a beruházáshoz szükséges pénzügyi fedezetet biztosítja a projektekhez, ezáltal garantált, hogy olyan, energiahatékonyságot növelő és költséghatékony beruházás valósul meg, amely egy előre meghatározott mértékű energiamegtakarítást eredményez. Amennyiben a beruházás eredményeként a szerződésben vállalt megtakarítás nem valósul meg, az ESCO cég kárpótlást fizet a megrendelőnek. Az energiamegtakarítás a környezeti előnyök mellett költségmegtakarítással is jár, amely a szerződésben meghatározott feltételek szerint részben az energiahatékonysági szolgáltatót, részben pedig a megrendelőt illeti. Forrás: https://www.enhat.mekh.hu/esco
    Témakörök:
    • Pénzügy
    Felújítási útlevél
    Egy épület felújítási útlevele (building renovation passport, BRP) egy olyan digitális adatbázisban lévő adatlap, amely minden szükséges és hasznos információt tárol az épülettel, annak elemeivel (ablakok, szigetelés, fűtési rendszer stb.) és akár fogyasztásukkal kapcsolatban, így részletes és egyedi mélyfelújítási tervek készíthetők, majd végig lehet követni az épület korszerűsödését és ennek energetikai hatásait.
    Témakörök:
    Gázbojler
    Gázüzemű forróvíz tároló, fürdőszobában, háztartási helységben felszerelt, kéményes vagy kémény nélküli készülék.
    Témakörök:
    • Meleg víz
    Hatásfok kazánoknál
    A kazánok hatásfokát Magyarországon és az európai országok jelentős részében is ma még a fűtőértékre vonatkoztatva számítják. A kondenzációs kazánok nemcsak a tüzelőanyag fűtőértékét, hanem annál többet, az égéshőjét hasznosítják. A kondenzációs (égéshő) kazánoknál a fűtőértékre megadott hatásfok 102-108 %-os. A különféle gyártmányú és típusú hagyományos gázkazánok ismertetőiben általában a pillanatnyi (laboratóriumi körülmények között mért) hatásfok értékeket adják meg, legtöbbször 90-92 %-ot. A tényleges fűtés körülményei a lakásokban, épületekben soha nem azonosak a laboratóriumi körülményekkel. A kazánok a teljes fűtési időszak alatt soha nem működnek állandóan, hanem a hőigénytől függő¬en ki-be kapcsolnak, esetleg teljesítményüket igény szerint növelik vagy csökkentik (folyamatos szabályozás). A fogyasztó, felhasználó számára sokkal jellemzőbb az ún. éves hatásfok, éves kihasználási fok nagysága. Ez a szám azt mutatja, hogy az egy év alatt elégetett tüzelőanyag hány százaléka hasznosult a lakás fűtésére, melegvíz-ellátására. Az éves hatásfok mutatja meg azt, hogy takarékosan, kevesebb tüzelőanyagot felhasználva működött-e a kazán vagy sem. A kondenzációs kazán energiafelhasználása akár 40 %-kal is kisebb lehet a hagyományos kazánokénál. Ez azt jelenti, hogy a fűtés energiaköltségei is 40 %-kal csökkenhetnek. A kondenzációs fűtéstechnika eredményeként csökken az elégetett energiahordozó mennyisége, így ugyanilyen arányban csökken a légkörbe kibocsátott károsanyag – a földgáz elégetésekor keletkező szén-dioxid -mennyisége is.
    Témakörök:
    Ingatlan Szervízkönyv
    A Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesületének (MCsTE) zöldotthon szolgáltatásának része, amely során minden, az otthonoddal kapcsolatos dokumentumot egy helyen, az ingatlanodhoz tartozó szervizkönyvben rögzítik.
    Témakörök:
    Kombi gázkazán
    Léteznek úgynevezett kombi-gázkazán készülék típusok, amelyek a fűtési rendszerhez alkalmazandó melegvíz-mennyiség mellett képesek használati-melegvíz előállítására is. Ennek kétféle megoldási lehetősége van. • Átfolyós vízmelegítés során a kazán akkor melegíti a vizet, amikor az használatra kerül – tehát az elérhető meleg víz mennyisége a berendezés teljesítményétől függ. Ez a legelterjedtebb, mert átlagos körülmények között ez a legköltséghatékonyabb. Lecserélhető a régi bojler, helyet lehet megtakarítani vele, hiszen egy készülék két funkcióért felel majd. Ez abban az esetben jó megoldás, ha egyszerre csak egy helyen használnak meleg vizet és csak néhány fő lakik a lakásban. Ha egyszerre több fürdőszobát is használna a család, akkor egy nagyobb kapacitású rendszerre van szükség. • Tárolós vízmelegítő esetén a kazán feltölti a tárolót meleg vízzel, így rögtön a rendelkezésre áll a teljes mennyiség, egyszerre több helyen felhasználhatóan. A tároló méretének meghatározásánál ezért pontosan tudni kell a háztartás melegvíz-igényét! A tárolós megoldáson belül még további két lehetőség létezik: a direkt, amely egyenesen a tárolót fűti fel, és az indirekt, amely a kazánban elhelyezett csövön keresztül fűti fel a vizet.
    Témakörök:
    Közel nulla energiaigény
    A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. A fenti követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB, azaz "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem. A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi kategóriákban: 1. Épületszerkezetekre vonatkozó szabályok 2. Az egész épületre vonatkozó szabályok 3. Az épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályok 4. A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. 2022. június 30-a után csak közel nulla energiaigényű lakóház kaphat használatbavételi engedélyt. Erre azért kell ügyelni, mert az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadása között évek telhetnek el, így elképzelhető, hogy a korábbi tervek egyik pillanatról a másikra elavulnak. Utólag pedig csak sok költséggel és még több bosszúsággal alakíthatjuk át közel nulla energiaigényűre az épületünket. Érdemes jó előre gondolkodni, és már most "közel nullára" tervezni. Forrás és további információ: Országos Tanúsító Központ, https://orszagos-tanusito-kozpont.hu/blog/kozel-nulla-energiaigeny
    Témakörök:
    Napkollektor
    A modern fűtési rendszerek napkollektorokkal kombinálhatók, melyek melegvíz készítéshez vagy kisegítő fűtésként illeszthetők be a fűtési körbe. Legtöbbször csak használati melegvíz előállítására célszerű alkalmazni. Egy családi ház esetében jellemzően a vízmelegítésre használt energia 60%-át lehet megtakarítani egy adott évben. Az épület adottságai, funkciói, a benne élők vagy dolgozók igényei az esetek egy részében indokolhatják a napkollektor fűtésrásegítésre való alkalmazását. (pl.: egy családi ház esetében 5 főnél több lakos, és/vagy medence használatnál a víz felmelegítésére, gondos tervezést igényel.) Ahogy a többi műszaki megoldást, úgy ezt is csak szakember segítségével érdemes eldönteni. A napenergiás melegvíz/fűtési rendszerekben használt napkollektoroknak két típusa van: sík- és vákuumcsöves kollektor. 1. A síkkollektor legfőbb jellemzője a fekete abszorber felület, melyet a Nap irányába kell telepíteni. Az abszorber bevonatát úgy tervezték, hogy képes legyen a napsugárzás maximumát elnyelni és a sugárzás csak nagyon kis részét tükrözze vissza. Az energiát az abszorber felülete alatti csőrendszerben cirkuláló hőszállító folyadék nyeli el. 2. Vákuumcsöves kollektorok: A hőveszteség az üvegcsövekben lévő vákuumnak köszönhetően teljesen kiküszöbölhető. Az üvegcsövek alatt található tükrök a napfényt egyenesen az abszorbercsőre irányítják, ezáltal nagyobb hatékonysággal bírnak, mint a síkkollektorok.
    Témakörök:

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Értesülj újdonságainkról, olvass tippeket a mélyfelújításról, hogy felkészülten vághass bele!

Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Felújításod bármelyik fázisába be tudunk csatlakozni, vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy látogass meg minket irodáink valamelyikében!

Ez a weboldal az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának támogatásában részesült, a Gyakran ismételt kérdések és az Energiamegtakarítási kalkulátor háttérprogramja a 847100. sz., az összes stöbbi aloldal a 845652. sz. támogatási szerződés keretében. A weboldal tartalma a RenoHUb és a QualDeEPC konzorcium kizárólagos felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.