Fogalmak
Kiválasztott témakörök:
- Meleg víz
- Meleg víz
- Fűtés
- Meleg víz
- Meleg víz
- Fűtés
- Meleg víz
- Meleg víz
- Fűtés
- Meleg víz
- Fűtés
- Meleg víz
- Meleg víz
- Megújuló energia
Átfolyós gáz-vízmelegítő
Általában lakáson belül elhelyezett fali, melegvíz készítésre is alkalmas készülék.
Témakörök:
Átfolyós kombi kazán
Általában lakáson belül elhelyezett fali, központi fűtésre és melegvíz készítésre is alkalmas készülék. Egy „dobozon” belül két funkció található, akár beépített tárolóval.
Témakörök:
Átfolyós villanymelegítő
Fürdőszobában vagy konyhában elhelyezett melegvíz előállító berendezés, ami önálló elektromos egység (nem kapcsolódik fűtési berendezéshez)
Témakörök:
Cirkó fűtés
A cirkó fűtés a gázkazános rendszerek legelterjedtebb típusa, elnevezése a fűtővíz cirkulációjára utal. A kazánban megtermelt melegvizet egy szivattyú juttatja a radiátorokba, a radiátorokban megtörténik a hőleadás, ezután a víz visszaáramlik a kazánba, és a folyamat kezdődik elölről. A hőtermelő berendezések egyik típusa csak fűtésre dolgozik, a kombi rendszerű készülékek a használati melegvizet is megtermelik. Két fajtája van:
1. Hagyományos: általában lakáson belül elhelyezett fali, központi fűtésre alkalmas készülék. Szivattyúval keringeti a fűtővizet a hőleadókban. (pl.: radiátorok)
2. Kondenzációs cirkófűtés: általában lakáson belül elhelyezett fali, központi fűtésre alkalmas készülék. Szivattyúval keringeti a fűtővizet a hőleadókban (pl.: radiátorok), de kondenzációs elven működik.
Témakörök:
Gázbojler
Gázüzemű forróvíz tároló, fürdőszobában, háztartási helységben felszerelt, kéményes vagy kémény nélküli készülék.
Témakörök:
Hatásfok kazánoknál
A kazánok hatásfokát Magyarországon és az európai országok jelentős részében is ma még a fűtőértékre vonatkoztatva számítják. A kondenzációs kazánok nemcsak a tüzelőanyag fűtőértékét, hanem annál többet, az égéshőjét hasznosítják. A kondenzációs (égéshő) kazánoknál a fűtőértékre megadott hatásfok 102-108 %-os. A különféle gyártmányú és típusú hagyományos gázkazánok ismertetőiben általában a pillanatnyi (laboratóriumi körülmények között mért) hatásfok értékeket adják meg, legtöbbször 90-92 %-ot.
A tényleges fűtés körülményei a lakásokban, épületekben soha nem azonosak a laboratóriumi körülményekkel. A kazánok a teljes fűtési időszak alatt soha nem működnek állandóan, hanem a hőigénytől függő¬en ki-be kapcsolnak, esetleg teljesítményüket igény szerint növelik vagy csökkentik (folyamatos szabályozás).
A fogyasztó, felhasználó számára sokkal jellemzőbb az ún. éves hatásfok, éves kihasználási fok nagysága. Ez a szám azt mutatja, hogy az egy év alatt elégetett tüzelőanyag hány százaléka hasznosult a lakás fűtésére, melegvíz-ellátására. Az éves hatásfok mutatja meg azt, hogy takarékosan, kevesebb tüzelőanyagot felhasználva működött-e a kazán vagy sem. A kondenzációs kazán energiafelhasználása akár 40 %-kal is kisebb lehet a hagyományos kazánokénál. Ez azt jelenti, hogy a fűtés energiaköltségei is 40 %-kal csökkenhetnek.
A kondenzációs fűtéstechnika eredményeként csökken az elégetett energiahordozó mennyisége, így ugyanilyen arányban csökken a légkörbe kibocsátott károsanyag – a földgáz elégetésekor keletkező szén-dioxid -mennyisége is.
Témakörök:
Kombi gázkazán
Léteznek úgynevezett kombi-gázkazán készülék típusok, amelyek a fűtési rendszerhez alkalmazandó melegvíz-mennyiség mellett képesek használati-melegvíz előállítására is.
Ennek kétféle megoldási lehetősége van.
• Átfolyós vízmelegítés során a kazán akkor melegíti a vizet, amikor az használatra kerül – tehát az elérhető meleg víz mennyisége a berendezés teljesítményétől függ. Ez a legelterjedtebb, mert átlagos körülmények között ez a legköltséghatékonyabb. Lecserélhető a régi bojler, helyet lehet megtakarítani vele, hiszen egy készülék két funkcióért felel majd. Ez abban az esetben jó megoldás, ha egyszerre csak egy helyen használnak meleg vizet és csak néhány fő lakik a lakásban. Ha egyszerre több fürdőszobát is használna a család, akkor egy nagyobb kapacitású rendszerre van szükség.
• Tárolós vízmelegítő esetén a kazán feltölti a tárolót meleg vízzel, így rögtön a rendelkezésre áll a teljes mennyiség, egyszerre több helyen felhasználhatóan. A tároló méretének meghatározásánál ezért pontosan tudni kell a háztartás melegvíz-igényét! A tárolós megoldáson belül még további két lehetőség létezik: a direkt, amely egyenesen a tárolót fűti fel, és az indirekt, amely a kazánban elhelyezett csövön keresztül fűti fel a vizet.
Témakörök:
Napkollektor
A modern fűtési rendszerek napkollektorokkal kombinálhatók, melyek melegvíz készítéshez vagy kisegítő fűtésként illeszthetők be a fűtési körbe. Legtöbbször csak használati melegvíz előállítására célszerű alkalmazni. Egy családi ház esetében jellemzően a vízmelegítésre használt energia 60%-át lehet megtakarítani egy adott évben. Az épület adottságai, funkciói, a benne élők vagy dolgozók igényei az esetek egy részében indokolhatják a napkollektor fűtésrásegítésre való alkalmazását. (pl.: egy családi ház esetében 5 főnél több lakos, és/vagy medence használatnál a víz felmelegítésére, gondos tervezést igényel.) Ahogy a többi műszaki megoldást, úgy ezt is csak szakember segítségével érdemes eldönteni.
A napenergiás melegvíz/fűtési rendszerekben használt napkollektoroknak két típusa van: sík- és vákuumcsöves kollektor.
1. A síkkollektor legfőbb jellemzője a fekete abszorber felület, melyet a Nap irányába kell telepíteni. Az abszorber bevonatát úgy tervezték, hogy képes legyen a napsugárzás maximumát elnyelni és a sugárzás csak nagyon kis részét tükrözze vissza. Az energiát az abszorber felülete alatti csőrendszerben cirkuláló hőszállító folyadék nyeli el.
2. Vákuumcsöves kollektorok: A hőveszteség az üvegcsövekben lévő vákuumnak köszönhetően teljesen kiküszöbölhető. Az üvegcsövek alatt található tükrök a napfényt egyenesen az abszorbercsőre irányítják, ezáltal nagyobb hatékonysággal bírnak, mint a síkkollektorok.
Témakörök:
